A szárazság ellenére jó lehet a termés

Ha visszanézünk az elmúlt évekre, azt láthatjuk, hogy az aratási időszak egyre előbbre tolódik. Míg a néphagyomány szerint június 19-én, Péter, Pál napján kezdődik, évek óta az a tapasztalat, hogy inkább június közepén vagy például 2024-ben, már június elején munkába álltak a kombájnok. Idén is korábban indult a szezon, 5-10 nappal hamarabb kezdődtek el a betakarítási munkálatok, aminek egyértelműen az időjárás alakulása az oka. A meleg és a csapadékszegény idő előre hozta a kezdést. A hőség és az aszály egyszerre gyorsítja az érést és rontja a terméskilátásokat. A kalászosok még viszonylag jól átvészelhetik a szezont, a kukorica viszont már most a nyár nagy vesztese lehet. A mezőgazdaság nehézségeiről, az aratás eredményeiről és a kilátásokról Csősz Tiborral, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosával beszélgettünk.

- A mezőgazdaság szempontjából jó tél van a hátunk mögött és a tavasz eleje is csapadékosabb volt a megszokottnál, azonban idén sem ússzuk meg a szárazságot. Hogyan viselték, viselik ezt az időjárást a szántóföldi növények? Hogyan tud megbirkózni ezzel a szélsőséges időjárással a mezőgazdaság? 

- Igen, úgy tűnhet, hogy csapadékos volt a tél, de leginkább csak a szokatlan hómennyiségnek köszönhető, hogy mindenki ezt a képet látja maga előtt, de összességében nem volt nagyon nagy mennyiségű csapadék, ami pótolhatta volna azt a most már éve óta tartó száraz időszak miatt kialakult nedvességhiányt, ami a talajainkból hiányzik. Tartós esőzésekről már jó ideje nem lehet beszélni, egyre inkább csak sávokban elhaladó, hol elenyésző, hol jelentős mennyiségű kis területen leeső csapadékról. A mezőgazdaságnak az a típusú időjárás sem jó, amikor napokig borult az ég és esetleg napi pár milliméter csapadék esik állandó széllel párosulva. Ebben az esetben a hasznosítható csapadék közelít a nullához. 

Ebben az évben azt is megtapasztalhattuk, hogy a tavaszi szél képes hónapokon keresztül kitartani, sőt még júniusban is fújni és szárítani a talajt. Van olyan régió, ahol eddig mindössze 150 mm csapadék hullott, ami nagyon kevésnek számít. Az árpa az első olyan kalászosunk, amit aratunk, így az van a legjobb helyzetben, ha a csapadékhiányt nézzük. 

Jó esetben egy hősokkot sem kell átvészelnie, esetleg egy májusi hőhullámot. A többi növényre viszont már sokkal nagyobb hatással lehet az éves csapadékmennyiség is és a hőmérséklet alakulása. A tavaszi kultúrákról nem is beszélve. Az elmúlt 5-10 évben szépen kirajzolódik a terméseredmények romlása, amit az aszályos időjárás okoz. Korábban az aszályos évek eredménye tűnt ki, most sajnos inkább már pont az ellenkezője, a jó vagy a közepes évek eredményei tűnnek ki az adatsorból. A gazdálkodóknak nincs más választásuk, mint hogy változtassanak az alkalmazott technológián. Az is benne van a pakliban, hogy fajtát is kell váltaniuk, vagy esetleg növény fajt is és oda kell figyelniük a talajuk vízmegtartó képességének a javítására is.

- A csapadékhiányon kívül milyen nehézségekkel kell még megbirkózniuk a gazdáknak?

- Sajnos az elmúlt egy-két évben nem csak a növénytermesztési ágazatnak, hanem az állattenyésztésnek is akadnak bőven problémái. A nemzetközi piacon a túltermelés és magas készletek miatt nagyon alacsonyan van a sertés és a tej ára is. A növényeknél pedig a globálisan jó termelési kilátások miatt a piaci árak szintén nyomás alatt vannak. A hazai helyzet az, hogy a kárenyhítési rendszer és a biztosítók rendszerei még nem alkalmazkodtak a jelenlegi tartós aszályos helyzetekhez, ezért könnyedén előfordulhat, hogy hiába fizet a termelő kárenyhítési hozzájárulást és biztosítási díjat is, mégsem kap semmilyen ellentételezést az elszenvedett kára után. Az öntözési lehetőségek is erősen korlátozottak és nem is feltétlenül ez a megoldás. Az öntözési költségek (például energia) csak növekednek, de ebben az aszályos, hőhullámos időszakban nem feltétlenül tud már megtérülni az öntözés költsége sem.

