Jótékony hideg és hó

Lúczi István elégedett volt az idei téllel, optimistán tekint a jövőre.

„Végre jó telünk volt!" - sóhajtott fel Lúczi István kesznyéteni gazdálkodó a zöldülő búzatábla mellett. A hetekig tartó kemény mínuszok és a 20-25 cm vastag hótakaró jót tett a mezőgazdaságnak. A gazdálkodók optimistán tekintenek előre, ha csak nem jön egy kora tavaszi fagy, akkor jó termés várható. 

- Ezen a télen kaptunk kellő mennyiségű havat, így az őszi vetésű növények hótakaró alá kerültek, ami nagyon jót tett nekik - mutat körbe a szántóföldön Lúczi István. 

- Úgy látszik az őszi búza nagyon szépen átvészelte a hideg időjárást. Ha jól megnézzük, akkor néhol megsárgult a növény, ami amiatt van, hogy a hótakaró megolvadt, majd jött rá egy nagyobb fagy, így a jeges réteg elzárta a levegőt a növény elől és egy kicsit befülledt. Ez azonban nem jelent problémát, idővel regenerálódik majd.

A káposztarepcével, amit az olajipar használ föl, ugyanez a helyzet. Jót tett neki a hótakaró és a csapadék. A növény jó állapotban van, és abban reménykedünk, hogy már valóban érkezik a tavasz, mert a fagyok nem hiányoznak. Bár az utóbbi hónapokban elég sok csapadékot kaptunk, de az éveken át tartó szárazságnak azért még megvannak a hatásai. Körülbelül 30 cm-ig nedves a föld, ezalatt száraz. Bár javult a helyzet, vízpótlásra továbbra is szüksége van a mezőgazdaságnak. Reménykedünk a csapadékos tavaszban és akkor biztos, hogy jó minőségő és megfelelő mennyiségű termést takaríthatunk be. 

A búza piaci ára viszont nagyon leesett, egyesek szerint ennek az az oka, hogy sok a búzavetésterület, mások szerint ez annak köszönhető, hogy jól teleltek a búza növények és jó termés várható és van még egy harmadik ok is. Az Európai Unióba Ukrajnából érkezik az olcsó, de nem túl jó minőségű búza. Ez hatással van a magyar gazdákra is, ami nem igazán pozitív. Az idei tél nem csak a szántóföldi növényekre volt kedvező hatással, a gyümölcsfáknak is jót tett a hideg, csapadékos tél.

- A gyümölcsfák egészen január végéig nyugalmi állapotban vannak, aztán ha ezt követően is kitart a hideg időjárás, akkor úgynevezett kényszer nyugalmi állapotba kerülnek - nyilatkozta lapunknak dr. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

- Bizonyos gyümölcsfajok, mint a kajszibarack, az őszibarack, a meggy, a cseresznye, majd a sor végén az alma, már februárban fejlődésnek tud indulni, de az alacsony hőmérsékletek féken tartják őket, és ekkor úgynevezett kényszer nyugalmi állapotba kerülnek. Mi a téltől két dolgot várunk, illetve remélünk. Az egyik az, hogy december és január után még februárban is kellően hideg legyen ahhoz, hogy a gyümölcsfák ne fakadjanak túl korán, mert minél hamarabb történik meg a rügypattanás, rügyfakadás, virágzás, annál nagyobb a tavaszi fagyveszélynek a kockázata, mivel annál hosszabb időt töltenek a gyümölcsfák a fagyveszélyes időszakban. 

Most egyelőre azt mondhatjuk, hogy ilyen szempontból az idei tél optimális, mert nagyon hideg volt a január és még februárban is relatíve alacsonyak a hőmérsékletek, amik fékezik a gyümölcsfák fejlődését. Abból a szempontból is optimális az idei tél, hogy a januári rendkívüli hideg, a hetekig tartó -10 Celsius fok alatti hőmérséklettel meggyérítette a kártevőket és ez a második dolog, amit várunk a téltől, hogy legyen annyira hideg, legyen hótakaró, legyen az olvadó hó után jégpáncél, ami gyéríti a kártevőket és a rágcsálókat. Amit viszont még fontos elmondani, hogy bár a tartósan hideg időjárás segít a kártevők elleni védekezésben, teljesen nem oldja meg a problémát. Vegyszerezésre is szükség lesz, csak kisebb mértékben.

ema