Az év csillagászati és űrkutatási eseményei

A 2026-os év várhatóan az évtized egyik csillagászatilag legeseménydúsabb éve lesz, olyan figyelemre méltó jelenségekkel, mint egy napfogyatkozás, egy részleges holdfogyatkozás, intenzív meteorrajok, szép együttállások, sarki fények, űrkutatási bravúrok. Ezért érzek indíttatást arra, hogy ezekről az eseményekről röviden tájékoztassam a Krónika téma iránt érdeklődő olvasóit. Az év legizgalmasabb eseménye kétségkívül augusztus 12-én következik be. Míg Spanyolországban, Portugáliában teljes sötétségbe borul a táj a teljes napfogyatkozás miatt, addig Magyarországról egy drámai, részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg. A jelenség pont a leglátványosabb szakaszában, a napnyugta idején csúcsosodik ki. A folyamat 19:22-kor kezdődik, és mire a Nap 19:58-kor eléri a látóhatárt, a Hold már a napkorong 70 százalékát kitakarja. Noha a lenyugvó Nap fénye már gyengül, a szemünk megfelelő védelméről így is gondoskodni kell! Ami még különlegessé teszi ezt a napot, az éjszaka tetőzik a Perseida meteorraj. 

A holdtalan éjszaka garantált, hiszen a Nappal együtt nyugodott le a Hold is. Hajnalra óránként akár 70-80 meteor is látható lehet. A raj július 17 és augusztus 23 között aktív, így a gyakorisági maximum előtti és utáni napokban is érdemes lesz figyelni az eget. A részleges holdfogyatkozás augusztus 28- án hajnalban lesz megfigyelhető a nyugati égbolton. A Hold 70%-os fogyatkozásban fog lenyugodni, minden bizonnyal látványos légköri jelenségek kíséretében. Az év során több látványos bolygóegyüttállás is tarkítja a megfigyelő naptárunkat. Február 19-én este egy igazi „tömegjelenet" a nyugati égen: a Merkúr, a Szaturnusz és a Vénusz sorakozik fel egy vékony, mindössze 5 százalékos holdsarló társaságában. 

Május 18-án este a Vénusz és a Jupiter, a két legfényesebb bolygó kerül közel egymáshoz és a Holdhoz, ragyogó fénypontokat alkotva az esti szürkületben. Ez a szép jelenség megismétlődik június 9-én este, csak a Hold nélkül, viszont nagyon szoros közelségben. November 16-án hajnalban a Jupiter és a vöröses Mars látványos párosa uralja majd a déli égboltot 55 fokos magasságban, ami azt jelenti, hogy még a magasabb bérházak felett is kényelmesen megfigyelhetjük őket. Július 11-én éjszaka a Fiastyúk és a Hold szoros együttállását figyelhetjük meg a Bika csillagképben. 

A Fiastyúk egy-két csillagának halmazszéli fedését is észlelhetjük 1:27 és 2:11 között. Ez utóbbi jelenségek megfigyelése mindenképpen távcsövet igényel. December 14-én következik be a Geminidák meteorraj maximuma, ekkor óránként akár 120 hullócsillagot is megfigyelhetünk. Ez a meteorraj tehát aktívabb még az augusztusi Perseidáknál is, azonban a téli hideg miatt kicsit kellemetlenebb lehet a megfigyelése. Kárpótolhat bennünket a gyakori hosszú nyomot húzó tűzgömbök látványa. A Hold korán lenyugszik, így fénye kevésbé lesz zavaró. A Nap 2026-ban sem fog elcsendesülni, a kutatók szerint csillagunk az év során több kitörést is produkálhat. Ezek a napkitörések hatással lehetnek a Földre is. Ilyenkor úgynevezett geomágneses viharok alakulhatnak ki, melynek egyik legkáprázatosabb következménye a sarki fény. 

Az intenzív naptevékenység miatt 2026-ban is gyakran jelenhet meg ez a látványos fényjelenség Magyarország egén is. 53 évvel ezelőtt, 1972. decemberében az Apollo-17 útjával befejeződött az emberes holdraszállások első korszaka. A Hold kutatása a felszínén tevékenykedő űrhajósokkal több fél évszázad szünet után az Artemis programban folytatódik, tehát hamarosan visszatérünk a Holdra! Optimális esetben már február 6-án elstartolhat a NASA Artemis-programjának első emberes küldetése, amely során négy űrhajós repül a Hold köré, hogy teszteljék az új SLS rakéta és az Orion űrhajó űrbéli működését, megnyitva az utat a későbbi holdraszállásokhoz, és előkészítve az emberiség Marsra való eljutását. 

A 10 napos repülés során az űrhajósok ellenőrzik az életfenntartó rendszereket, mély űr körülmények között vizsgálják az űrruházatot, és tesztelik a navigációs és kommunikációs rendszereket, mielőtt a Hold körül repülve, majd egy „szabad visszatérési" pályán visszatérnek a Földre. A személyzet három amerikai és egy kanadai asztronautából tevődik össze. Külön érdekesség, hogy egy női és egy színesbőrű tagja is lesz a küldetésnek. A Hold iránti érdeklődést nemcsak az emberes küldetések tartják fenn, hanem a robotikus leszállások is. Kína újabb eszközöket küld a déli pólus közelébe, köztük egy holdjárót és egy úgynevezett „hopper" egységet, amely árnyékos kráterekbe ugrálva kutatja a jég jelenlétét. Eközben amerikai magánvállalatok is aktívak maradnak, köztük az a cég, amely eddig egyedüliként hajtott végre sikeres magán Holdra szállást, és amely 2026-ban a túlsó oldal elérését tűzte ki célul. A fejlesztések azt jelzik, hogy a Hold hosszabb távon is fontos célpont marad az űrkutatásban. Javaslom a kedves olvasóknak, hogy a számukra érdekes eseményeket jegyezzék be az elektronikus, vagy hagyományos naptárjukba, így azok a mindennapok zűrzavarában sem merülnek feledésbe. 

Szutor István