Legyen élmény a tanulás

Tizennégy pontból álló javaslatcsomagot készített az alsó tagozatos oktatás gyerekközpontú megújítása érdekében az oktatási minisztérium. A Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár vezetésével kidolgozott „Legyen élmény a tanulás!" című ajánláscsomag célja, hogy a tanulás élményszerűbbé váljon, az iskolai mindennapok pedig jobban igazodjanak a gyermekek életkori sajátosságaihoz - közölte az oktatási minisztérium szombaton. A javaslatcsomag minden pontja három elemből áll: felsorolják, mi az elérni kívánt cél, mi ehhez a javasolt szakmai megoldás, és végül mi a konkrét intézményi teendő. 

A javaslatok fontosabb pontjai:

• Legyen gyerekbarát az iskolakezdés és a napirend, a minisztérium azt ajánlja, hogy az iskolák alakítsanak ki a tanítási idő kezdete előtt egy reggeli ráhangoló idősávot, például beszélgetőkörrel, közös olvasással vagy mesehallgatással.

• A rugalmasabb óraszervezés jegyében az iskola vizsgálja meg a 35 perces tanítási órák, valamint a hosszabb, többféle tevékenységre lehetőséget biztosító összevont tanulási blokkok alkalmazásának lehetőségét.

• Az iskola biztosítson hosszabb udvari vagy mozgásos szünetet, megfelelő időt a nyugodt étkezésre, valamint szükség szerint mese-, csendes vagy pihenőidőt. 

• A helyi tanterv és az órarend tervezésekor az iskola tudatosan használja a kétévfolyamos cikluson belüli óraszám- átcsoportosítás lehetőségét.

• Az iskola építse be éves munkatervébe a könyvtári, múzeumi, természeti, közművelődési, helytörténeti és sportlétesítményben megvalósuló foglalkozásokat.

• A pedagógiai program határozza meg az alsó tagozatos házi feladat mennyiségi és minőségi korlátait. Ennek részeként elsőben lehetőség szerint ne legyen kötelező írásbeli házi feladat, míg hétvégére és szünetre csak kivételesen adjanak kötelező feladatot.

• A testnevelésben kapjon nagyobb szerepet a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás, az ügyességi és csapatjáték, valamint más közösségi és élménymozgás.

• Cél a megfigyelésre, kísérletezésre, cselekvésre és problémamegoldásra épülő gondolkodás fejlesztése. Ennek érdekében javasolják többek között udvari mérések, növény- és környezetmegfigyelés, egyszerű kísérletek, tárgyakkal végzett számolás vagy mozgásos matematika rendszeres alkalmazását.

• A délutáni foglalkozásokban az iskola kerülje a mechanikus, tanórapótló jellegű szervezést. 

• A hangsúly többek között a szabad játékon, mozgáson, a könyvtári és művészeti tevékenységen, felzárkóztatások és tehetséggondozáson legyen. 

• Az iskola építsen be rövid, rendszeres mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat a tanítási nap elejére, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni foglalkozásokba. 

• Az iskola alakítson ki egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt, egészítse ki házirendjét. 

Szabadabb iskolák

Az Országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását, aminek értelmében könnyebb lesz sztrájkolni az iskolákban, a tantestületeknek nagyobb beleszólásuk lesz az igazgatók kinevezésébe, az igazgatóknak pedig nő az önállósága. 

A Fidesz korábban gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy a tanárok sztrájkolni tudjanak. A most elfogadott törvény eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat, de azt is meghatározza, hogy az iskoláknak milyen feladatokat kell ellátniuk a sztrájk alatt. Biztosítaniuk kell a gyermekfelügyeletet 7 és 15 óra között, a kollégiumok működését, az étkeztetést, illetve a sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek felügyeletét is. Amennyiben a sztrájk az érettségi vizsgát megelőző 90 napban 5 munkanapnál tovább tart, a kötelező érettségi tantárgyakra felkészítő órákat is meg kell tartaniuk.

Nagyobb önállóságot kapnak a tankerületek által fenntartott iskolák igazgatói. Kinevezésekkel, felmondásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is a tankerületi vezető egyetértésével hozhatnak, viszont a tankerület csak akkor tagadhatja meg ezeket a döntéseket, ha jogszabályellenesek vagy nincs rájuk pénz. 

A tantestületeknek is nagyobb beleszólásuk lesz az iskolák működésébe. Ezentúl a tantestületek fogadják el a pedagógiai programot, az iskola szervezeti és működési szabályzatát és az éves munkatervet. Beleszólásuk lesz az igazgatók kinevezésébe is: a tantestületek véleményezhetik a jelentkezők vezetői pályázatát, a kinevezés előtt pedig a fenntartónak ki kell kérnie a véleményüket.

f.l.