Közlekedésbiztonsági konzultáció

Részletes társadalmi egyeztetés indult a kormány honlapján a közlekedésbiztonság növelését célzó jogszabályi tervezetekről, amelyek a kirívó gyorshajtás, az illegális utcai versenyek és az elektromos rollerek szabályozására fókuszálnak - jelentette be a közlekedési és beruházási miniszter, Vitézy Dávid egy rendkívüli sajtótájékoztatón. A kérdőívet szeptember elejéig lehet kitölteni. A beérkező válaszok alapján a kormány, illetve szükség esetén az Országgyűlés még idén dönthet a vonatkozó jogszabályokról. A csomag nem a teljes KRESZ átfogó felülvizsgálatát jelenti, hanem néhány kiemelt közlekedésbiztonsági területre fókuszál. 

A kérdőív egyik legfontosabb témaköre az illegális utcai versenyzés visszaszorítása. A kormány javaslata szerint az illegális versenyek szervezése és az azokon való részvétel önmagában is szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyé válhatna. Amennyiben egy ilyen verseny balesetet okoz, az a jövőben súlyosbító körülményként szerepelne a büntető törvénykönyvben, megkülönböztetve azt a gondatlanságból elkövetett balesetektől. A kirívó gyorshajtás kezelésére osztrák, svájci és német mintára vezethetnének be új szabályokat. 

Ez azt jelenti, hogy ha valaki lakott területen belül 120 km/óra, lakott területen kívül pedig 200 km/óra feletti sebességgel közlekedik, az nem csupán szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősülne, így baleset okozása nélkül is szabadságvesztéssel lenne sújtható. Felmerül továbbá az autó elkobzásának lehetősége is a legsúlyosabb esetekben, például, kirívó sebességtúllépés, súlyosan ittas vezetés vagy a vasúti átjáró tilos jelzésének szándékos figyelmen kívül hagyása esetén. 

A kirívó közlekedési szabálysértések esetében javasolt progresszív bírságrendszer célja a valódi visszatartó erő megteremtése, amely az elkövető vagyoni helyzetéhez vagy a gépjármű értékéhez igazítva igazságosabbá és hatékonyabbá tenné a szankcionálást - mondta a miniszter.

A visszaeső gyorshajtók büntetésének szigorítását is tartalmazza a javaslatcsomag. Ezzel párhuzamosan bevezetnék az átlagsebesség-mérést (szakaszos sebességmérést) a gyorsforgalmi utakon és az olyan kritikus szakaszokon, mint az Árpád híd vagy az M1-es autópálya terelésekkel érintett részei. A kormány tervezi az objektív felelősség elvének kiterjesztését is.

Ez a jövőben olyan esetekre is vonatkozna, mint a buszsáv jogosulatlan használata, a vasúti átjáró tilos jelzésén való áthaladás vagy a szabálytalan, forgalmat zavaró megállás. Ilyenkor a bírságot közvetlenül az üzembentartóra szabnák ki, függetlenül attól, hogy ki vezette a járművet. Magyarországon tavaly 456 ember veszítette életét az utakon, a súlyos sérültek száma meghaladta a 4500-at, míg a könnyű sérülteké a 14 500-at. Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a szigorítások célja nem a költségvetési bevételek növelése, hanem az életmentés. 

Ennek érdekében a bírságbevételek egy részét az önkormányzatok kapnák meg, és a befolyt összegeket kizárólag közlekedésbiztonsági fejlesztésekre, például új gyalogos-átkelőhelyek és biztonságosabb útkereszteződések kialakítására lehetne fordítani. Mivel a mikromobilitási eszközökkel okozott balesetek száma folyamatosan nő, a kormány nem várná meg a teljes KRESZ-reformot, hanem gyorsított eljárásban szabályozná az elektromos rollereket. 

A tervezet különválasztaná a kis és nagy teljesítményű rollereket, utóbbiakra 25 km/órás sebességkorlátozást vezetne be, bizonyos esetekben kötelezővé tenné a fejvédő használatát, és életkori korlátot (esetleg 12, 14, 16 vagy 18 év) állapítana meg a használatukra. Nem a környezetbarát és költséghatékony közlekedési eszközök betiltása a megoldás, hanem egy olyan arányos szabályozási keret kialakítása, amely garantálja a védtelen közlekedők biztonságát anélkül, hogy felesleges adminisztrációs terheket róna a vidéki lakosságra - mondta a miniszter. 

