Az építményadó-emelés okairól
Két ütemben emelkedik az építményadó, de az új adómértékek így is alacsonyabbak a kivethető adómaximum 50 százalékánál, és a magánszemélyek továbbra sem fizetnek helyi adót az önkormányzat részére - adtuk hírül röviden egy hete, hozzátéve, hogy részletesen is foglalkozunk a témával. Az önkormányzat 13 éve nem emelt adót, mi késztette hát most erre a lépésre? Ezt járjuk körbe a döntést előkészítő hivatali előterjesztés segítségével. A gazdasági környezet stagnálása, az elmúlt 3 évben elszenvedett inflációs sokkhatás, a tartós gazdasági krízis, a várható újabb kormányzati intézkedések mind-mind olyan tényezők, amelyek elvárják a döntéshozók részéről a helyi adórendeletek felülvizsgálatát.
Helyi adópolitika
Tiszaújváros önkormányzata a helyi adók közül az iparűzési-, az idegenforgalmi-, és az építményadót alkalmazza. Lenne lehetősége további adónemek (telek, kommunális) bevezetésére is, de ezzel változatlanul nem él, újabb adóterhekkel nem kívánja sújtani sem a lakosságot, sem a helyi gazdasági szereplőket. Az idegenforgalmi adó mértékének változtatása, tekintettel az abból származó csekély bevételre nem szükségszerű - állapította meg a Polgármesteri Hivatal. Vizsgálat alá vették az iparűzési adó mértékének változtatását és hatásait is. A képviselő- testület 2013-ban egy nyilatkozatban kifejezésre juttatta, hogy elkötelezett a helyi gazdaságfejlesztés iránt, és minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel támogatni fogja a Tiszaújvárosban működő, valamint a jövőben ide települő vállalkozásokat. A testület 2013-ban döntött helyi adópolitikájának középtávú stratégiájáról, és az így kialakított és működtetett kedvező adózási környezet nagymértékben hozzájárult a gazdaság élénkítéséhez. Továbbra is prioritásként tekintve az említett döntésekben és dokumentumokban deklarált elvekre és célokra, az iparűzési adó mértékének emelését sem javasolta a hivatal. Maradt hát az építményadó…
Építményadó-történelem
Az építményadó - ellentétben az iparűzési adóval - nem függ a társaságok által végzett gazdasági tevékenység eredményességétől, az árbevételtől és adóalaptól, az építményadót az ingatlan alapterülete vagy forgalmi értéke és az adó mértéke határozza meg. Lehetőség van az adó mértékének különböző sajátosságok (alapterület, adózói kör, övezeti elhelyezkedés, illetve használat) szerinti differenciálására. Ez az adó jól kiszámítható adónem, amely mind az adóalany, mind az önkormányzat számára stabilan tervezhető. A képviselő-testület 2001. január 1-jétől vezette be az építményadót, melynek mértékét jelenleg a 2015. november 1-jei hatálybalépéssel elfogadott rendelet határozza meg.
A jelenleg hatályos, hasznos alapterület után megállapított éves adómérték 900 Ft/m2, illetve - meghatározott kedvezményes esetben - 200 Ft/m2. Az adó mértéke az elmúlt 13 évben nem növekedett, hanem enyhén csökkent. A legutóbbi adóemelés 2012. január 1-jén volt, akkor 650 Ft/m2-ről 950 Ft/m2-re emelkedett az adókulcs, mely 2015-től 900 Ft/ m2-re csökkent, azzal, hogy a magánszemély adóalanyokat 50%-os kedvezmény illeti meg. 2016. január 1-jétől az új építésű épületek esetében bevezettek egy kedvezményes, határozott idejű adómértéket is. A rendelet értelmében továbbra is adómentes többek között a magánszemély tulajdonában levő lakás, garázs, üdülő, amennyiben ezen ingatlanokat a rendeltetésüknek megfelelően használják, hasznosítják. Az építményadó-bevétel folyamatosan növekedett, 2023-ban mintegy 671 millió forint bevételt eredményezett.
Ez az ipari beruházásoknak, illetve az adófeltárásoknak köszönhető. Ennek ellenére a költségvetés összbevételében elfoglalt súlya jelenleg 7% körül mozog. A hatályos szabályozás értelmében az adó maximumát a KSH által közzétett tárgyévet 2 évvel megelőző fogyasztói árszínvonal- változással engedi a törvény évente emelni. A 2025-re megállapítható adómaximum mértéke 2950,1 Ft/m2. Az elmúlt 13 évben 77,93% volt a KSH által közzétett fogyasztói árindexváltozás értéke, melyből csak az utolsó 3 évben 51,2%-kal növekedett a kivethető adó legfelsőbb értéke. Az ingatlanárindex még ettől is jelentősebb mértékben emelkedett.
Az önkormányzat nem az építményadó maximalizálására törekedett, hanem a kieső bevételeket kívánta pótolni javaslatával, mivel a jelenlegi adóterhelés még az adómaximum 50%-át sem éri el. Azt az irányelvet, hogy a mindenkori átlagos adóterhelés szintje a kivethető adómaximum 50%-a alatt maradjon, az új adómértékek megállapítása során is meg kívánta őrizni. Megvizsgálva az elvonások negatív hatásait, a Polgármesteri Hivatal arra a megállapításra jutott, hogy - a kiadások csökkentését, a hatékonyabb önkormányzati működést célzó intézkedések mellett - az építményadó költségvetésben betöltött szerepének növelése szükségszerű. Ezt a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a kellő felkészülés érdekében több év alatt javasolt bevezetni, végrehajtani. Mindez azt jelenti, hogy a több éves ingatlaninflációt csak részben, két év alatt, két adóalanyi körre eltérő adókulccsal érvényesítik.
