Elfogadás, bátorság, bölcsesség

A hagyományokat követve a Szent István napi ünnepi események sorát az államalapító király szobránál tartott városi ünnepség zárta le augusztus 20- án, ahol dr. Fülöp György polgármester mondott beszédet. 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Kitüntetettek!
Kedves Tiszaújvárosiak!
Kedves Rimaszombati Küldöttség! 

Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő- testülete és a magam nevében tisztelettel köszöntöm Szent István napi ünnepségünk minden kedves résztvevőjét. Különleges az idei év, hiszen nemcsak államalapításunkat ünnepeljük, hanem várossá nyilvánításunk 60. évfordulóját is. A 60. születésnap az emberek életében is jelentős ünnep és így van ez egy közösség életében is. A mi városunk jó példa arra, hogy noha elődeink sok helyről és eltérő kulturális közegből jöttek, de egymást elfogadva és együttműködve, mára közös otthonunkká tették Tiszaújvárost. 

A 60 évünk alatt kialakultak a közös ünnepeink és hagyományaink, amelyek közül kiemelkedik az augusztus 20-ai ünnepségsorozat. Évtizedek óta itt, a Szent István szobor előtt ünnepelünk és köszöntjük kitüntetettjeinket, visszaemlékezve államalapító királyunkra, megszentelve és megszegve az új kenyeret. Szent István történelmi teljesítményét az egyház a szentté avatásával ismerte el, míg mi, kései utódai, az emlékének megőrzésével tisztelgünk előtte. Kedves Jelenlévők! Kelet és nyugat dilemmája már a honfoglalást követően felmerült.

Akkor még nem volt egyértelmű, hogy a bizánci császárság által képviselt ortodox világhoz vagy pedig a nyugati kereszténységhez csatlakozzunk- e. Géza és fia István államot alapítottak és a nyugati kereszténység mellett döntöttek. A magyar államalapítás legjelentősebb és máig szóló megkérdőjelezhetetlen üzenete nem más, mint Európa. Magyarország sorsa Szent István óta Európához kötődik. Ha gondolatban eljátszunk azzal, hogy hogyan lehet felosztani Európát, akkor követhetjük például a római birodalom határát: a vonal átmegy a mai Magyarországon, hiszen a limes a Duna vonalán húzódott. Gondolkodhatunk a vallás szempontjából is: protestáns és katolikus országokra is feloszthatjuk Európát, nálunk mindkettő jelen van. Földrajzilag tehát a kelet és a nyugat határán helyezkedünk el, de kulturálisan egyértelműen a nyugathoz tartozunk.

A nyugati kultúrkörben a kezdetektől jelen volt a hatalommegosztás elve és gyakorlata: a pápaság és a császárság között, a városok autonómiájában vagy akár a hűbéri lánc esetében is, amely magában hordozta a tulajdonbiztonság elvét. Ez keleten teljesen hiányzott. Ott mindenható despoták álltak a birodalmak élén és nem volt hatalommegosztás, sőt a városoknak sem volt jogilag jól körülbástyázott autonómiájuk. A keleti nyitás mindig kudarcra volt ítélve. Szerencsére, még ha történelmi lemaradásban is, de mindig a nyugathoz tartoztunk. Leegyszerűsítve fogalmazva, a mi elődeink még Etelközben sátoroztak, amikor már állt Nagy Károly aacheni palotája. Valójában a mai napig ezt a lemaradást próbáljuk behozni, s örülnék, ha a hazánk végre tényleg európai lenne! Nem csak földrajzi értelemben, hanem az elfogadás, a sokszínűség, a nyitottság hagyományát vallva is. 

Kedves Tiszaújvárosiak!

István négy évtizedes uralkodása rendkívül sikeresnek és eredményekben bővelkedőnek tekinthető. Olyan egységes elveket követő jogi-közigazgatási szervezet jött létre ebben az időszakban, amely a modern területi állam alapjait vetette meg. A mozgó sátortáborokat szerte az országban helyhez kötött falvak kezdték felváltani. 

