Van, ahol nagyra nőttek

A Triatlon Fesztivál második estéjén az Analóg Balaton elektronikus zenei duó - Vörös Ákos és Zsuffa Aba Petőfi Zenei Díjas előadók léptek fel. 

- Elektronikus zenében leragadtam a Depeche Mode és a '80-as évek korabeli zenéken. Annak idején ilyesmire emlékszek, hogy ők floppy diszkes Emulátort meg Yamaha DX7-est használtak, manapság létezik még ilyesmi?

Aba: Létezik, de már inkább csak a műgyűjtők használják, ők gyűjtik ezeket. 

Ákos: Nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak, egy DX7-est most megvenni, vagy akár bármilyen régi butik Roland szintit, ezek nagyon drágák. Főleg, amelyik jó állapotban van, mert az alkatrészek azért nem annyira időtállóak, figyelni kell rájuk, javítani kell őket. Olyan, mint egy oldtimer autó, egy darabig lefelé megy az értéke, utána felfelé. Ha egy tényleg jól karbantartott szintiről beszélünk, annak az értéke tartja magát. 

- Hangmintákat használtok belőlük, régi hangzásokat? 

Ákos: Persze. Nekünk is van rengeteg szintink. Nem vintage, tehát nem ilyen gyűjtői, de vannak régi szintijeink, a '70-es, '80-as években gyártottak, de vannak újak is. 

- Sokakban él az a téves nézet, hogy az elektronikus zene annyi, hogy felmész a színpadra, megnyomsz egy gombot, és megy a zene laptopról. Belenéztem a koncertvideóitokba, valójában ez nagyon melós dolog, azért ott dolgoztok rendesen. 

Ákos: Van sokfajta elektronikus zenei előadási mód. Sokszor aposztrofálnak minket DJ-nek, amit már igazából elenged az ember, mert tudja, hogy ez nem erről szól. Sokan laikusként nem látnak bele, nem látják azt, hogy ennek mi a működési módja, vagy egy ilyen dolgot hogy kell előadni, hogy kell úgy használni az eszközöket, és az elektronikus zenét úgy játszani, hogy élvezhető legyen, intuitív legyen, és a színpadon is jó legyen. És improvizatív is legyen, tehát bele tudjon nyúlni az előadó, megadja magának azt a szabadságot, mint akár az akusztikus hangszerek esetében. 

- Kicsit menjünk vissza a tizenéves korotokra. Akkoriban, amikor elkezdtetek zenét hallgatni, miket hallottatok? Milyen zenék voltak rátok hatással? 

Aba: Tinédzser koromban ilyeneket hallgattam, hogy Blink 182, Sum 41, Green Day, és aztán később Queens of the Stone Age, Radiohead, Eagles of Death Metal, ezeket a zenekarokat hallgattam, és csak később, amikor Ákossal megismerkedtem, akkor kezdtem el elektronikus zenét hallgatni. 

Ákos: Meg aztán a világ is változott. 2012- 13-ban bejött a Spotify Magyarországra, átalakult az internet, könnyebben tudtál zenékhez hozzájutni, ez szerintem nagyon sok embernek átalakította a zenei ízlését, vagy legalábbis kinyitott kapukat, egy generáció ott kezdett el zenét hallgatni. 

- Említetted a Spotifyt, ha jól láttam, ti úgy szoktátok megjelentetni az albumaitokat, hogy egyben, az összes számot. Viszont van, aki úgy csinálja, hogy 3-4 havonta egy számot jelentet meg. 

Aba: Csináltunk ilyet mi is, csak amikor már egy lemezzé össze tudnak állni a számok, akkor utána azt a lemezt becsomagolva tesszük ki, hogy ne legyen kint egy-egy szám összevissza. 

- Saját kiadótok van? 

Aba: Nincs kiadónk, saját szerzői kiadásban jelenünk meg. Menedzserünk van. 

- Ez sokat segít? 

Aba: Hogyne. Nagyjából két vagy három éve van menedzserünk, mert azt már nem tudtuk volna megcsinálni magunktól, amit sikerült, az már teljes munkaidős embert igényel. 

- A szövegeket ki írja, hogy működik, van az ágy mellett egy notesz? 

Aba: Az már nincs rég, volt persze, de régen, a húszas éveim elején. Most már nem igazán így működik. Ha van valami érdekes gondolat, akkor azt a mai napig felírom egy kis jegyzettömbbe a telómba, de inkább tudatosan egy számon dolgozom, tehát nem nagyon írok csak úgy a levegőbe szövegeket. 

- Azt hogy lehet kezelni, hogy ilyen nagyra nőttetek? 

Aba: Ez szerintem egy nagyon becsapós dolog, mert ez a nagyra növés mit is jelent, meg az, hogy mekkora az a nagy, azt többféle környezetben lehet értelmezni. Tehát a Budapest Parkba nagyon sokan eljönnek ránk, az egy kitüntetett hely, sok ezer ember van ott. A valóságban mi azért nem vagyunk akkorák, tehát simán be tudunk menni a boltba, ugyanúgy, mint más, anélkül, hogy bárki felismerne minket, szóval ez nagyon változó. Van egy bizonyos szubkultúra, amin belül egy kiemelkedő pozíciót elértünk, de azon kívül magyarországi viszonylatban azért nem vagyunk olyan nagyok. 

Surányi P. Balázs