Marad az óraátállítgatás

A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Ki tudja, meddig még. Ellentmondásos hírek keltek ugyanis szárnyra a tekintetben, hogy az Európai Bizottság visszavonta-e az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát. Ami biztos, az uniós tagállamok nem tudtak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon, ezért előreláthatóan még hosszú ideig nem lehet megszüntetni az óraátállítást. Március 30-án, vasárnap állunk át a nyári időszámításra, ezért hajnali 2 órakor 3 órára kell állítani az órákat. Azaz egy órával kevesebbet alhatunk, „cserébe" tovább lesz világos.

Ellentmondásos hírek keltek szárnyra a tekintetben, hogy az Európai Bizottság visszavonta-e az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát. Ami biztos, az uniós tagállamok nem tudtak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon, ezért előreláthatóan még hosszú ideig nem lehet megszüntetni az óraátállítást. Akár visszavonták, akár nem az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatot, tény, hogy nem tudtak dűlőre jutni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon-e érvényben. Most vasárnap biztosan lesz óraátállítás. Mivel még arról sem született megállapodás, hogy mi legyen az óraátállítás megszüntetésének a menetrendje, a bizottság honlapján olvasható közlemény szerint ezért egyelőre marad a jelenlegi rendszer. Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács még nem tudott megállapodni a javaslatról, annak ellenére sem, hogy a tagállamok minősített többsége is elegendő az álláspont kialakításához, míg a végső szövegről a testület az Európai Parlamenttel (EP) közösen dönt.
Az EP 2019-ben már döntött az óraátállítás megszüntetéséről, de ezzel a tanácsnak is egyet kellene értenie. Az óraátállítást először az első világháború alatt vezették be, hogy energiát spóroljanak, majd az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza számos országba. Az unió a nyári időszámításról az 1980-as években közölt irányelvet, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat a közös piac zökkenőmentes működése érdekében. Magyarországon több alkalommal vezették be és szüntették meg az óraátállítást, 1980 óta alkalmazzuk folyamatosan. Az unióban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, akkor az összes tagállam elkezdte alkalmazni a nyári időszámítást. Előnyeit eredetileg azzal indokolták, hogy az extra egy óra nappali világosság lehetőséget ad arra, hogy kevesebb mesterséges világítást használjunk. Mára azonban a rendszeres átállás eredeti gazdasági céljai jórészt megkérdőjelezhetővé váltak, hiszen megváltoztak a világ energiaszükségletei és a felhasználási szokások, mindemellett az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hathat az emberi szervezetre. Februárban egy Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy Magyarország a nyári időszámítás megtartását támogatná.

A tagállamok egyezsége híján azonban a jelenlegi rendszert nem lehet megszüntetni, hiszen az még töredezettebbé tenné Európa- szerte az időszámítást. Az unió három időzónán keresztül húzódik, Írország és Portugália a nyugat-európai időzónát használja, a közösség zöme, köztük Magyarország és másik 16 tagállam a közép-európai, míg Bulgária, Ciprus, a balti országok és Románia a kelet-európai időzónában van. A lényeg: ahogy azt évek óta megszokhattuk, idén is lesz óraátállítás Magyarországon. A nyári időszámításra ezúttal is március végén áll majd át az ország. A nyári időszámítás idén március 30-án, vasárnap kezdődik. Ekkor hajnali 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat. 

f.l.


0
Szavazhatunk az év sportolóira
Mesterséges beavatkozás a természet rendjébe

Kapcsolódó hozzászólások