Társadalmi párbeszéd környezetünkről

Változik a klíma, apadnak folyóink, tavaink, rohamosan fogy a vízkészletünk. A növényzet épp csak átvészeli évről évre a forró nyarakat, sok nem is éli túl a hőséget. Nem csak az embert viselik meg a mediterrán nyarak, az állatok, a növények is szenvednek a hősokktól. A klímakutatók már régóta erről beszélnek, nem riogatnak, hanem felkészítenek. Az, amiről azt hittük, hogy egy távolabbi jövő, az már most itt van a nyakunkon, afrikai hőséggel, vízhiánnyal, szárazsággal. Néhány napja dr. Fülöp György polgármester is posztolt a témában Facebook oldalán, a problémát feltérképezve társadalmi párbeszédre szólította fel a város lakosságát. A Krónika erről is kérdezte a városvezetőt.

- Sok már ez a hősokk! Látva a városi növényzetet, időben vagyunk még a megoldással?

- Valójában ezt már tavaly, tavaly előtt is láttuk, és azért készült ez a poszt is, mert nagyon fontos, hogy elkezdjünk egy társadalmi párbeszédet. 

A természet, a növényzet, nem díszlet, hanem az életünk szerves része. A klímakatasztrófáról már régóta beszélnek a tudósok, valós veszély, amivel foglalkozni kell. A múltkor olvastam egy tanulmányt, és tulajdonképpen az billentett át, hogy ezzel nagyon komolyan kell foglalkozni, mert ha nem csinálunk semmit, akkor Magyarországon - aminek alapvetően kontinentális az éghajlata, - tíz éven belül a városi fák 40 százaléka elpusztul, mert ezek a fák kontinentális éghajlatara lettek kitalálva, tehát valamit mindenképpen tennünk kell. Hogyha felelős emberek vagyunk, akkor az unokáink jövőjével is kell foglalkozunk.

- Folyamatosan locsolja, gondozza a Városgazda Kft. a zöldterületeket, amiből nem kevés van, de vannak olyan fajok, amik ennek ellenére is feladják a nagy melegben.

- Az egyik oldalon az van, hogy legyen a város mindig rendezett, legyen rendszeres a fűnyírás, de látni kell, hogy ugyanolyan módon nem tudunk élni, mint ahogy eddig éltünk, mert ekkora közterületeket képtelenek vagyunk locsolni. A kertes házak gondozott kertjeiben is sok helyen elsárgul a fű. 

Nem tudunk annyit locsolni, nem tudunk a természet erői ellen szembe szállni, alkalmazkodnunk kell. Nekünk vezetőknek, szakembereknek ezt fel kell ismernünk, és nagy a felelősségünk, de nem kezelhetjük úgy ezt az egészet, hogy ez a gazdasági szereplők problémája, vagy a közéleti emberek, városvezetők problémája. Én azt szeretném, ha elfogadnánk, hogy ez össztársadalmi probléma, hogy mindannyian tudunk tenni a környezetünkért és mindannyiunknak van felelőssége is. Régen azt gondoltuk, hogy jó-jó, hát majd történik valami, és óvatos változásokat tettünk, vagy mondhatnám úgy is, hogy eddig csak úgy sétálgattunk, de most már tempós gyaloglásra kell váltani, sőt lassan futásra, mert egyébként tényleg még három-négy ilyen nyár, és akkor az nagyon komoly problémát fog okozni. 

Az is célja volt a posztomnak, hogy elkezdjük azt a fajta társadalmi párbeszédet, amivel rábírjuk az embereket, hogy ők maguk is változtassák meg a szemléletüket, nekünk is meg kell, ez egy tanulási folyamat. Ahogy a fa soksok év alatt nő fel, úgy a szemléletünk is sok év alatt fog változni, de meg kell tennünk az első lépéseket, és nagyon fontos, hogy közösen gondolkozzunk. Vezetőként az is a felelőssége az embernek, hogy olyan szakemberekkel kell együtt dolgozni, akik tényleg látják, értik ezeket a folyamatokat, és van is elképzelésük a jövőre nézve. 

- A Facebook poszthoz sokan kommenteltek, hasznos ötleteket is, mintha máris elkezdődött volna a lakossággal egy előremutató párbeszéd?

- Igen, számomra is az derült ki, hogy tényleg foglalkoztatja ez az embereket. Vannak ötleteink, lehet előadásokat, fórumokat tartani, de most az első lépés az, hogy nyilvánosan párbeszédet folytatunk, odafigyelve a városlakók véleményére is. Egyébként, ha valaki elolvasta a poszt alatti kommenteket, akkor az láthatja, hogy nagyon sok észszerű és racionális észrevétel van. Az a tervünk, hogy minden kommunikációs csatornát felhasználunk arra, hogy erre a problémakörre felhívjuk a városlakók figyelmét, mert szeretnénk elérni, hogy ők is magukének érezzék ezt a problémát. Városszerte látok olyan embereket, akik odamennek egy-egy köztéri fához vagy a virágokhoz és meglocsolják egy vödör vízzel, szóval ilyen apró dolgok, itt kell kezdeni. Egyfajta kommunikációs kampányt kell indítani, és akkor szép lassan elérjük azt a fajta szemléltváltozást, amin egyébként saját magunknak is keresztül kell menni

. - Nagy kihívás előtt állnak a települések, nemcsak együtt kell gondolkodni, hanem újra is kell gondolni a környezetünk védelmét, megóvását.

