A kampányról, a kutatásokról szakértői szemmel

Február 21-én elstartolt a választási kampány, alig több mint 5 hét múlva ugyanis Magyarország ismét dönt. Aláírásgyűjtés, óriásplakátok, szórólapok, gyűlések, személyes megkeresések - erről szól a kampányidőszak. Sorra jelennek meg az egymásnak ellentmondó közvélemény- kutatások is, amik szintén alakíthatják a véleményeket. Felmérésekről és kampányról kérdeztük Bőhm Kornél kommunikációs szakértőt. 

- Alig két hete indult a kampányidőszak, mit jelent ez a választóknak? Felfigyel még egyáltalán bárki a politikai reklámokra? 

- A kampányidőszak hazánkban elsősorban egy jogtechnikai kérdés, ha úgy tetszik. 

Jó pár olyan dolog engedélyezett a kommunikációs eszközök közül, amik egyébként nem. Például az aláírásgyűjtés, vagy a vadplakátok kihelyezése. A választópolgároknak viszont érzetre nincs egy éles cezúra, hogy mától kampány van. Egyébként is rengeteg az impulzus, nagyon intenzív ez az időszak és egyre erősödik a választáshoz közeledve. Emiatt általános fáradtságérzet keríti be az embereket és érzelmileg is kimerítő. A pártok is úgy számolnak, hogy április 12-re el kell érni azt a fajta lelki szintet, hogy mindenki elmenjen és szavazzon.

- Az internet a kampány egyik fő színtere idén, nagyot mennek az AI videók is. Ez mennyire írja át a kampányt? 

- Az online jelenlét kapcsán több dolog is átírja a kampányt, főleg az, hogy a Facebook, YouTube, Google sok helyen nem enged politikai hirdetéseket kitenni. Tehát már nem lehet direkt módon, célzottan kitenni kommunikációs anyagokat, videókat. Azaz kitenni lehet, csak meghirdetni nem lehet azokat, így nem jutnak el azokhoz, akiknek szánják és ez nagyon átalakította a stratégiát. Ezért van az, hogy influenszereken keresztül, vagy mesének álcázott tartalomként és jóval kisebb hatásfokkal jutnak el a politikai reklámok a célközönséghez. 

A mesterséges intelligenciával készített videók azért lepik el az internetet, mert most már nagyon könnyű ezeket elkészíteni. Túlzottan megtévesztő tartalmakat egyelőre nem látunk sikeresen működni, inkább groteszk, kifordított, gag-szerű anyagok kerülnek fel, amiket eddig is el lehetett készíteni CGI és egyéb technikákkal, csak most már technikailag olcsó és könnyen elérhető lett. 

- Nemrég jött ki a Medián felmérése, miszerint 20 százalékponttal vezet a Tisza a Fidesz előtt, aztán a Nézőpont közölte a kutatását a Fidesz előnyéről. Mit és hogy mérnek ezek az intézetek? 

- A Medián legtöbbször nagyon pontos eredményeket közöl, nem szoktak nagyot tévedni. Ami érdekes, hogy a Medián felmérései rendre nagy indulatokat váltanak ki. Négy évvel ezelőtt, egy szintén felfokozott lélektani pillanatban ők a Márki-Zay vezette összefogásnak a kudarcát jósolták meg, és akkor a baloldalról kaptak hideget- meleget, hogy miért rondítanak bele a várakozásokba. 

Aztán mikor egy-két hónapja egy százalékra mérték a DK-t, akkor a DK vezetői estek nekik azzal, hogy miért veszik el a hitet az emberektől, most pedig nyilván a jobboldal próbál viccet csinálni belőle. Pedig a felmérések eredményei ezt mutatják és valószínűleg közel jár a valósághoz. Hozzá kell tenni, hogy egy közvélemény- kutatás mindig egy visszafelé állapotot mér fel és nem a jövőt jósolja meg. Ezek a nagy eltérések pedig azért vannak, mert olyan bázison és olyanoktól kérdeznek, akik azt fogják mondani, amit ők hallani szeretnének. Nem írják át az eredményeket, de ezzel egy picit lehet játszani. 

- Mennyire befolyásolják a választókat ezek az eredmények?

- Sokféle módon, de döntően nem befolyásolják, ezzel nem lehet megfordítani tendenciákat. Az egyik, amitől mindenki nagyon tart, hogy elkényelmesedik az egyik oldal és azt mondja, hogy most már el sem megy, mert nélkülem is megvan, ez az egyik megközelítés.

A másik főleg a kis pártokat érinti. Azoknak a kis pártoknak, akik a parlamenti küszöb bejutásánál billegnek, a szavazóik megrémülnek attól, hogy mi van, ha nem jut be a pártom, és akkor az a sok szavazat, amit én vagy a kormányváltásra, vagy a kormány maradásáért szeretnék egyébként leadni, elvész. 

Ez egy 20-25 évre visszamenő tendencia Magyarországon. Úgyhogy a kis pártoktól való elrémülés, hogyha bizonytalan a bejutás, számít abból a szempontból, hogy mit jeleznek ezek a kutatások. Miközben pont az alacsonyan mérhető támogatottságú pártoknál a legnagyobb a hibahatár, hiszen ott a 2-3 százalékos hibahatár a mérésben bőven elég ahhoz, hogy egyébként ne lehessen megjósolni azt, hogy valaki átjut-e a küszöbön, vagy nem.

- Van, aki még az utolsó hetekben, napokban dönt, akár a kampánytól függően? 

- Mindig van egy pár százaléknyi bizonytalan. Nem túl sok, de két-három, akár öt százaléknyi választópolgár van, aki azt mondja, hogy a szavazókörbe való séta alatt dönti el, hogy kire fog szavazni. Nincsenek sokan, de nagy jelentősége van annak, hogy a mérleg nyelve alapon ez a mondjuk 50 ezer, vagy akár 150 ezer ember végül többségében merre fog billenni. Egyéni körzetekben, ahol simán lehet egy pár száz szavazatnyi különbség, bizony számít, hogy ők hogy döntenek. 

- Milyen részvételi arány várható idén a választáson?

- Mindenki arra számít, hogy óriási részvétel lesz, rekordrészvétel, de azért a 70% már nagyon jónak szokott számítani. Ha ez elkúszik 75-ig, akkor azt mondjuk, hogy mindenki, aki ebben részt akart venni, az ott volt. 80% meg még soha nem volt, és valószínűleg most sem lesz. 

venna 

Ajánlják magukat

Lapzártánkig újabb három képviselőjelölt-jelölt adta le ajánlóíveit a helyi választási irodán: Nyitrai Attila - Mi Hazánk, Szlobodnik László (akinek nevét egy hete hibásan írtuk, amiért elnézést kérünk) - Jobbik, Wiedermann Attila - Demokratikus Koalíció. Nyilvántartásba vételükről március 6-ai ülésén határoz a választási bizottság.