Fergeteges koncert, sok újdonsággal

A korábbi évekhez képest hosszabb időtartamú, nehezebb művekből összeállított, valamint több vendégfellépő közreműködésével és meglepő dramaturgiai elemek alkalmazásával örvendeztette meg a közönséget a hagyományos, immár ötödik újévi koncertjén a Tiszaújvárosi Derkovits Fúvószenekar. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett helyi programsorozat részeként megvalósult előadás kétszer is megtöltötte a művelődési központ színháztermét, ahol álló tapssal ünnepelte a publikum városunk széles körben elismert zenei közösségét. A koncert hátteréről és a fúvószenekar idei terveiről Bereznay András karnagy nyilatkozott lapunknak.

- Milyen koncepció mentén állt össze ez a nagyszabású, újévköszöntő előadás?

- Minden esztendőben van egy általános elképzelésem az ilyen nagykoncertekről. A zenekarra való tekintettel pedagógiai szempontból is igyekszem mindig úgy tervezni, hogy évről évre egy picit nehezebb legyen a műsor, megtűzdelve újdonságokkal. Mindemellett arra is törekszem, hogy a zenekar tagjai által szívesen és élvezettel játszott művek hangozzanak el, de ugyanilyen fontos, hogy a közönség tetszését is kiérdemeljük.

Most egy kicsit hosszabb lett az előadás a korábbi évekhez képest, mert idén jóval több olyan darabot illesztettünk be a repertoárunkba, amelyben szólisták működtek közre. Dramaturgiai elemeket is beemeltünk a produkcióba, a magyar kultúra napja megünneplésének jegyében pedig most nagyobbrészt honi műveket adtunk elő. A koncert első része szinte csak magyar darabokból állt, és az előadás végére is egy honi slágert választottunk. Fantasztikus érzés mindannyiunk számára a zenekarban, hogy szinte két telt házunk volt, és mindkét alkalommal álló tapssal jutalmazott minket a publikum.

Nagyon jólesik nekünk ez a hatalmas szeretet. Megmondom őszintén, ha olykor fáradtak vagyunk, nehezek a darabok, és nem úgy mennek a dolgok, ahogyan szeretnénk, egy kicsit terhesnek élünk meg akár egy-egy próbát is. De amikor egy a maihoz hasonló koncert folyamán látjuk az embereken a jókedvet vagy a meghatottságot, tudjuk, hogy van értelme csinálni. A továbbiakban is bízom abban, hogy minden fellépésünkön képesek leszünk valami olyat adni az embereknek, amitől boldogabbak, könnyebbek lehetnek a hétköznapjaik. Nagyon köszönöm az egész zenekar nevében, hogy most duplán koncertezhettünk, akárcsak a folyamatos támogatást. Törekszünk arra, hogy mindezt megháláljuk még nagyon sok újévi koncerttel. 

- A hagyománytól eltérően ketten kaptak zenekari díjat. Kik az idei év kitüntetettjei, és hogyan jellemeznéd őket?

- Az első díjazott Szépi Imre tanár úr, a Vándor Sándor Zeneiskola nyugalmazott trombitatanára. Én kerültem a helyére az intézményben, amikor nyugdíjba vonult. A tanár úr egyébként azóta tagja a zenekarnak, amióta én itt vagyok. Mint professzionális zenésztől és mint egykori trombitatanártól rengeteg szakmai segítséget kaptam tőle nem csupán én, a zenekar is.

Egyébként idén lesz hetvenéves a tanár úr, és azt gondolom, ő egy hatalmas példakép lehet a fiatalság számára, hogy a nyugdíjba vonulás után is frissen kell maradni. Meglátásom szerint a zenekar összes tagja egyöntetűen úgy érezte, nagyon jár már ez a díj a tanár úrnak. Ugyanakkor zenekarvezetőként azt hiszem, a fiatalokat is figyelembe kell venni egy elismerés odaítélésekor, ezért úgy gondoltam, talán most, az ötödik újévi koncert alkalmával megengedhetjük magunknak, hogy két díjat osszunk ki. A másikat a szaxofon szólamban tenorszaxofonos Miklósi Ádám kapta. Úgy vélem, e két díj egyszerre történő odaítélése egy üzenet a fiatalok számára, hogy egy ilyen közösség tagjai - korosztálytól függetlenül - milyen nagyszerűen képesek együttműködni. A zene és a fúvószenekarozás szépsége tényleg ebben a kortalanságban áll, ami képes hidat teremteni a generációk között

 - Milyen tervek vannak idén a zenekarral?

- Az önkormányzat részéről most kaptunk egy nagyon megtisztelő felajánlást, hogy nyáron ismét eljuthassunk egy fesztiválra vagy valamilyen más jelentős programra. Van is már a tarsolyunkban néhány belföldi és külföldi vonatkozású ötlet. A végleges döntés meghozatalához most a szervezés elindítása az első lépés, melynek keretében egyeztetünk néhány kollégával, akik tudnak segíteni abban, hogy - a költségeket is figyelembe véve - hová érdemes elmennünk. 

Én egy olyan programot szeretnék leszervezni a zenekarnak, ami a kikapcsolódás és egy picit a szakmai fejlődés lehetőségét egyaránt magában hordozza. De most - az újévi koncertek után - a pihenés az elsődleges, hiszen dolgozó emberek és iskolába járó fiatalok is erősítik a közösségünket. 

Nem mellesleg azt is szeretném, hogy a zenekar minden tagja - az állandó napi teendők mellett - egy kicsit a családjával is lehessen, amíg újra elkezdődik a próbák sora. A február tehát könnyedebb lesz, de gyakorlunk majd, mert márciustól - a városi ünnepségeken, nagyrendezvényeken - már több fellépésünk lesz. Fontos megemlítenem, hogy idén augusztusban harmadik alkalommal rendezik majd meg városunkban a Tiszaújvárosi Fúvószenei Találkozót, amit ugyancsak el kell kezdenünk szervezni, és amire szintén elkezdjük a felkészülést hamarosan. Erre az eseményre - az eddigi terv szerint - két hazai vendégzenekart fogunk meghívni.

- Minősítéssel kapcsolatos megmérettetés vár a közeljövőben a zenekarra? 

- Öt évre szól egy minősítés, ami az én vezetésem alatt 2023-ban valósult meg először. Ilyen tekintetben még tesztelgetem a zenekart. Azt nem tudom, idén vállalunk-e majd minősítést, de lehet, hogy a jövő évre megcélozzuk. Az ilyen irányú felkészülés meglehetősen hosszú, ezért a minősülések előtt mindig figyelek arra, hogy a megnövelt terhelés pozitívan hasson a tagokra. Hiszen ha nagyon sok a fellépés, túl sok a komoly megmérettetés, akkor nagyon el lehet fáradni, és az örömzenélés könnyen átfordulhat gályamunkába. Ezt pedig nem szeretném, úgyhogy a minősüléssel talán nem kell kapkodnunk. Ugyanakkor én is vágyom arra, hogy még egyszer megmutassuk, hová jutottunk el az elmúlt években, mert a koncertjeinkre járó kollégák is folyamatosan biztatnak bennünket. 

Ördögh István