A közétkeztetésben 2015 óta kevesebb sót kell használni.

A só napjainkban a mumus szerepét tölti be, ennek oka, hogy túllőjük a mennyiséget. Sokkal többet használunk, eszünk meg, mint amennyire valójában szükségünk van. Pedig sóra szüksége van a szervezetünknek. A kevés és a sok só is egészségügyi kockázatokkal jár. Ha rendszeresen túlsózzuk ételeinket, akkor hozzájárulhat például a magas vérnyomás kialakulásához, ha viszont kevés sót viszünk be a szervezetünkbe, szájszárazságot, hányingert, szédülést, a sportolóknál pedig teljesítményromlást is okozhat.

- Én a paradicsomot, a paprikát, az uborkát és a retket szoktam megsózni - mondta Kudar Jenő. 

- A főtt ételeket viszont nem szeretem sósan. Ha kicsit íztelennek találom, akkor utánsózom, de nemigazán jellemző. - Odafigyelek rá, hogy milyen és mennyi sót használok - nyilatkozta lapunknak Kerekesné Oláh Kornélia. 

- Mindig jódtartalmú sót vásárolok, mert a jódot így tudjuk a legegyszerűbben pótolni a szervezetünkben. A közétkeztetésben 2015 óta kell kevesebb sót használni. Általában 10 százalékkal csökkent a só az ételekben, viszont van olyan korosztály, ahol ez a csökkenés eléri a 40 vagy akár az 50 százalékot is. 

- A jelenlegi szabályozás korcsoportonként írja elő, hogy naponta mennyi sót használhatunk - tudtuk meg Ferencz-Molnár Judittól, a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ közétkeztetési csoportvezetőjétől. 

- Például a 7 és 10 éves közötti gyerekek számára 3,5 g és legfeljebb 6,6 g lehet ez a napi mennyiség. 19 és 69 éves kor között 2 g-tól 5,5 g-ig lehet elmenni. Fontos tudni, hogy ezek a sómennyiségek nem csak a hozzáadott sót jelentik, hanem ezekbe a kicsi grammokba már beleszámítanak az ételek alapanyagai, mint például bármilyen húskészítmények vagy a sajtok, de például a kenyér is. Az említett sómen.- nyiségek a gyermekétkeztetésben napi háromszori étkezésre vannak elosztva, míg a felnőtteknél napi egy étkezés tartalmazza a meghatározott mennyiséget.

Ez a csökkentés az elején még volt, amikor gondot okozott, főleg a felnőtt étkezőknél, de mára már a többség hozzászokott a kevesebb sómennyiséghez. Magyarországon a nők és a férfiak is több sót esznek, mint a WHO által ajánlott 5 gramm. A férfiaknál 12,5 gramm, a nőknél pedig 9,5 gramm az átlagos sófogyasztás.

- A só nátriumot és klórt tartalmaz. A nátriumra nagy szüksége van a szervezetnek, alapvetően szerepet játszik az idegműködésben, a folyadékháztartásban vagy a savbázis egyensúly fenntartásában - nyilatkozta lapunknak Szilágyi Marcell dietetikus, sportspecifikus dietetikai szakember.

- Viszont, ha túlfogyasztjuk, akkor jönnek a káros hatások. Alapvetően mindenki tudja, hogy például a magas vérnyomás egyik oka a túlzott sófogyasztás. A magas nátriumbevitel fokozott vízvisszatartást okoz, ami miatt megnő a nyomás és emiatt emelkedik a vérnyomás, ami káros a szív- és érrendszernek. 

- Hol rontjuk el?



- Egy felmérés alapján az európai lakosság nem azzal rontja el, hogy sokat sózza az ételeket, a sómennyiség 75 százalékát rejtett forrásokból visszük be. Ezek általában a húskészítmények, a sonka, a kolbász, a szalonna, a szalámi. Aztán ott vannak az instant levesek, levesporok, salátaporok, konzervek, a készételek. Ezek rengeteg sót tartalmaznak, de a csipszek, a különböző rágcsálni valók is drasztikusan növelik a bevitt sómennyiséget.

- Mi történik, ha nem viszünk be elég sót? Az is baj lehet?

- Magyarországon ezzel a problémával ritkán találkozunk, de előfordul, például a sportolók körében, vagy akik fizikai munkát végeznek, hogy az izzadás során több ásványi anyagot veszítenek el, mint amen.- nyit bevisznek. Főleg a nyári időszakban érdemes erre odafigyelni. Erre általános szabály nem létezik, hiszen mindenkinek más az izzadási rátája. Viszont lehet valaki sportoló, fizikai vagy szellemi munkás, a sóbevitelt ne az úgynevezett rejtett forrásokból pótolja, hanem például izotóniás italokkal vagy intenzív sportoláskor sótablettával támogassák a szervezetüket.

- Hogyan segíthetünk magunknak a mindennapokban, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a kevés és a sok között?

- Nem szoktam tiltani ételeket, de azt javaslom, hogy mindenképpen kerülni kell a feldolgozott élelmiszereket. Kerüljük a levesporokat, az instant leveseket, a leveskockákat. Ha sajtot vásárolunk, vegyünk inkább tömb sajtot, ne a krémsajtokat vagy ne a kockasajtok közül válogassunk, mert ez utóbbiakban nem csak a nátrium sok, hanem foszfátvegyületet is tartalmaznak, ami szintén nem jó a vesének. Mossuk meg a savanyúkáposztát, mert így csökken a sótartalma vagy a konzervekről öntsük le a sós levet. Ez is sokat segíthet.

- Sokféle sófajta közül válogathatunk a boltokban. Melyikről mi a szakember véleménye?

- Igazából ez inkább ízlés kérdése. Én a jódozott konyhasót ajánlom, mert a jód a pajzsmirigy hormonok termeléséhez szükséges, a jódot pedig leginkább a tengeri halakkal és a tenger gyümölcseivel tudjuk bevinni a szervezetünkbe. Mivel nem vagyunk tengeri ország így erre kevesebb a lehetőség, a jódozott sóval viszont tudjuk pótolni. A Parajdi só nagyon közkedvelt kősó, amit a bányából hoznak fel. Enyhén szürke színű, amit a benne lévő ásványi szennyeződések adnak. Nincs olyan klinikai vizsgálat, ami alátámasztaná, hogy bármiféle élettani előnye lenne a jódozott sóval szemben.

A Himalája só szintén bányászott só, rózsaszínű színét a vasvegyületek okozzák, tartalmaz olyan ásványi anyagokat, amit az asztali konyhasó nem, viszont nem olyan nagy mennyiségben, hogy megjelennének az élettani pozitívumai. A tengeri sónál szintén azt tudom elmondani, hogy bár vannak benne egyéb ásványi anyagok, de nem olyan mennyiségben, hogy azok jótékony hatásai észrevehetőek legyenek.

ema