Meddig jó egy gyógyszer?

A legtöbb ember számára a gyógyszerek lejárati ideje egy egyszerű kérdésnek tűnik: ami rá van írva a dobozra, addig használható, utána nem. A valóság azonban ennél árnyaltabb - és pont ez az, ami miatt sok a bizonytalanság és a tévhit. A lejárati idő azt jelzi, hogy a gyártó eddig az időpontig garantálja a készítmény hatásosságát és biztonságosságát megfelelő tárolás mellett. Ez nem azt jelenti, hogy a gyógyszer másnap „megromlik", de azt igen, hogy innentől kezdve már nem biztosított ugyanaz a hatás. Egyes hatóanyagok idővel lebomlanak, így csökken a hatékonyságuk, más esetekben pedig a bomlástermékek jelenthetnek kockázatot.

Nem minden gyógyszer viselkedik ugyanúgy. A tabletták és kapszulák általában stabilabbak, sok esetben a lejárati idő után is megőrzik hatásuk egy részét, ha megfelelő körülmények között tárolták őket. Ezzel szemben a folyékony készítmények - szirupok, cseppek, oldatok - sokkal érzékenyebbek. Ezeknél nemcsak a hatóanyag bomlása, hanem a mikrobiológiai szennyeződés is problémát jelenthet. Külön kategóriát jelentenek a felbontás után használt készítmények. Itt sokan elkövetik a hibát, hogy csak a dobozon szereplő lejárati időt veszik figyelembe, pedig a valós „élettartam" gyakran ennél jóval rövidebb. 

Egy szemcsepp például általában csak 4 hétig használható felbontás után, még akkor is, ha a dobozon szereplő lejárati idő ennél jóval későbbi. Ennek oka, hogy a felbontással megszűnik a sterilitás, és nő a fertőzésveszély. Hasonló a helyzet az antibiotikum szuszpenziókkal, amelyeket porból kell elkészíteni. Ezek a készítmények általában csak néhány napig vagy legfeljebb 1-2 hétig használhatók a feloldás után, és sok esetben hűtést is igényelnek. Ha ezeket az előírásokat nem tartjuk be, a gyógyszer hatása csökkenhet, vagy teljesen megszűnhet. A tárolás szintén kulcskérdés. 

A „szobahőmérsékleten tárolandó" nem azt jelenti, hogy nyáron az autóban vagy télen a radiátor mellett is biztonságos a gyógyszer. A magas hőmérséklet, a páratartalom és a fény mind gyorsíthatják a hatóanyag bomlását. Egy rosszul tárolt készítmény akár a lejárati időn belül is veszíthet a hatékonyságából. Felmerül a kérdés: mi történik, ha mégis lejárt gyógyszert veszünk be? A legtöbb esetben nem akut mérgezés a probléma, hanem az, hogy a készítmény nem fog megfelelően hatni. 

Ez különösen fontos lehet például fájdalomcsillapítók, allergia elleni szerek vagy egyéb tüneti kezelések esetén, de bizonyos gyógyszereknél - például antibiotikumoknál vagy krónikus betegségek kezelésére szolgáló készítményeknél - ez már komoly következményekkel járhat. 

A leggyakoribb hiba mégis az, hogy a házipatikában évek óta felhalmozott, félig használt, részben lejárt készítményeket „majd jó lesz valamire" alapon tartjuk meg. Ez nemcsak felesleges, hanem kockázatos is, mert egy adott helyzetben könnyen nyúlunk egy olyan gyógyszerhez, ami már nem megfelelő. Érdemes időnként átnézni a házipatikát, és kiszelektálni a lejárt vagy bizonytalan állapotú készítményeket. Ez nemcsak biztonságosabbá teszi a gyógyszerhasználatot, hanem átláthatóbbá is. Ha bizonytalan abban, hogy egy adott gyógyszer meddig használható biztonságosan - különösen felbontás után -, kérjen tanácsot a patikában. Egy rövid egyeztetés segíthet elkerülni a hatástalan vagy nem megfelelő készítmények használatát. 

Kérdéseiket az agyogyszereszvalaszol@ gmail.com e-mail címre várom. 

Sz. D.