Gyenge almatermés, narancsgondok
Idén a gyümölcsök szezonja közel három héttel hamarabb kezdődött, mint egy átlagos évben. Tavaly még szeptember végén is kaphattunk finom, magyar dinnyét, idén már most kifutott, de korábban ért a meggy, a cseresznye, a kajszi-, az őszibarack és a szilva is, némelyik szezonján már túl is vagyunk. A forróság és a hosszan tartó aszály miatt várhatóan az almatermés is minden eddiginél gyengébb lesz - tudtuk meg dr. Apáti Ferenctől, a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökétől.
- Miért érnek idén ennyivel korábban a gyümölcsök?
- Nagyon enyhe volt a tél és korai a kitavaszodás, így a rügyfakadás és a virágzás is két-három héttel korábban következett be, mint egy átlagos évben. Ez a koraiság aztán benne maradt a nyár folyamán a természetben. Viszont az alma esetében, aminek a szürete most zajlik, azt látjuk, hogy az öntözetlen, javarészt ipari célú ültetvényekben közel négyhetes a koraiság, míg az öntözötteknél ez két-három hét. Már kora tavasszal eldőlt, hogy ennyivel előrébb jár a természet, és ezt a nyári meleg és aszály tovább fokozta. Az almánál ez olyan extrém mértékű, hogy ha nem lesz enyhülés, az ipari alma szezonja november helyett szeptember végéig lemegy.
- A minőség és a mennyiség hogyan változik?
- Egy hónappal ezelőtt már gyenge almatermést láttunk, 330 ezer tonnára prognosztizáltuk, ami jóval elmarad a tavalyi 470 ezer tonnától, vagy egy jó évjáratban szüretelhető 550 ezer tonnától. Most azt látjuk, hogy az aszály és a hőség miatt már a 300 ezer tonnát sem fogja elérni a hazai almatermés. Ez a meleg a minőség rovására is megy. Az ipari alma esetében nagyon jelentős a gyümölcshullás, olyan ütemben hullik, hogy fáról alig lehet gyümölcsöt betakarítani, mivel a fa meg akar szabadulni a termésétől. Ezért van minőségi veszteség is, hisz' érés előtt két-három héttel hamarabb lehullik a gyümölcs, így nincs olyan cukor- és savtartalma, mint kellene. Ez majd a feldolgozott termékekben fog visszaütni, az ízben, beltartalomban. Ami nagy gond még, hogy a gyümölcs méretnövekedése is elmarad, mert a fák a túlélésre törekszenek, így nem marad energia a méret növekedésére, de a színeződés is rossznak tűnik, mert ahhoz hűvös, párás éjszakák kellenének.
- Az árakat hogyan fogja ez mozgatni?
- Ilyen szezont nem csak én, de a többi szakember sem látott még. Nem csak a hazai, hanem az egész európai almatermés is gyengébb a vártnál. Nagyon kérdéses, hogy ilyen meleg, aszályos időszakban szüretelve milyen lesz az alma tárolhatósága, hiszen az ilyenek ritkán tárolhatóak 8-10 hónapig. Emiatt késő tavasszal és egész nyáron át a következő almaszüretig lehetnek komoly ellátási gondok étkezési almában, nem csak hazai, hanem európai szinten is. Ha pedig szűkül a kínálat, akkor emelkednek az árak. A fogyasztói áremelkedés már most 10-15 %-os, a további növekedésre nem néhány héten belül kell számítani, hanem majd a tavaszi és nyári időszak lesz kérdéses.
- Külföldi ültetvényeket, más gyümölcsöket is sújt ez a probléma?
- A klímaváltozás nem csak Magyarországon vagy Európában, hanem az egész világon érezteti hatását. A narancs esetében például komoly gondok vannak, nem annyira a friss piaci narancs, hanem a narancssűrítmény vonatkozásában, ami a gyümölcslevek, üdítőitalok alapanyaga. A világ narancssűrítmény exportjának háromnegyedét Brazília mozgatja, és ott nagyon rossz a termés, már három éve aszály uralkodik és egy baktériumos betegség okán is tűnnek el az ültetvények. Míg két éve a narancssűrítmény ára a világpiacon 2-3 ezer dollár/tonna volt, most 6-8 ezer dollár. Ez drágítja a gyümölcslevek árát, és húzza magával a többi gyümölcssűrítmény és gyümölcsital árát is.
- Előfordulhat, hogy bizonyos gyümölcsök egyszer csak eltűnnek, nem lehet tovább termeszteni? - Más zöldség és gyümölcs esetében nem látunk ilyen heves tüneteket, mint a narancsnál. Viszont az a tendencia, hogy mivel Európát egyre jobban sújtják az aszályos időszakok, átrendeződhet az európai zöldség- és gyümölcstermelés. Ez pedig azt is jelentheti, hogy Európában korlátosan leszünk képesek zöldséget, gyümölcsöt termelni, míg lehet, hogy Európán kívüli más országokban, Közel-Keleten, Észak-Afrikában vagy Kazahsztánban meg tudják majd termelni azokat és onnan fogunk importálni. Ráadásul ezekben az országokban sokkal olcsóbb a munkaerő, az üzemanyag, az energia, sokkal alacsonyabb költségszinten tudnak termelni, mint az európai termelők, így előfordulhat, hogy nagyon távoli országokból fog majd Európába és Magyarországra élelmiszer érkezni, mert ott tudják gazdaságosan megtermelni.
venna