Arra a felvetésre, hogy az elektromos kerékpárok miért maradtak ki a kérdőívből, Vitézy elmondta, hogy ezek szabályozása az átfogó KRESZ-módosítás része lesz, ahol többek között a kerékpárosok előzésekor betartandó 1,5 méteres oldaltávolság szabályát is rögzíteni kívánják. 

A kérdőív kérdései

1. Egyetért-e azzal, hogy az illegális utcai versenyzés szabadságvesztéssel is büntethető legyen? 

2. Egyetért-e azzal, hogy aki utcai versenyzéssel okoz súlyos sérüléssel vagy halállal járó balesetet, azt szigorúbban büntessék, mint azt, aki gondatlanságból, figyelmetlenségből eredően okoz ugyanilyen súlyos balesetet? 

3. Egyetért-e azzal, hogy a kirívó gyorshajtás - pl. lakott területen, városi úton 120 km/h, autópályán 200 km/ óra fölötti - önmagában, baleset bekövetkezése nélkül is súlyosabb, büntetőjogi következményekkel járjon? 

4. Egyetért-e azzal, hogy aki kirívó - pl. lakott területen, városi úton 120 km/h, autópályán 200 km/óra fölötti - gyorshajtással okoz súlyos sérülést vagy halált, azt szigorúbban büntessék, mint azt, aki gondatlanságból, figyelmetlenségből, de alacsonyabb sebességgel okoz ugyanilyen súlyos balesetet? 

5. Egyetért-e azzal, hogy kirívó - pl. lakott területen belül 120 km/óra fölötti, autópályán 200 km/óra fölötti - gyorshajtás esetén a jármű a forgalomból ideiglenesen kivonható legyen?

6. Egyetért-e azzal, hogy ha egy járművezető visszaesően követ el különösen súlyos közlekedési szabályszegéseket - például kirívó gyorshajtás, súlyosan ittas vezetés, vasúti átjárón tilosban áthajtás, haladás az autópálya leállósávján stb. -, akkor az általa tulajdonolt és a visszaeső szabályszegés során használt jármű elkobzására is sor kerülhessen? 

7. Egyetért-e azzal, hogy a visszaeső gyorshajtó járművezetők magasabb bírságot kapjanak, mint az első alkalommal szabályt sértők?

8. Egyetért-e azzal, hogy a visszaeső gyorshajtó járművezetők több előéleti pontot kapjanak, mint az első alkalommal szabályt sértők? 

9. Egyetért-e azzal, hogy a gyorshajtási bírság mértéke az elkövető jövedelmi helyzetével és/vagy a jármű értékével arányosan legyen megállapítva? 

10. Támogatná-e a gyorshajtás átlagsebesség- mérés alapján történő bírságolását a magyar közutakon, például autópályákon? 

11. Támogatja-e, hogy kamerarendszerekkel automatikusan ellenőrizhetővé, és objektív alapon, üzembentartói felelősséggel bírságolhatóvá váljon a buszsáv szabálytalan használata? 

12. Támogatja-e, hogy kamerarendszerekkel automatikusan ellenőrizhetővé, és objektív alapon, üzembentartói felelősséggel bírságolhatóvá váljon a vasúti átjárókra vonatkozó közlekedési szabályok megszegése? 

13. Támogatja-e, hogy kamerarendszerekkel automatikusan ellenőrizhetővé, és objektív alapon, üzembentartói felelősséggel bírságolhatóvá váljon a megállási tilalom megszegése olyan esetekben, ha az más közlekedőket a közlekedésükben jelentősen zavar vagy akadályoz? 

14. Egyetért-e azzal, hogy a közúti közlekedési szabályok megsértésével kapcsolatban kiszabott bírságok kizárólag a közlekedésbiztonság javítását célzó intézkedésre - például okos gyalogosátkelők kiépítése, megvilágításuk fejlesztése, veszélyes útszakaszok és forgalomtechnikai megoldások átépítése, sebességmérők telepítése, közlekedésbiztonsági kampányok indítása, iskolai közlekedési oktatás bővítése stb. - lennének felhasználhatók?

15. Egyetért-e azzal, hogy az elektromos rollerekre vonatkozó szabályozás minél hamarabb, még az átfogó KRESZ-felülvizsgálat előtt jelenjen meg? 

16. Egyetért-e azzal, hogy az elektromos rollerek két járműkategóriába - 25 km/h alatt kisteljesítményű, 25 km/h-tól nagy teljesítményű roller - legyenek sorolva? 

17. Ön hány éves kortól engedélyezné a kis teljesítményű elektromos rollerek használatát? 

18. Ön szerint legyen-e kötelező a fejvédő használata a kis teljesítményű elektromos rollereken, kivéve a bérelhető rollereket?