A magyar börtönökben minden tizedik fogvatartott embercsempészet bűntett miatt tölti büntetését. A sértettek nagy többsége szexuális és munkaalapú kizsákmányolás áldozata. Ezzel nemcsak a rendőrségnek van feladata, erről tartott előadást egy pécsi szakember, Nagy István, az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ igazgatója a tiszaújvárosi gyermekvédelmi konferencián.

Eltűnt fiatalok, idősek, nők, férfiak. Áldozatok, akik elvesznek, akiket elvisznek. Az emberkereskedelem már nem egy amerikai film, hanem a magyar valóság is.
- Valóban, most már valóságról beszélhetünk, hisz az elmúlt időszakban megemelkedett azon személyeknek a száma, akik bűncselekmények áldozatai - mondja a szakember, Nagy István. - Az emberkereskedelemben magyarok is mozognak, de jellemzően inkább még mindig külföldiek. Valójában vegyes a kép, de Magyarország fogadó és tranzitország is. A tranzitország tekintetében azt lehet mondani, hogy nagy számoban Ukrajnából érkeznek és mennek tovább nyugatra, illetve tőlünk is elsősorban a nyugati országokba kerülnek az áldozatok. Ezért is egyre fontosabb a velük kapcsolatos segítő tevékenység, az, ami az előadásom címe is, hogy tegyük láthatóvá az emberkereskedelmet. Azt gondolom, hogy az elkövetkező időszaknak nagyon komoly feladata lesz ez mindenkinek, aki ezen a területen tevékenykedik, nekünk is, a gyermekvédelemben dolgozóknak.
- Hogyan lehet láthatóvá tenni az emberkereskedelmet?
- Valójában ez a legnehezebb része, hiszen jelenleg az látszik a kimutatások alapján, hogy a látencia nagyon magas. Hogy hogyan tudjuk ezt felszínre hozni, és hogyan tudjuk segíteni az áldozatokat? Azt gondolom, társadalmi összefogással, hogy ne csak a gyermekvédelemben dolgozó, hanem egyéb szervek is erre fókuszáljanak az elkövetkező időszakban. Sajnos nagyon sok a felderítetlen eset. Általában alapvetően szexuális kizsákmányolás tekintetében gondolnak az emberkereskedelemre, de a vannak más formái is, például a munkaalapú kizsákmányolás, ami az alföldi régióban igen nagy számban van jelen. Ezen esetek felderítése nem könnyű, hiszen az áldozatok nem szeretnek erről beszélni, beszámolni, igyekeznek ezt elkerülni.
- Kik az embercsempészek áldozatai?
- Leginkább a hátrányos csoportokról beszélhetünk, és azon belül is elsősorban a nőkről. Az állami gondoskodásban nevelkedő személyek, az idősebbek, a fogyatékosok, ők az elsődleges célcsoportja az emberkereskedőknek, őket tudják a bűnözők leginkább becserkészni.
- Mint ön is mondta, bár nem nagy számban, de vannak felderített esetek. Mi az eltűntek sorsa, ha előkerülnek?
- Vannak úgynevezett védett házak, ott tudnak elhelyezkedni. Ha valaki emberkereskedelem áldozata lesz és szeretne ebből a helyzetből kiszabadulni, és egy bizonyos ideig láthatatlanná válni, akkor ide menekülhet, így eltűnik körülötte a kényszerítő csoport. A védett házakon keresztül újra tudják építeni magukat. Ezeknek a titkos házaknak a címét, hollétét nem tudják, azért, hogy az anonimitás és védettség megmaradjon. Erre próbál egyébként fókuszálni a minisztérium is, hogy a védett házaknak, illetve a házak férőhelyeinek számát országos szinten megemelje, ezzel is segítve az áldozatok biztos helyre jutását.
berta