Mérséklődött a drágulás
A fogyasztói árak októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, szeptemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Ezen belül a járműüzemanyagok 3,8, az élelmiszerek 0,1 százalékkal lettek olcsóbbak - jelentette be múlt pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 9,9 százalékkal teljesült a kormány ígérete, miszerint még idén 10 százalék alá csökken az infláció. Nem árt azonban megemlíteni, hogy az infláció csökkenése nem az árak csökkenését jelenti, hanem azt, hogy a drágulás üteme lassul. Magyarországon két év alatt összesen körülbelül 35 százalék volt az infláció, tehát átlagosan ennyivel lett drágább az élet. És még egy kiegészítő adat, az Eurostat statisztikái szerint az eurózónában októberben 2,9 százalék volt az infláció éves mértéke.
A drágulás termékcsoportokra bontva az előző év októberéhez viszonyítva: • Az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt, ezen belül leginkább a cukoré (54,4 százalék), a csokoládéé és kakaóé (23,8 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (23,8 százalék), valamint a büféáruké (22,0 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent.
• A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 5,4, a palackos gázért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni.
• A járműüzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt.
• A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya- használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 21,3, az üdülési szolgáltatás 17,8, a járműjavítás és -karbantartás 16,3, a sport- és múzeumi belépők 14,7 százalékkal többe, míg az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.
• A szeszes italok, dohányáruk ára 11,6, ezen belül a szeszes italoké 13,7 százalékkal nőtt.
• A tartós fogyasztási cikkekért 0,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 10,4, a fűtő- és főzőberendezésekért 5,9, az új személygépkocsikért 4,7, a szobabútorokért 4,4 százalékkal többet, a használt személygépkocsikért 9,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az állateledelek ára 29,3, a mosó- és tisztítószereké 20,0, a különböző testápolási cikkeké 9,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 4,3 százalékkal lett magasabb.
Szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára is átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött egy hónap alatt, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal kevesebbe, a csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 1,2 százalékkal csökkent, a vezetékes gázé nem változott.
A lakosság érzékelése egyébként alaposan eltér a KSH méréseitől. A hivatal szerint szeptemberben 12,2 százalék volt az éves infláció, a GKI Gazdaságkutató egy 1000 fős felmérése szerint viszont a lakosság átlagosan 32,8 százalékosnak érzékelte. A KSH a múlt héten adta ki a magyar háztartások tavalyi életszínvonaláról szóló kiadványát is. Ebben az áll, hogy hosszú évek csökkenése után tavaly újra nőtt a szegénység Magyarországon. Ennek egyrészt az infláció volt az oka, másrészt az, hogy még nagyobbra nyílt az olló az alacsony és a magas jövedelműek bevételei között.