Mesterséges beavatkozás a természet rendjébe

 Régóta nyűglődünk ezzel az óraállítással - nyilatkozta lapunknak G. Németh György címzetes egyetemi docens, a Magyar Alvás Szövetség elnöke. - Most úgy tűnik, hogy egyelőre az Európai Unió nem akar bíbelődni ezzel a kérdéssel. Nem vetették el teljesen azt, hogy megszűnne az óraátállítás, inkább megint csak elhalasztják. Nehéz dolog ez, hiszen az összes uniós országnak azonos döntést kellene hoznia, ami nem egyszerű, hiszen az emberek szervezetének a téli időszámítás lenne a kedvezőbb, a gazdasági és politikai érdekek viszont a nyárit részesítik előnyben. 

- Az emberi szervezetre miként hat az átállítás?

- Ilyenkor, tavasszal az óraátállítás jobban megviseli a szervezetet, mert egy órával kevesebbet alszunk. Ezt elsősorban a gyerekek, a betegek és az idősek érzik meg jobban, de mondhatjuk, hogy valamennyiünkre negatív hatással van, hiszen a cirkadián ritmusunk, azaz a napi biológiai ritmusunk kap egy olyan gellert, ami a normálistól, a természetestől teljesen eltér és ennek következményei akkor is hatással vannak ránk, ha nem is érezzük. 

Mik is lehetnek ezek? Elsősorban a fáradékonyság, de vannak ennél sokkal komolyabb problémák is, például a kórházi intenzív osztályokon ilyenkor azt tapasztalják, hogy vannak olyan betegségek, amiknek az állapota súlyosbodik vagy rosszabb esetben a halál is bekövetkezhet, de ide sorolhatjuk a sofőrökre jellemző dekoncentráltságot is, ami nagyon balesetveszélyes lehet az utakon. Természetesen az őszi óraátállítás is megviseli a szervezetünket, hiszen a bioritmusunkba ez is beleavatkozik, de nem olyan nagy mértékben, mint a mostani, március végi óraátállítás. Ez egy mesterséges beavatkozás a természet rendjébe, amit az ember hozott létre, éppen ezért a kronobiológusok és az alvással foglalkozó szakemberek egyre inkább kiállnak az eredeti, a természetes téli időszámítás mellett.

ema