Szempontrendszer
Az előterjesztés a következő két év távlatában, új - adóalanyi körtől függő - adómértéket tartalmazott a magánszemélyek határozatlan idejű 50%-os adókedvezményének megszüntetésével egyidejűleg. A javaslat kidolgozásakor az alábbiakat vették figyelembe: Az adó mértékét úgy lehet megállapítani, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességeinek.
Az adómérték megállapítása során indokolt a központi költségvetés önkormányzatok bevételnövelésre irányuló szabályozási elvének alkalmazása a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében, figyelemmel a 2025-től várható további saját bevételek elvonására. Az elmúlt 13 év alatt helyben bekövetkezett átlagos ingatlaninfláció az elkövetkezendő két évben csak részben legyen érvényesítve, figyelemmel a fokozatosság és a kiszámíthatóság elvére.
A 2025-re, illetve a 2026-ra javasolt adómérték a hatályos inflációkövető valorizáló módszerrel számított adómaximum 50%-át el nem érő és magánszemélyeket és egyéni vállalkozókat, illetve a társas vállalkozásokat érintően differenciált legyen. Az adómértékek más hasonló ipari jellegű települések átlagához közelítsenek. A kedvezményes adókulcsok új mértékét a magánszemélyeket és egyéni vállalkozókat érintő adómérték alatt célszerű meghatározni a már korábban meghatározott adóalanyi körben, illetve határozott időre az új építésű épületek/épületrészek esetében. A lakosság (magánszemélyek), a társasházak, és a lakásszövetkezetek jelenleg hatályos építményadó-mentessége maradjon meg.
Az új adómértékek
A Pénzügyminisztérium tájékoztatója alapján a 2025-re megállapítható adómaximum mértéke 2950,1 Ft/m2. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentése alapján a 2024. évi infláció 3,5%-3,9% között valószínűsíthető, így a 2026-ra megállapítható adómaximum értéke várhatóan 3053,4 Ft/m2 - 3065,2 Ft/m2 közé fog esni.
Mindezek alapján az adó mértékét magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében - a jelenleg hatályos, kedvezményes adókulcs alá tartozó adóalanyi kört kivéve, a magánszemélyek által igényelhető 50%-os adókedvezmény megszüntetése mellett - 2025. január 1-jétől 500 Ft/m2 összegben állapította meg a testület, amit 2026. január 1-jétől nem kíván megemelni. Minden más esetben - a hatályos kedvezményes adókulcs alá tartozó adóalanyi kört kivéve - az adó mértékét 2025. január 1-jétől 1350 Ft/m2-re, 2026. január 1-jétől 1500 Ft/m2-re emelte meg. Az adómértékek az elkövetkező két évben nem érik el a számított adómaximum 50%- át, és a 950 Ft/m2-es kiindulási alapérték 2025-re valorizált 1690 Ft/m2 mértékű reálértéke alatt maradnak. A magánszemélyeket érintő 50%-os adókedvezmény az új differenciált adókulcs bevezetésével egyidejűleg megszűnik, ezáltal az egyéni vállalkozók és a magánszemélyek közötti különbségtétel is.
Az építményadó négyzetméterre vetített mértékének minden 100 forintnyi emelése az önkormányzati bevételt 75-77 millió Fttal növeli, ez 2025-re 335-350 millió forintos adóbevétel növekményt jelent. Az adófizetők jelenleg közel 500 fős létszámának kevesebb, mint a fele (44%-a) egyéni vállalkozó, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, bevételi súlyuk mindössze 1,35%. Ebben a körben az adóterhelés 2025-ben 1-1,3 millió forinttal csökkenni fog, azzal, hogy a magánszemély jogállású adóalanyoknak mindössze 50 Ft/m2 tehernövekedéssel kell számolniuk, míg a kedvezményben nem részesült személyi jövedelemadó szerinti egyéni vállalkozóknál 45%-kal csökken az adó mértéke.
Kedvezmények, mentességek
A sportlétesítmények, a szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi célú intézmények után fizetendő kedvezményes adómérték 2025. január 1-jétől 300 Ft/m2, 2026. január 1-jétől 400 Ft/m2. Az új épületek után megállapított kedvezményes adókulcs csak 2026. január 1-jétől emelkedik, azzal az átmeneti szabállyal kiegészülve, hogy az új adótárgyak esetében a 2025. december 31-ig használatbavételi engedély birtokában vagy tudomásulvételi eljárással jogot szerző adóalanyokra a használatba vételt követő évtől 3 évig továbbra is a jelenleg hatályos adómérték vonatkozik.
Az adó mértéke ebben az esetben 400 Ft/ m2, mely a 2026. évi várható adómaximumnak mindössze 13%-a, és továbbra is a használatbavételi engedély véglegessé válását, illetve a használatbavétel tudomásulvételi eljárás lezárását követő évtől 3 évig állapítható meg. Az engedély nélkül épített, vagy engedély nélkül használatba vett épületek esetében ez a kedvezményes adókulcs az utólag beszerzett engedély birtokában nem alkalmazható. A rendelet érdemben nem változtatja meg a korábbi mentességek körét a magánszemélyek tulajdonában álló lakások, lakáshoz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, garázsok és üdülők rendeltetés szerinti használata esetén. A társasházak, lakásszövetkezetek, garázsfenntartó szövetkezetek és társasüdülők nem üzleti célú ingatlanai szintén mentességet élveznek.
F.L.