Elszabadult élelmiszerárak és pazarlás

2019 és 2025 között egyetlen országban sem emelkedtek olyan mértékben az élelmiszerárak, mint hazánkban. Hat év alatt a magyar élelmiszerárak több mint 80 százalékkal nőttek, tíz év alatt pedig a duplájára emelkedtek. A kenyér ára például két és félszeresére nőtt, a hús 71%-kal, a gyümölcsök pedig 170%-kal kerülnek többe. Mivel október 23-án, csütörtökön zárva voltak az üzletek, pénteken hatalmas a forgalom a helyi boltokban. Valaki csak egy kiló kenyérrel vagy egy liter tejjel a kezében ácsorog a kasszánál, mások jól megpakolt kosárral várják a sorukat. - Én néha csinálok egy nagybevásárlást nagyobb üzletben, aztán csak a pékáruért jövök a boltba hétköznap - kezdi Murvai Gáborné. 

- Nyugdíjasok vagyunk, sokat költünk gyógyszerekre, nekünk már megfontoltan kell vásárolni. Mindig írok egy listát, beosztom a főzést és az alapján járunk boltba, oda kell figyelni. - 20 ezer forintot biztos elköltök egy héten élelmiszerre, pedig emellett még hordjuk is az ebédet az iskolából - mondja Drahosné Kozák Mária.

- Minden drága, a hús, a tejtermékek. Voltunk nemrég Svájcban, meg előtte Olaszországban is, és hasonló árak vannak, mint itt, pedig ott azért nem ugyanaz az élet. Bár a KSH szeptemberi statisztikája szerint az éves infláció 4% körül volt, a fogyasztók úgy érzik, ennél jóval nagyobb mértékben növekedtek az árak. - Ha megnézzük a nyugat-európai felméréseket, akkor az látszik, hogy az eurózónában amikor 2% körüli inflációt mér az adott KSH, a lakosok azt 4% körülinek érzékelik - nyilatkozta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója. 

- Nálunk a 4% körülit viszont 22-nek érzékeli a magyar lakosság. Ez azért van, mert a KSH se képes mindenre, az árfelírásos módszer, amivel méri az árakat, elavult és nem teljes körű. Körülbelül ezer termékkategóriát mér, amibe azért nem fér bele minden. Az árfelíró a legolcsóbb terméket tünteti fel, ami jellemzően nem a legjobb minőségű, tehát nem biztos, hogy azt valójában fogyasztják, lehet, hogy csak vevőcsalogatóként van kirakva, de valójában mégsem azt emelik le a polcról. Bár az árak évről évre drasztikusan emelkednek, a társadalmat ez sem tartja vissza az élelmiszer-pazarlástól. Egy átlagos magyar család akár 10-15 ezer forintot is a kukába dobhat havonta megmaradt, megromlott élelmiszerként. 

- Én inkább minden nap főzök, csak ne legyen felesleg, drágaság van, nincs pénz pazarlásra - kezdte Leucéné Tóth Mária. 

- Ha egy kis zöldség vagy gyümölcs mégis megmarad, azt odaadom a kutyának, mert ő mindent megeszik. Miközben az élelmiszer-pazarlás egyre nagyobb méreteket ölt, Magyarországon közel 1 millió felnőtt és 200 ezer olyan gyermek van, akinek nem jut elegendő étel. Kutatások szerint több mint negyedmilliárd ember éhezik a földön. Ezen is igyekszik segíteni a Munch applikáció, amivel a különböző vendéglátóhelyeken és boltokban megmaradt, de még jó minőségű ételeket vásárolhatunk, akár 60%-kal olcsóbban. 

- A megtermelt élelmiszerek közel harmadát kidobjuk, ez nagyjából 70 kilót jelent fejenként - nyilatkozta Wettstein Albert, a Munch társalapítója. 

- Ennyit dobunk ki évente, ebből pedig szinte több összejön, mint amennyit az éhezők meg tudnának enni. Ha jobban osztanánk el a felesleget, kvázi megszűnne az élelmiszerhiány. A Munch-csal az elmúlt 5 évben közel 6 millió adag ételt mentettünk meg a kidobástól, hiszen most már 4 országban jelen vagyunk, Csehországban, Szlovákiában és Romániában is. Azt számoltuk, hogyha egy tornyot építenénk az eddig megmentett ételekből, az 350-szer magasabb lenne, mint a világ legmagasabb épülete. A Munch a Magyar Élelmiszerbankkal is együtt dolgozik. Az Élelmiszerbank évente két alkalommal szervez nagyszabású élelmiszergyűjtést, de oldalukon online, mindössze pár kattintással is bárki bármikor adományozhat. 

venna