Diszkóláz a téren, a jégen

Jég, korcsolya, diszkózene és karácsonyi vásár várta pénteken este a vendégeket a Városháztéren. Először rendeztek jégdiszkót a téren, a zenét DJ Márton Boy keverte, a forralt bort pedig az árusok. A Derkó Terasz megálmodója, Tábori Gábor nagyon sok rendezvényt szervezett idén nyáron, melyeknek nagy sikere volt.

- Nyáron nagy bulik voltak nálatok, télen is folytatódik a sorozat? 

- A téli időszakban kitelepülünk a Városháztérre, ami november végétől január közepéig tart. Közben, ha kapunk felkérést, akkor zárt téri bulikon is kisegítünk italkínálattal

 - Végre valami történik a városban, mi a visszajelzés?

- Nagyon szeretik az emberek, és azt vettem észre, hogy minden korosztályt meg tudtunk szólítani. Időseket, fiatalokat, de a harmincasokat is el tudtuk érni, és egy-egy programmal oda tudtuk őket vonzani a parkhoz, ami - úgy éreztem - így közösségi térként funkcionált. Nagyon pozitív volt ilyen szempontból mindenki visszajelzése. Nyilván azért van még egykét dolog, amin javítani, változtatni akarunk jövőre. 

- Mi a terv most télre?

- A jövő heti jégdiszkót, és az azután következő jégdiszkót - tehát itt leszünk december 12-én és 19-én is - az itteni árusokkal összefogva szerveztük. Mi ezzel próbáljuk rávenni az embereket, hogy kimozduljanak péntek estéken. Közben DJ Márton Boy figyeli a közönséget, a korcsolyázókat, és keveri a számokat a hangulatnak megfelelően. 

- Most, hogy itt nem jobbra-balra topognak az emberek, hanem csúszkálnak, mennyiben kell más zenét játszani? 

- Ugyanazokat a zenéket játszom, a slágereket. Igen, itt nem tudnak táncolni, csak csúszni, így igazából zenét hallgatni jöttek, jól érzik magukat. Ütemre csúszkálnak.

- A mai slágereket játszod, vagy visszamész régebbre, mondjuk a '80-as évekig? 

- Nagyon vegyesen játszok, mert vannak kisgyerekek, szülők, tizenéves gyerekek, úgyhogy a '90-es évektől a mostani zenékig mindent.

- Eddig ma melyik volt az a dal, amelyik legjobban megpörgette az embereket?

- Ahogy jönnek-mennek az emberek, változnak a korosztályok. Egyszer csak nagyon sok kicsi van, aztán utána több az idősebb, nagyon pörög ez az egész, nem lehet csak egy számot kiválasztani, úgy kell csinálni, hogy mindenkinek jó legyen. Egy nyakig beöltözött anyuka ácsorog forralt borral kezében a korcsolyapálya szélén, ő csúszás helyett inkább a zenére bólogat. 

- Hogy tetszik eddig a jégdiszkó? 

- Mi minden nap itt vagyunk. A kislányom már egy héttel nyitás előtt számolta a napokat, mikor jöhet korcsolyázni. Jégdiszkótól függetlenül holnap is itt leszünk, minden nap hozni kell. Surányi P. Balázs