Az önálló államiságnak szinte minden kelléke az ezer évvel ezelőtti államalapítás időszakából eredeztethető: a hétköznapi élet szabályozásának írott jogra alapítása, az egyházi hierarchia kiépítése, a stabil közigazgatás bevezetése. Olyan jogrendszert hozott létre, ahol érvényesült a jog garanciális, fékentartó, normatív szabályozó szerepe, s amely jogrendszer kizárta az esetlegességet, a pillanatnyi érdekek szerinti formálhatóságot. Kedves Jelenlévők! Olyan településen élünk, amelynek születése, fejlődése és fejlettsége az iparnak is köszönhető. 

Hat évtizeddel ezelőtt szorgos, hozzáértő kezek építették Tiszaújvárost becsületes és tisztességes munkával. Ez a városépítő nemzedék Szent István példáját követve, ha nem is egy államot, de egy máig sikeres várost épített. Gyakran mondják, hogy Tiszaújváros a semmiből lett. Ez bizonyos szempontból igaz, de természetesen mindig tisztelettel tekintünk a városunk bölcsőjének számító Tiszaszederkényre és annak majdnem 800 éves történelmére. Elődeink munkáját folytatva mi egy élhető, szerethető, értékeit megőrizve fejlődő Tiszaújvárost kívánunk tovább építeni és működtetni. 

Meggyőződésem, hogy az itt élő emberek akkor tartják élhetőnek a várost, ha tiszták a közterületek, ha rend van a környezetükben, ha magas szinten működnek a közszolgáltatások, ha van közbiztonság és a város lakói véleményükkel, észrevételeikkel érdemben befolyásolják a várost vezetők döntéseit. Persze meg kell tapasztalnunk, hogy vannak olyan helyzetek, amikor az igények meghaladják a lehetőségeket vagy ütköznek érdekek. Ezeket a helyzeteket megoldani, mérlegelni mindig az önkormányzat felelőssége. Ha röviden szeretném összefoglalni, hogy mit tanultunk a városalapító nemzedéktől az az, hogy nem ott jó élni, ahol mindenki ugyanazt gondolja, hanem ott, ahol senkinek nem kell félnie attól, hogy más a véleménye egy adott ügyben és azt ki is meri mondani.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő- testülete minden évben augusztus 20-án kitüntetésben részesíti azokat, akik kiemelkedő munkájukkal elősegítették Tiszaújváros fejlődését, öregbítették városunk jó hírnevét. Kitüntetéseinkkel a városunkért, a város közösségéért végzett munkát ismerjük el. Örülök, hogy Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete most egyhangúlag döntött a kitüntetések adományozásáról! 

Tisztelt Kitüntetettek!

Köszönjük mindnyájuknak az értünk, a városunkért végzett kiemelkedő munkájukat, köszönjük, hogy példát mutattak nekünk
tisztességből, szorgalomból és emberségből. Tiszaújváros Önkormányzatának képviselő-testülete és a magam nevében jó egészséget és sok boldogságot kívánok Önöknek!

Kedves Jelenlévők! 

Amikor augusztus 20-án Szent Istvánra és az államalapításra emlékezünk, akkor az út elejét tiszteljük ebben. Annak az útnak az elejét, mely nehéz történelmi időszakokon át vezetett el a mai modern európai demokráciához, melynek alapja az emberi méltóság, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartása és az önrendelkezés. 

Assisi Szent Ferenc gondolatát kicsit szabadra fordítva, azt kívánom a magyar társadalomnak, hogy legyünk nyugodtak és elfogadóak minden olyan ügyben, amin nem tudunk változtatni, ami adottság. Minden olyan ügyben pedig, amin képesek vagyunk és tudunk változtatni, és ezáltal jobbá válik a haza, bátornak kell lenni. De a legfontosabb a bölcsesség, hogy képesek legyünk megkülönböztetni, hogy mikor kell elfogadónak és mikor kell bátornak lenni. 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

Azzal a meggyőződéssel köszönöm meg a figyelmüket, hogy mi, tiszaújvárosiak továbbra is békességben, egymást tisztelve fogunk tudni élni, és bölcsen dolgozni a hazánkért, a városunkért. Adja az Isten, hogy így legyen! A városi kitüntetések átadása (lásd az 5-8. oldalakon) után az új kenyér megszentelésével, megáldásával, megszegésével folytatódott az ünneplés, mely a Szent István szobor koszorúzásával zárult.

F. L.