A barkóscinegét választották a 2023-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított, online szavazás résztvevői; a 2023-es év kétéltűje az alpesi gőte, a 2023-as év lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó lett. A Magyar Haltani Társaság által kiírt „az év hala” választáson a lápi póc kapta a legtöbb voksot.

Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően hasonló céllal indult, évenként váltakozva az Év hüllője, Év kétéltűje program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban - írja az egyesület közleményében.

A barkóscinege

thumb ciniAz MME tájékoztatása szerint a tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara. A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és egyre szárazabb időjárás kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben - áll a közleményben.

Az alpesi gőte

thumb goteAz év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg. Idén az alpesi gőte nyert.
A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik.
Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen szintén a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is - figyelmeztet közleményében az MME. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba, amely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Magyarországon a kórokozót eddig nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amelyet az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál.

A fecskefarkú pillangó

thumb fecskefarku lepkeAz idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legismertebb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte.
A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól - melegebb években már márciustól - repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.

A lápi póc

thumb lapipoc e1672558868500 1024x576A Magyar Haltani Társaság hagyományosan minden évben meghirdeti az „Év hala” választást. A mostani szavazáson a lápi póc mellett a sügérre és a selymes durbincsra lehetett voksolni. A lápi póc 2907 szavazattal győzött, a sügér 2205, a durbincs pedig 693 szavazatot kapott.
A lápi póc apró termetű, zömök testű halunk, mely kissé nyújtott, oldalról lapított. Farokúszója szabályosan lekerekített, kerekded mellúszóit, valamint az úszóiban található úszósugarakat egymástól külön-külön is képes mozgatni. E sajátosságának köszönheti a „kutyahal” becenevet.
A vízszabályozási munkálatokat követően az egykor tömeges állományú faj élőhelyének kiterjedése jelentősen csökkent. A lápi póc további fennmaradását a már említett egyre gyakoribbá váló száraz periódusok, valamint a Kelet-Ázsiából származó inváziós amurgéb is fenyegeti. Fokozottan védett, bennszülött halfajunk, eszmei értéke példányonként 250 ezer forint.
f.l.
(Forrás: MTI, MME)


Content of popup