- Milyen termésmennyiségre és -minőségre számíthatunk országosan és Borsodban? 

- Attól függetlenül, hogy korábban kezdődött az aratás, egyelőre csak az árpával végeztek, a többi növénynél az eredményekre és a minőségi paraméterekre még várunk. Országosan elmondható, hogy az időjárás kíméletlen hatást fejtett ki szinte minden régióra. Délen, délnyugaton az eredmények még most jók, de ha a nyár így folytatódik, ott is drasztikusan csökkenhet a várható termésátlag az őszi betakarításkor a kukoricánál és a napraforgónál is. Borsodban az őszi árpa betakarítása gyakorlatilag befejeződött. A megyében a nagy gazdaságoknál a termésátlag 6 -7 tonna hektáronként, ami jónak mondható. 

Van olyan megye, ahol 3-4 tonna az átlag. Borsodban az őszi búza aratását a legtöbb helyen ezen a héten kezdték meg, a termésátlagok előzetesen 5-6 t/ha között szórnak, ami a többi országos eredményhez képest szintén jónak számít. Viszont, amit érdemes megemlíteni, hogy a megyében több esetben is vadkár sújtotta a táblákat, ott az átlag ennek megfelelően jóval alacsonyabb, 3 tonna körüli hektáronként. A minőséget tekintve előzetes mérések alapján más megyéktől azt a hírt kaptuk, hogy jellemzően magas fehérje- és sikértartalmat várnak, ami alapvetően jó, de a kényszerérés miatt lehetnek egyéb minőségi problémák, de ezt majd csak a betakarítás végével lehet kijelenteni.

- Lehet már tudni, hogy mindez, hogyan alakítja majd az árakat?

- Az árakat a nemzetközi piac dönti el. Ahogy említettem, egyelőre globálisan kedvezőek a várakozások, így nem lehet számítani arra, hogy nagyon változna a helyzet az árakban. Ilyenkor betakarításkor általában kicsit csökkennek is az árak, ami elég sajnálatos, mert az elmúlt hónapokban is katasztrofálisan alacsony árakat lehetett tapasztalni a piacon. Ha ehhez egy rossz termésmennyiség is párosul, akkor százezres negatív eredményt lehet elkönyvelni hektáronként. 

- Azt olvastam, hogy az elmúlt években zsugorodott a kukorica és a repce vetésterülete az országban és helyette napraforgóból van több. Igaz-e, és ha igen, mi ennek az oka? 

- Igen, ez így van és ennek több oka is van. Az egyik ok, hogy az EU-ban kb. 15 éve már elkezdődött egy folyamat, amely során tömegesen vonják ki a növényvédőszereket a piacról. Legtöbbször az történik, hogy a szereknek van forgalmazási engedélyük, amit pár évente meg kell újítaniuk. Általában ezt az engedélyt nem kapják meg, így kikerülnek a piacról. 

Ez a folyamat nagyon érzékenyen érinti a repcét. A növény ilyen szempontból a legintenzívebb növény, akár több mint tíz védekezésre is szükség lenne bizonyos körülmények között. A védekezések száma függ az időjárás alakulásától, a fejlődési stádiumtól vagy attól, hogy a környező táblákon milyen egyéb növények és kártevők milyen mennyiségben vannak jelen. Egyébként a növényre lenne kereslet és a piaci ára is elég stabilnak mondható az elmúlt években. A kukorica pedig egyszerűen nem bírja ez a klímát. Túl sok hősokkot kell átvészelnie ahhoz, hogy normálisan tudjon teremni. Régebben 1,2 millió hektár is volt a termőterülete, ez mára 7-800 ezer hektárra csökkent. Amennyire lehetett, megnövelték a napraforgó területét, mert egyelőre ez a növény jobban bírja a hőmérsékletet, talán kicsit igénytelenebb. Viszont növényvédelmi okokból nem nagyon lehet már tovább növelni a területét, mert egy táblán nem lehet egymás után napraforgót vetni. 

ema