Hunyadisok Balatonbogláron

Az idén július 21-től 27-ig Balatonbogláron táboroztunk a Hunyadi Mátyás Általános Iskola Diáksport Egyesületének szervezésében. Már nagyon vártuk ezt a napot, mert mindig nagy buli a táborozás. Az indulás reggelén a bőröndök bepakolása gyorsan ment, és már a buszon jó hangulatban szeltük a kilométereket. Pestet elhagyva nagyon vártuk, hogy a pályafelújítások adta lassabb haladás miatt végre megpillantsuk a Balatont. A Köröshegyi völgyhídra gurulva már nagyon izgatottak voltunk, hiszen tudtuk, hogy már nem sok van a megérkezésig. A Boglár Ifjúsági Szállóban volt a szállásunk, ahová a megérkezés után gyors tempóban pakoltunk be és foglaltuk el a szobákat. 

Első utunk a partra vezetett, hiszen mindenki csobbanni szeretett volna a Balcsiban. A víz nagyon kellemes volt és élveztük a hűsölést. Vacsora után birtokba vettük a szintünket, a másodikon csak mi voltunk. A szobák tágasak voltak, esténként a szomszédokkal össze tudtuk gyűlni, mert minden este nagyon jó hangulat volt. Szerencsére tanáraink most is nagyon kedvesek és partnerek voltak az esti hosszas beszélgetésekben… A hét minden napja tartogatott meglepetést és jó programokat számunkra. Most is sok helyen jártunk, mert Bianka néniék táborában ez megszokott.

Az első élmény a bobozás volt, majd a gömbkilátót tekintettük meg kivilágított állapotában. Csodaszép volt a balatoni panoráma a gömbből, amit a naplementében láthattunk. Jártunk a levendulák városában, Tihanyban is, ahol a Bencés apátság mellett megcsodáltuk a gyönyörű tihanyi partszakaszt is a sok hajóval. Kipróbáltuk a tihanyi visszhangot, de tavaly jobban szólt. Sok volt a turista, és lehet, hogy a nagy meleg sem engedte jól visszahallani a hangosan kiáltott „Hunyadi"-t. Nagy élmény volt a nagyvázsonyi vár, melyet felújított állapotában tekinthettünk meg. Kinizsi és a vár emlékét már a buszban felidéztük, így a megfelelő történelmi háttér tudatában vettük birtokba a várat.

Nagyon tetszett, hogy korhű ruhákba is felöltözhettünk, és betekinthettünk a középkori életbe, szokásokba. Felmentünk a hosszú csigalépcsőn a bástyára is, ahonnan beláttuk az egész térséget. Több állomásból álló történelmi játékban is részt vettünk, igyekeztünk a feladatokat helyesen megoldani. A leghosszabb kirándulós napunk a Kis-Balaton felfedezésekor volt. Ekkor elutaztunk a fenékpusztai látogatóközpontba, ahonnan a Diás-szigetre, a Fekete István emlékhelyhez látogattunk el.

Az idegenvezető által vezetett túrán betekinthettünk a Berek életébe. A 12 állomásból álló tanösvényen megismerkedtünk a Kis-Balaton területén előforduló vízinövények, denevérek, halak, hüllők, kétéltűek, madarak, emlősök és az itt élő emberek életével. A Diás-sziget természetimádó írónk, Fekete István munkásságának állít emléket, ahol megelevenednek legismertebb regényei, a Tüskevár és a Téli berek. Nagy élmény volt látni azt a helyszínt, ahol az író megírta kedvenc regényeinket. Örömmel fedeztük fel Matula bácsi kunyhóját, amely pontosan úgy nézett ki, ahogyan azt Fekete István a híres ifjúsági regényében, a Tüskevárban lefestette. Az időutazásban megismertük a halászok életét, valamint megtekintettük az írónak állított emlékházat is. Voltunk Keszthelyen a Festetics kastélyban, és jártunk Siófokon is. Kihagyhatatlan program a diszkóhajó, melyre az idén is elvittek bennünket tanáraink. 

Alig vártuk már, hogy a balatonlellei kikötőből induljon az esti bulihajó, melyen fergeteges volt a hangulat. Rengeteget táncoltunk és énekeltünk, nagyon jól éreztük magunkat. Szerencsére jó időnk volt egész héten, így naponta élvezhettük a Balaton bársonyos vizét, sokat strandoltunk, szuper volt a Platán-strand. Tamás bácsi vezetésével a bójáig is bemehettünk úszkálni és ugrálni. 

A vízibiciklin túl lehetett sportolni a röplabda, foci, tollaslabda, kosárlabda és lábtengó pályákon, lengőhintázni, hálós falat mászni, és a kisebbek kipróbálták a fából épített kalózhajót és a dróthálón csúszkálást a homokozás mellett. De jókat únóztunk is a parton. A strandra naponta gyalogosan jártunk, így a héten sétánk meghaladta a 10 kilométert. Vártuk és élveztük a bazározásokat, a lellei bazársoron még léghokiztunk is. Az esték felejthetetlenek maradnak, mert egy nagyon jó baráti társaság alakult a táborozó gyerekekkel. Az utolsó nap nem volt kedvünk hazajönni, mert annyira jól éreztük magunkat. Az úton hazafelé mondtuk is, hogy reméljük jövőre kéthetes lesz… Köszönjük tanárainknak, Bianka néninek, Tamás bácsinak, Ildikó néninek, Zsuzsa néninek és Márti néninek az idei szuper táborozást, alig várjuk a következőt! 

Hunyadis boglári táborozók