Hétfőn elrajtolt az árrésstop
Március 17-én lépett életbe az úgynevezett árréstop, ami nem egyenlő a korábbi árstoppal. Most nem a termékek árát határozza meg a kormány, hanem az egyes árucikkek beszerzési és fogyasztói ára közötti különbséget. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladhatja meg a beszerzési árat, amit ellenőrizni is fognak, mulasztás esetén pedig büntetnek, termékkategóriánként akár 5 millió forintra. Csirkemell, tej, étolaj, fokhagyma, párizsi, liszt, cukor, burgonya, joghurt, túró.
Csak néhány abból a 30 termékkategóriából, amit érint az új szabályozás. Az intézkedés célja az infláció mérséklése az élelmiszer- kiskereskedelemben, hiszen a februári infláció jóval meghaladta az előzetes számításokat, a januári 5,5%-os inflációval pedig ismét miénk lett az első hely az Európai Unióban. Több üzlet azonnal reagált az új jogszabályra, a Spar és a Tesco mennyiségi korlátozást vezetett be, míg a Lidlben nem lehet árrésstoppal érintett termékeket vásárolni, ha a vevő áfás számlát kér. A témáról dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára nyilatkozott lapunknak.
- Hétfőtől 10%-ban maximalizálta a kormány az árrést, eddig mekkora árréssel dolgoztak a kereskedők?
- Sok terméknél az árrés eleve 10% alatt volt, hiába beszélnek 80%-os árrésekről, persze a 30 000 bolt valamelyikében előfordulhat, de nem ez a jellemző. E mögött a 30 termékkategória mögött egyébként több ezer cikkelem van, ami a termékek közel 30-40 százalékát érinti. Különböző szakértői becslések 10% körüli árcsökkenéssel számolnak, ha a beszerzési ár nem fog növekedni. Ágazati szinten ez közel 20-30 milliárd forintos árréscsökkenést, eredménycsökkenést fog jelenteni.
- Hány kereskedőt érinthet az új jogszabály?
- Ez a rendelet azokra a kiskereskedelmi cégekre vonatkozik, amelyeknek az éves nettó árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot. Körülbelül 200 vállalatot érint, nem boltot, hanem élelmiszer-kiskereskedelmi céget.
- Mi mindent fizetnek a kereskedők az árrésből?
- Ami nagyon fontos, hogy az árrés nem egyenlő a profittal, a nyereséggel. Ez az árrés fedezi a kereskedők költségét, ebből fizetik a dolgozók bérét, a közterheket, az energiát, víz-gáz-villanyt, különböző működési költségeket, logisztikai költségeket, és ha marad egyáltalán, akkor ez az árrés nyújt fedezetet a profitra. Ennek értelmében az új szabály egy jelentős veszteségforrás.
- Drágulhat a többi termék, amiket nem érint az árrésstop? Okozhat áruhiányt, boltbezárásokat, mint a korábbi árstop?
- Helyettesítésnek nevezik, amikor a kereskedő megpróbálja más terméken kompenzálni a bevételkiesést. Azért nem látom ennek komoly kockázatát, mert olyan sok termékre terjed ki a rendelet, hogy ez a bizonyos helyettesítési lehetőség erősen korlátozott. Maga a rendelet egyébként május végéig van érvényben, én nem számítok arra, hogy ettől tömeges bezárások lesznek, vagy esetleg áruhiány lépne fel.
- Előírják a sajátmárkás termékek arányát is, erre miért van szükség?
- A rendelet kimondja, hogy a saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. A saját márka jellemzően a kereskedők által megtervezett, a kereskedő márkaneve alatt forgalomba hozott termékeket jelenti. Sokszor ezek olcsóbbak, mint a gyártói márkák, és ez egy nagy kihívás a boltok számára, ennek meghatározása, figyelemmel kísérése. A jogszabály célja, hogy a kereskedő ne csökkentse úgy a veszteségét, hogy kevésbé rakja szem elé a márkatermékeket.
- Valóban megfékezheti ez az inflációt? Hosszútávon milyen hatásai lehetnek az árrésstopnak?
- A kormány 2%-os élelmiszerinflációs csökkenést vár, ez csak akkor tud megtörténni, ha maradnak a jelenlegi feldolgozói árak és nem történik áremelés beszállítói oldalon sem. Nincs olyan vállalkozó, legyen az élelmiszerbolt vagy barkácsáruház, aki szívesen vesz bármilyen beavatkozást egy piaci alapú árképzésbe.
Ez korlátozza a szabad árképzést, és annál nincs jobb, mint hogy a kereskedő az alapján állapítja meg az árat, hogy éppen milyen az aktuális kereslet-kínálat. Mindenfajta beavatkozás torzítást visz az üzleti modellbe. Nem beszélve azokról a kis üzletekről, amiknek teljesen más a költségszerkezete, máshogy tudnak lépést tartani az árversennyel. Ha azt látja egy lakótelepi kisboltos, hogy a szemben lévő bármilyen áruház árai tovább csökkennek, egy kis üzletnek a pénzügyi lehetősége erősen korlátozott ahhoz, hogy felvegye a versenyt. Úgyhogy nehéz kérdés, hogy milyen hatással lesz a kis üzletek életére.
venna