Mellrák, önvizsgálat, szűrések

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. A megelőzésről, az önvizsgálatról, a szűrések fontosságáról, az emlődaganatokról Dr. Szabó Zsoltot, a Tiszaújvárosi Rendelőintézet nőgyógyász főorvosát kérdeztük.

- Doktor úr! Hol kezdődik a prevenció?

- A prevenció annyit jelentene, hogy megelőzzük azt a betegséget, ami a későbbiekben kialakul. Ez egy tudatos életformát, tudatos táplálkozást, egészséges életmódot jelent. Sajnos az egyéni felelősség még mindig nem tart ott, ahol kéne. Saját egészségünkért még mindig nem teszünk meg mindent, ami pedig rajtunk múlik, és nem az egészségügyön. 

- Hány beteget diagnosztizálnak évente mellrákkal, milyenek a túlélési esélyek?

- Sajnos nem kedvezők az adatok, évente mintegy 8000 új emlőrákos beteget diagnosztizálnak Magyarországon, és körülbelül 2100-2200 haláleset köthető közvetlen rosszindulatú emlődaganathoz. Változott a daganatok előfordulása is, míg régebben az 50 év fölöttieknél volt ez gyakori betegség, ma már a korosztályi érintettség előbbre tolódott, és már a fiataloknál is megjelent az emlődaganat.

- Tudják ennek az okát?

- Soktényezős, a pontos okát nem tudni, de például a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás nagyon megemeli a nőknél az emlődaganat előfordulását. A leggyakoribb halálos kimenetelű rákfajta a tüdőrák a nők körében, ami részben a dohányzáshoz köthető, az emlőrák pedig a második. Ha valakinek a családban előfordult emlődaganat, célszerű már 20 éves kortól önvizsgálatot végezni. A ciklussal rendelkező nőknél a menzesz utáni napokban a legcélszerűbb, hiszen a hormonreceptorok, azok a hormonkötő helyek, amik az emlőszövetben nagy számban előfordulnak, ilyenkor még nem teltek petefészek hormonokkal, ezáltal könnyebben vizsgálható az emlőállomány, mint a ciklus közepén, vagy a második felében.

- Mit kell figyelni az önvizsgálatnál?

- Mindig azt, hogy van-e valamilyen változás. Először is meg kell nézni tükör előtt állva az emlőt külsőleg. A bimbóudvart, a két emlő egyforma-e, szabályos-e, nincs-e valamilyen nívódifferencia, utána pedig álló, illetve fekvő helyzetben végig kell tapintani az emlőállományt enyhe nyomással. Ezáltal a nő megismeri a saját emlőállományát, és ha valami változást észlel, akkor célszerű szakorvoshoz fordulni. 

- A fájdalom lehet egy tünet?

- Emlőfájdalom ritkán tünete a rosszindulatú emlődaganatnak, jóindulatú emlőelváltozásoknál van, illetve pont az említett hormonkötő helyek teltsége, például menzesz előtt érzékenyebb, teltebb a női emlő a hormonkötődés miatt, tehát ez okozhat emlőpanaszt. Ez gyógynövényekkel kezelhető, hogyha olyan súlyos fokú, illetve bizonyos fogamzásgátlótabletták is tudják enyhíteni.

- Elváltozás esetén kihez forduljunk?

- Nőgyógyászhoz, háziorvoshoz, hiszen első vonalban a háziorvosok vannak, és oda talán hamarabb és könnyebben bejut a beteg, illetve ismeri a családi előzményeket is. Ha közvetlen női ágon rosszindulatú emlődaganat előfordult, célszerű rendszeresen járni szűrővizsgálatra. A kötelező szűrés 45 és 65 éves kor között van, amikor kétévente kapnak behívót mammográfiára, az emlőrák viszont ezt nem tudja, így korábban is előfordulhat, és sajnos az a tendencia, hogy az 50 év alatti emlődaganatok száma növekszik az utóbbi időben, sőt, a 40 év alattiaknál is megjelenik, amikor még nincs szűrés. Ahol családi előzmény van, fokozottabb kockázat, esetleg genetikai hajlam, ott mindenképpen évente célszerű elvégezni a szűrővizsgálatokat.

- Az emlődaganatok fajtái, típusai változtak?