- Igen, ehhez a kihíváshoz minden településnek alkalmazkodnia kell. Azt nem tudjuk megtenni, hogy nem építünk parkolót, járdát vagy utat, de ha ezt megtesszük, akkor kutya kötelességünk mellé fasorokat ültetni, azt viszont a szakemberek tudják megmondani, hogy milyen fát ültessünk, a jövőre nézve majd mi lesz optimális. A település alkalmazkodik ehhez az új környezeti kihíváshoz, és ennek már része az is, hogy adunk épületenergetikai felújításhoz támogatást, mert minél hatékonyabban használjuk fel a meglévő energiát, annál kevesebb lesz a környezetszennyezés. Én ezt is nagyon fontos dolgoknak tartom, folytatjuk az energetikai racionalizálási programot, de ugyanilyen fontos foglalkoznunk a tó állapotával. Rengeteg feladat vár ránk, hogy ez a város ugyanilyen élhető maradjon, és azzal is foglalkozni kell, még ha keveset is beszélünk róla, hogy milyenek például a felelős állattartás szabályai. 

Mondok egy nagyon egyszerű példát, én nem is gondoltam, mert nekünk nincs háziállatunk, hogy amikor valaki a tűző napon leviszi a kutyáját, akkor annak a talpa ott ég az aszfalton. Tehát egy csomó olyan lépést kell tenni, amivel az állatokat is óvjuk, mert ők sincsenek erre a hőségre kiképezve. Tamics Adrienn, a Városgazda Kft. kertészeti részlegvezetője nap mint nap szembesül a klímaváltozás okozta problémákkal.

- Ebben a nagy szárazságban milyen állapotban van a növényzet a városban?

- Sajnos itt is szenvednek a növények a vízhiánytól, de két fúrtkútból tudjuk pótolni napi szinten az öntözést az egynyári virágoknál, illetve a 1-2 éve ültetett fáknál, cserjéknél, de a kapacitásunk véges. A régebben ültetett fákat is próbáljuk ellátni megfelelő öntözővízzel, hogy túléljék ezt a szárazságot. Tehát naponta locsoljuk az egynyáriakat, illetve a kétnyáriakat, évelőket, a fákat heti két-három alkalommal, ahogy be tudjuk iktatni ebbe a folyamatos körforgásba, hogy mindenhova eljussunk. 

- Milyen növényzet sínylette meg a legjobban az elmúlt időszak időjárását? 

- Az ültetési időszak elég keserves volt, mert nem elég, hogy a növénynek begyökeresedést is el kell végeznie, hanem még ez a nagy meleg is rájött, úgyhogy az egynyáriak elég nehezen indultak, de hál' istennek átvészelték ezt az időszakot. Tápanyagutánpótást és növényvédelmet is kaptak, azokkal nincs gond. A muskátlik, illetve a kúszó- és balkonnövényekre folyamatosan tűz a nap, nem mindegyik tudta átvészelni a forróságot. Az 5-6 évvel ezelőtt ültetett fásszárúaknál annyira nincs a talajban víz, hogy fizikailag nem tudnak mit felvenni, de a még ennél jóval idősebb fák is, amiknek a gyökérzete mélyebb földrétegben van, azok is kezdenek kiszáradni fajtától függően

. - Lehet, hogy a jövőben más fa és virág fajtákban kell gondolkodnia a városnak?

- Már most gondolkoztunk azon, hogy melyek azok a fajták, amik jobban bírják a huzamosabb hőséget, amik a továbbiakban jobban fogják bírni az aszályos időszakot. Ilyen például az ostorfa és a platánfa, azok nagyon jól bírják a száraz, vízhiányos, meleg időszakokat. A cserjéknél a babér és a berkenye tűri jól a szárazságot. A nyírfákon és a hársfákon vesszük észre, hogy az 5-6 évvel ezelőtti szépen beállt növények is egyik pillanatról a másikra olyan hősokkot kapnak, hogy lehullajtják a levelet. Lehet, hogyha a következő években olyan lesz a klíma és az időjárás, hogy megfelelő csapadékot kapnak, akkor túlélik ezt a szárazságot és a lombvesztést, de sajnos megvan az eshetősége annak is, hogy hiába fektettünk be 5-6 évi munkát, el fognak pusztulni azok a fajták.

- És a füves területek?

- A füves területek sajnos most mindenhol úgy néznek ki, mintha senki földje vagy préri lenne, viszont nagyon jól és nagyon hamar megújulnak, amennyiben csapadékot kapnak. Kollégámmal néztük a csapadékmennyiségeket, 2021 első félévében 281 mm csapadék esett, idén csupán 156 mm, de ebbe beletartozik a hó is, amiből több volt januárban. Most 2-3 havonta maximum 5-10 mm esik le. 

- Hány köbméter vizet használnak öntözésre, közterületgondozásra? 

- Az egyik lajtoskocsi 10 köbmétert, a másik 4 köbmétert locsol, és emellett kézzel folyamatosan locsoljuk például a Március 15. parkot, ott adott a lehetőség, mert kiépített öntözőrendszer van. Kézzel is szoktunk időközönként locsolni Szederkényben is, illetve a rendezvénytéren van kialakítva egy kis öntözőlehetőség, ahonnan a füves területet, a szobor környékét, illetve a virágokat meg tudjuk locsolni. A jövőre nézve számba vesszük a lehetőségét annak, hogy nagyobb egynyári növényanyagot ültessünk a két körforgalomban, melyeket érdemes lenne automata öntözőrendszerrel ellátni, ami mentesítené a dolgozókat és a gépjárműveket is, és a növények megkapnák a megfelelő vízmennyiséget, a heti 2-3 alkalom helyett ötször-hatszor is. Most már el kell gondolkozni azon is, hogy olyan évelő lágyszárúakat vagy cserjéket kell ültetni, amelyek jobban bírják a szárazságot, és mutatósak, virágzanak folyamatosan, vagy az egyik, vagy a másik, de mindig valamilyen esztétikus képet tudnak mutatni. 

berta