Plusz egy év az oviban?

Mindkét gyermekem augusztus utolsó hetében született, így nálunk nem volt kérdés, hogy menjenek iskolába 6 évesen, vagy maradjanak plusz egy évet az óvodában. Azóta már első és harmadik osztályosok, és utólag sem bánjuk, hogy kaptak még egy évet, amit játékkal tölthettek. Sok családban azonban nehezebb a kérdés, ők akár szakemberhez is fordulhatnak, akik segítenek a döntésben. 2019 óta azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket, kötelező a szeptemberi iskolakezdés. A szülők azonban kérvényezhetik a tankötelezettség elhalasztását, ha szeretnék, hogy a gyermekük még egy évet az oviban maradjon. Az iskolahalasztási kérelmeket az Oktatási Hivatal honlapján tudják benyújtani január 19-ig.

- Ebben az évben 154 tanköteles gyermekünk van - kezdte Kalmár Zsoltné, a Tiszaújvárosi Napközi Otthonos Óvoda igazgatója. 

- Ami biztos, hogy 111 gyermek megy iskolába, 26 kérvényezte az iskolahalasztást, és 13 olyan nagycsoportos tanköteles gyermekünk van, akinek már van szakértői papírja, így maradhatnak az óvodában.

Minden évben a tanköteles gyerekek kb. 70%-a megy iskolába, nagyon sok részképességbeli lemaradás, vagy szociális éretlenség lehet az ok, ezek a gyerekek BTMN-es besorolást kapnak, és főleg tanulási nehézségre kapnak fejlesztést a plusz egy év alatt. A Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda tagintézményében 29 tanköteles korú gyermek van. Idén eddig 14 szülő kérvényezte az iskolahalasztást az Oktatási Hivatalnál. 

- Tavaly kellett döntenünk, és mi visszatartottuk Bellát plusz egy évre - mesélte Zabosné Betti. 

- Szerencsére ebben a szakemberek is megerősítettek minket és egyértelműen Bella javára vált, már most érezzük rajta a változást. Korábban három másodpercet sem volt képest megülni egy helyben, ez volt az egyik legfőbb ok, a másik pedig az, hogy a kudarcokat nem tudta feldolgozni. De a fogváltás sem indult el, tehát sem testileg, sem érzelmileg nem volt kész az iskolára. A szakember szerint az iskolaérettséget egy maratonfutáshoz lehetne hasonlítani. Nem az a lényeg, hogy a gyermek minél hamarabb beüljön az iskolapadba, hanem az, hogy ha már ott van, sikeresnek és magabiztosnak érezze magát.

- Az iskolaérettségnek négy fő kritériuma van és ez jó, hogyha „check list"- ként ott van a szülőknél - nyilatkozta Tallár-Derda Krisztina, a Tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskola pszichológusa.

- Az egyik, hogy szociálisan és érzelmileg mennyire érett ez a gyerkőc, mennyire szorongó, hogy képes a kudarccal megküzdeni, várni vagy éppen a szülőktől elválni. A másik a kognitív terület, a figyelmi képességek, hogy képes-e a gyerek 15 perces tartós figyelemre. Fontos az önállóság, például az öltözködés, mosdóhasználat, amit nagyon jól lehet otthoni is gyakorolni. A negyedik pedig a finommotorika, a mozgáskoordináció, például a domináns kézhasználat, a helyes ceruzafogás.

- Melyik területen a leggyakoribb a lemaradás? 

- Sokan elvesznek abban, hogy a gyerek felismer betűket, megoldja a feladatlapokat, viszont a szociális és az érzelmi terület ugyanilyen fontos. A kognitív képességek csak a jéghegy csúcsa, ha a gyerkőc nem érzi magát biztonságban a szülei nélkül, akkor kudarcként éli meg már az elválást is, ez mindenféle pszichoszomatikus tüneteket okozhat. 

- Hosszú távon mit okozhat a túl korai iskolakezdés? 

- Sajnos az egész iskolai teljesítményre és az iskolához való hozzáállásra hatással van. Ha nincs sikere, nem tudja megszeretni az iskolát, pedig az első évnek éppen ez a célja, és hogy kialakuljon egy belső motivációja a tanulás iránt. 

venna