Demencia, az időzített bomba

Memória- és beszédzavart, mozgásproblémákat, depressziót, sőt, a személyiség teljes elvesztését is okozhatja a felejtés betegsége, az Alzheimer-kór. A demencia leggyakoribb típusa többnyire 65 év felett jelentkezik, de akár már 40 évesen is észlelhetők a legelső tünetek. Érdemes odafigyelni a jelekre, hiszen az első tünetek megjelenése előtt akár már 12-15 évvel kialakult a betegség. Szakmai előadásokkal, táncházzal, zenés műsorokkal hívta fel a figyelmet a megelőzés, a korai felismerés és a terápia jelentőségére a tiszaújvárosi Nefelejts Klub Alzheimer-világnapi rendezvénye múlt csütörtökön.

- Hál' istennek nincs érintettségem - kezdte Petneházi Szilveszterné Ági, a Nefelejts Klub egyik tagja.

- Egészségügyi dolgozó voltam, így sok mindent tudok a betegségről, vagyis inkább állapotról. Nem gyógyítható, nem kezelhető és nagyon nehéz vele együtt élni. Nagyon nehéz a betegnek önmagát, a környezetének pedig őt elviselni. A megelőzés a legfontosabb, mindig új dolgokat kipróbálni, élethosszig tanulni, dolgoztatni az agyat, hogy legyen feladata, hogy ne butuljon el az ember. A rendezvényen az idén 5 éves Nefelejts Klubot is ünnepelték a vendégek. Egy kiállításon gyűjtötték össze az elmúlt évek legszebb közös élményeit, a kirándulások és foglalkozások emlékeit.

- Amikor ez az egész elindult, nekem a közeli rokonságban volt egy eset, és kíváncsi voltam, hogyan lehet segíteni annak, aki nem ismeri a betegségét - mondta Pöstényiné Gizike, aki már a kezdetektől a klub tagja. 

- Ebben sokat segített ez a csapat és persze rengeteg kedves emberrel megismerkedtem. Mindig volt egy tematika, amit velünk is megbeszélt Tóthné Évike, a vezető, aztán kézimunkáztunk, kreatívkodtunk, előadást hallgattunk, adventre készültünk, fel se lehet sorolni, mi mindent csináltunk az évek alatt. Ezek mind-mind segítenek a betegség elleni küzdelemben. Ebben az évben az Egészségügyi Világszervezet kifejtette, hogy a demencia egy időzített bomba. Most a világban közel 50 millió demens él, ez a szám 2050-re már 131 millióra nőhet, de hazánkban is 250 és 500 ezer fő közé tehető a demensek száma, tudtuk meg Dallos Rita memóriakövettől.

- Nagyon sok olyan rizikótényező van, ami a kockázatot növeli, de a leggyakoribb maga a kor - nyilatkozta a szakember.

- Ahogy növekszik a születéskor várható élettartam, úgy növekszik a kockázata, hogy mi magunk is demensekké válunk. De van 14 olyan rizikótényező, amivel 45%-kal csökkenthetjük a kialakulás kockázatát. Ilyenek a magas vérnyomás, dohányzás, alkoholfogyasztás, a levegőszennyezettség, az alacsony iskolázottság, a látás- és hallássérülés, elhízás. Ha ezeket elkerüljük, tehetünk azért, hogy csökkentsük ezt a statisztikát. 

- Mit tehetünk még a megelőzésért?

- Már gyerekkortól fontos a prevenció, de soha nem késő elkezdeni. A memóriatréning, memóriatorna és a mentális egészségfejlesztés is fontos. De az aktív sport, a mozgás is lassítja a folyamatot. Nem kell nagy dolgokra gondolni, szenior örömtáncra, ülőtornára, vagy csak labdázgatásra az idősekkel. De a keresztrejtvényfejtés, a nyelvtanulás is jó lehet idős korban, valamint a technológiai eszközök megtanulása szintén motiválja őket az agyserkentésre.

- Mikor jelenhetnek meg a legelső tünetek? 

- Azt szoktuk javasolni, hogy 45 éves korban már nyugodtan elkezdhetjük figyelgetni magunkat. A legelső jeleknél gyakrabban felejtünk el neveket, szavakat, szótalálási nehézségeink lesznek, térben és időben dezorientáltakká válunk, összezavarodik a számfogalom, elfelejtjük a főzést, kihagyjuk a sót, vagy elfelejtjük a panírozás sorrendjét. Az első tünetek megjelenése előtt már 12-15 évvel kialakult a betegség. Ezt még itthon nem tudjuk figyelni, bár már Amerikában és Angliában vannak olyan biomarker vizsgálatok, amikkel vérből, vizeletből kimutatható, de nálunk ez még nem szokás. venna