A tujákat az időjárás, az akácot az ember pusztítja

Egyre több helyen találkozunk kiszáradt tujákkal. Az egykor frissen, zölden álló tuják között ma már egyre gyakoribb, ami elszáradt, megbarnult. Van ahol egy egész sort kellett kivágni, mert tönkrementek az udvarok díszei. A Szent István úton pedig az akácfák pusztulnak. Nem az időjárás, hanem az emberek által. - Itt a kerítésben 40 tuja volt, amiből 5 maradt életben, a többi kiszáradt - mutatja a veszteséget Lukács Árpád családi házuk udvarán. - Tavaly ősszel még úgy nézett ki, hogy 36 élt és 4 kiszáradt, de most tavasszal már nem hajtottak ki. Tavaly a nagy szárazságban rendszeresen locsoltuk, permeteztem atkaölővel, műtrágyáztam, lombtrágyát használtam, ennek ellenére kipusztultak és sajnos most ki kell szedni. Már nem merünk újabb tujasort telepíteni, úgy döntöttünk, hogy épített kerítés lesz helyette. 

A tuják pusztulása nem helyi probléma, az egész országban gondot jelent. 

- Ez a tuja occidentalis 10-15 éve lett népszerű Magyarországon - nyilatkozta lapunknak Tóth-Pappné Bazsó Andrea kertészmérnök. 

- Ez a növényfaj Észak-Amerika nedvesebb klímájú területeiről származik, tápdús, nedves talajt igényel, illetve párás klímát. Eddig nem is jelzett számunkra, hogy probléma lenne az éghajlattal. A tavalyi aszályos időszakban már jelentkeztek a problémák. Ez a faj nem bírja a szárazságot és ez most meg is mutatkozik. Persze, ha legyengült állapotban van a növény, akkor a kártevők is jobban megtámadják. A száraz időjárás miatt elszaporodnak a kártevői is, például a boróka szú vagy a boróka tarka díszbogár. 

- Amelyik tuja most nem száradt ki, azt meg lehet még menteni vagy előbb-utóbb hasonló sorsra jut, mint a többi? 

- Ami nagyon fontos, hogy a nyugati tujákat nagyobb vízadagokkal kell locsolni, nem elég a felszínes öntözés. Inkább ritkábban, heti egy alkalommal kapjon vizet, de akkor nagyobb mennyiséget. Hasznos lehet még a reggeli órákban egy párásító öntözés is a lombra. Illetve, amit javasolni tudok, hogy rovarölő szerrel kell permetezni, és mivel nagyon érzékenyek a kálcium- és a tápanyaghiányos talajra, ezért mindenképpen érdemes lombtrágyát is alkalmazni. 

- Ha mégsem sikerül a tuják megmentése és ragaszkodunk a zöldhöz, mivel lehet helyettesíteni az elszáradt fákat? 

- Olyan növényekben kell gondolkodnunk, amik a száraz nyarakat jobban tűrik. Ilyen például a babérmeggy, a korallberkenye vagy a Kelet-Ázsiából származó keleti tuja, az óriás tuja vagy a leyland ciprus, ami tulajdonképpen két különböző nemzettségbe tartozó fajnak a természetes hibridje, ezek az örökzöldek mind jobban bírják a szárazabb nyarainkat. Nem csak az időjárás tesz kárt a környezetünkben, sajnos az emberek is hajlamosak a pusztításra. A Szent István úton három fát is meglocsolt valaki gázolajjal. Az egyiket, egy akácfát ki is kellett vágni, mert nem csak meglocsolták, de a törzsébe lyukakat fúrtak (kis képünkön), amibe szintén öntöttek olajat. A több mint 10 méteres akácnak esélye sem volt. Vincze István fedezte fel, hogy valami nincs rendben a fával. 

- Jöttem reggel a boltba, és azt láttam, hogy a zöld falevél sűrűn hullik le, és akkor virágzott volna az akácfa - emlékszik Vincze István. 

- Furcsa volt, mert nem esett az eső, nem volt vihar se. Ahogy közelebbről megnéztem, megcsapott a gázolaj szaga, és akkor már tudtam, hogy baj van. Aztán észrevettem, hogy bele is furkáltak a fa törzsébe. Egy hét alatt kipusztult. Pár nap múlva láttam, hogy pár lépésnyire van másik két fa, amik szintén kaptak a gázolajból. Szerencsére ezekbe nem fúrtak bele, így hátha túlélik a támadást. Én természetjáró voltam, nagyon odafigyelek a környezetemre, és el sem tudom képzelni, hogy valaki képes legyen ilyet tenni. Remélem lesz ennek valamilyen következménye. 

A Polgármesteri Hivatal is reagált a természetkárosításra. 

- Sajnos nem tudunk tenni feljelentést, pedig az elkövető bőven kimerítette a természetkárosítás cselekményét - nyilatkozta lapunknak Török László, a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési munkatársa. 

- Ha lenne bármilyen eszközünk arra, hogy ki tudjuk deríteni az elkövető személyét, akkor kezdeményeznénk a szabálysértési eljárást. Azonban nincs olyan kamera a környéken, amelyik ezt a helyszínt nyomon tudná követni. 

Az ügyhöz hozzátartozik, hogy az elkövető még akkor locsolta be a fát, amikor az még lombtalan állapotában volt. Az, hogy a fa elpusztult, a lombfakadás időszakában derült ki. Tehát túlságosan hosszú idő telt el a két esemény között, és ha esetleg egy kamera látta volna, mire kiderült, hogy mi történt a fával, a kamera felvételei már törlődtek volna, mivel nyolcnaponta új felvételeket készít. Az akácfát invazív, azaz nem őshonos fajként tartja számon a szakirodalom, ezért az értéke 50-60 000 forintra tehető, de ha nem invazív fajról lenne szó, akkor akár másfél-, kétmillió forintot is érne egy ekkora fa. 

ema