A fogzás nem mindenért felelős

Sok szülő veszi észre, hogy a fogzó kisbabánál piros kiütések jelennek meg az arcon - leggyakrabban a száj körül -, vagy a pelenkázott területen. Ilyenkor szinte reflexből hangzik el a mondat: „biztos a foga jön". De valóban a fogzás okozza ezeket a bőrtüneteket? És ami még fontosabb: mikor igaz ez, és mikor veszélyes mindent erre fogni? 

A gyógyszerész válaszol. A fogzás önmagában nem betegség és nem allergiás reakció, hanem teljesen normális élettani folyamat. Ugyanakkor vannak olyan közvetett hatásai, amelyek valóban bőrtünetekhez vezethetnek - és ez az a pont, ahol sok félreértés születik. Fogzás idején a babáknál jelentősen fokozódik a nyáltermelés. A folyamatosan nedves bőr, különösen a száj körül és az állon, könnyen irritálódik. Ez az úgynevezett nyálkiütés: piros, érdes tapintatú, apró pöttyös bőr, ami időnként a nyakra is átterjedhet. Nem fertőzés, hanem egyszerű irritáció. Ehhez gyakran társul a fokozott kézrágás és arcdörzsölés. A baba az ínyfeszülést így próbálja enyhíteni, közben viszont mechanikusan tovább roncsolja az amúgy is érzékeny bőrt. Ezért látják sokan úgy, hogy „egyik napról a másikra csúnyább lett". 

A pelenkás területen megjelenő kiütések hátterében is lehet fogzással összefüggő ok. A lenyelt nagy mennyiségű nyál és az átmeneti emésztési változások miatt a széklet savasabbá válhat, ami pelenkakiütést okozhat, vagy egy meglévőt jelentősen ronthat. Fontos azonban különbséget tenni az ártalmatlan, fogzáshoz köthető bőrtünetek és azok között, amelyek már nem magyarázhatók ezzel. A fogzáshoz társuló kiütések jellemzően a száj körül, az állon vagy a nyakon jelennek meg, nem hólyagosak, nem váladékoznak, és nem járnak magas lázzal vagy általános rossz közérzettel. Pelenkakiütés esetén főleg ott piros a bőr, ahol nedvességgel érintkezik, és megfelelő ápolás mellett néhány nap alatt javul. Ezzel szemben nem tekinthetők „normális fogzási tünetnek", és mindenképpen orvosi vizsgálatot igényelnek az alábbiak: test szerte terjedő kiütések, hólyagos, gennyes vagy sebes elváltozások, magas láz, bágyadtság, étvágytalanság, illetve ha a kiütés gyorsan romlik vagy napok alatt sem javul. 

A fogzás nem okoz fertőzést, ezért komoly általános tüneteket nem szabad automatikusan erre ráfogni. Gyógyszerészi szemmel a megelőzés és az egyszerű bőrápolás sokszor kulcskérdés. Arckiütés esetén fontos a gyakori, de kíméletes tisztítás langyos vízzel és puha kendővel, a bőr óvatos szárazon tartása - dörzsölés nélkül -, valamint védőréteg kialakítása cink-oxidot vagy panthenolt tartalmazó krémekkel. Illatosított, alkoholos törlőkendők használata ilyenkor kifejezetten kerülendő. Pelenkakiütésnél a gyakoribb pelenkacsere, a lehetőség szerinti szellőztetés és a vastagabb védőkrém használata alap. Ha azonban fehéres lepedék, éles szélű pirosság jelenik meg, felmerülhet gombás fertőzés gyanúja, ami már nem kezelhető házi praktikákkal - ilyenkor orvosi javaslat szükséges. A legfontosabb üzenet: a fogzás nem mindenért felelős. Sok enyhe bőrtünet valóban összefügghet vele, de a „majd kinövi" hozzáállás kockázatos, ha valódi probléma áll a háttérben. Ha bizonytalan, kérdezzen - akár a gyógyszertárban is. Egy időben felismert bőrprobléma gyorsan és szövődménymentesen kezelhető. Egy félvállról vett viszont hetekig elhúzódhat. 

Kérdéseiket az agyogyszereszvalaszol@ gmail.com e-mail címre várom. 

Sz. D.