- Igen, az emlődaganatok viselkedése és a típusa is, hiszen kétharmaduk az úgynevezett receptor pozitív daganat, ez ösztrogén és progeszteron receptort jelent, illetve annak a HER2 receptornak a meglétét, ami az emlőszövet osztódásáért felelős fehérje. Ezek a pozitív emlődaganatok jól kezelhetők, többféle kezelési módszer áll rendelkezésre, míg vannak az úgynevezett tripla negatív daganatok, amik a legrosszabb fajtájúak. Ezek azok a daganattípusok, amik 50 év alatt már egyharmadát teszik ki a rosszindulatú emlődaganatoknak. Ezek nehezebben kezelhetők, nem reagálnak a hagyományos kezelésekre, így egyéb kezelési stratégiákat kell alkalmazni, de rosszabb a gyógyhajlam. 

- Onnantól kezdve, hogy felfedeznek egy elváltozást, mi a beteg útja? 

- Hogyha ő maga találja az eltérést, akkor először forduljon a háziorvosához, vagy nőgyógyászati szakrendelésre, és ott megtörténik egy tapintásos vizsgálat. Ha eltérést találunk, vagy gyanú van az emlőelváltozásra, az további kivizsgálást igényel. Az emlőultrahang az első diagnosztikus eszköz, amivel cisztákat, kötőszövetes csomókat, masztopátiás elváltozásokat nagyon jól lehet diagnosztizálni, de az emlőrák kivizsgálásának szerves részét képezi a mammográfia és az ultrahang, illetve a tapintás, ez a hármas adja azt az eredményt, ami felvetheti a rosszindulatú emlődaganat lehetőségét, és ilyenkor célzott szövettani mintavételre van lehetőség, ezzel lehet diagnosztizálni, hogy milyen jellegű folyamat zajlik az emlőben. 

- Sok nő félve megy el a mammográfiára a gép nyomóhatása vagy a sugárzás miatt. Segítene ebben eligazodni, hogy ne tartsunk ettől a vizsgálattól?

- Ahhoz, hogy az emlőről megfelelő röntgenfelvétel készülhessen, össze kell nyomni az emlőállományt. Ezt a lehető legkíméletesebben kell megtenni, de ez némi kellemetlenséggel jár, attól függően is, hogy például egy ciklussal rendelkező nőnél a ciklus melyik részében történik a vizsgálat, hiszen már telt az emlő a menstruáció előtti napokban, akkor bizony kellemetlen lehet az emlő összenyomása. De ez nem okoz semmilyen kárt, nem ez okozza az emlődaganatot, viszont a vizsgálat elvégzésének hiánya okozhatja azt, hogy később ismerünk fel egy kezdeti emlődaganatot, amit még korai stádiumban jól lehet gyógyítani, és jó a túlélési esély.

- Az ultrahang nem elég?

- Önmagában nem elég, hiszen más a felbontási határ. A mammográfiás felvételen különböző korai jelek is lehetnek, olyan mikro-meszesedések, amit az ultrahang a felbontási jellege miatt nem tud kimutatni. 

- Az emlődaganat kialakulása lehet bármilyen összefüggésben a menopauzával?

- Lehet. A menopauzában hormonális változások zajlanak, hiszen a petefészek hormontermelése csökken, ennek következtében az emlőállomány is változik, a hormonreceptorokon már nincs annyi hormon, mint korábban, ezért megváltozik az emlőszerkezet. Ez az az időszak, amikor a változó mennyiségű hormontermelés jó néhány évig jellemzi a női szervezetet, míg végül elmarad a menstruáció és a hormonszint lecsökken. Ebben az időszakban néha nagy női hormonlöketeket kap az emlőállomány is. 

Az emlődaganatok nagy része ötven év felett jelentkezik, addig viszont elvezet egy út és ebben a hormonoknak döntő szerepe van. Ha valaki például a hiány tünetei miatt hormonpótló kezelést kap, akkor évente elküldjük mammográfiára és ultrahangra. Gyakorlatilag ők vannak a legnagyobb biztonságban, mert ebben az esetben rendszeres szűrővizsgálatról van szó. Vannak most már olyan hormonpótló készítmények, amiknél ez az egyik fő szempont, hogy az emlőbiztonság meglegyen. Létezik teljesen lebomló humán ösztrogén hormont tartalmazó készítmény is, amivel a hormonpótlást végezve az emlőkockázatot nem növeljük. Tehát nem a hormonok okoznak emlődaganatot, de az emlődaganat idejének, kifejlődésének idejét lerövidítheti egy hormonkezelés, és hamarabb derül ki a daganat. Ezért nagyon fontos, hogy rendszeres vizsgálat legyen, és korai felismerés. Ebben nagyon nagy az egyéni felelősség. El kell menni vizsgálatra és figyelni kell magunkra. 

berta