thumb bochkor1Amikor reggeli rádióműsort hallgatok, mindig eszembe jut Howard Stern neve, illetve egy film címe: Intim részek. Alapmű azok számára, akik egy kicsit is érdeklődnek a rádiózás iránt, ajánlom nekik szeretettel. Bizonyára kiderült az előző sorokból, hogy én bizony hallgatom reggelente a rádiót.

Az is nagyon érdekel, ahogy megszerkesztik, összerakják ezeket a reggeli showműsorokat. A közelmúltban testközelből is megtapasztaltam, hogy mi történik a kulisszák mögött. A Retro Rádióban vendégeskedtünk sulirádiós stábunkkal, ahol volt szerencsénk találkozni a reggeli rádiózás meghatározó alakjaival, a Bochkor Rádió Show stábjával. Természetesen, ha már ott voltam, akkor leültem beszélgetni a főnivel, azaz Bochkor Gáborral.

thumb bochkor2- Legutóbb 22 éve volt nálad a stábunk, mennyire emlékszel ránk?
- Annyira, hogy semennyire. De 22 éve te hol voltál?
- 22 éve? Én még a fasorban se.
- Na, látod! Szóval a fényképek, amiket mutattatok, azok adtak némi emléket, de nem nagyon emlékszem. No meg, azért ha belegondolsz, 22 év alatt volt egyszer-kétszer, amikor meglátogattak bennünket a stúdióban fiatalok, akik szeretnének rádiózni.
- Ha jól tudom, voltál pénteken Tankcsapda koncerten. Milyen volt?
- Voltam. Egy élmény volt, mert ők tényleg nagyon jó barátaim. A Tankcsapda dobosa, Tomi, az egyik legjobb barátom. A lányommal mentem, aki már tini, elmúlt 14 éves, ő is nagyon szereti a bandát. Nekem ez egy baromi jó élmény volt, amikor apa és lánya elindul egy koncertre. Velünk volt Háder Gyuri, a szerkesztőnk, Nóri lányomnak a dobtanára is, tehát nekem ez inkább egy baráti összejövetel volt. A koncert is baromi jó volt egyébként, picit fáztam, de ilyen egy októberi koncert. Az elképesztő, hogy Magyarországon ilyen nyugati szintű produkciót valaki lábra tud állítani. Egyébként énekeltük, amit tudtunk, tehát jó buli volt.
- Játszottál esetleg valamelyik dalban?
- Nem. Nézd, én ilyen amatőr basszusgitáros vagyok, tehát otthon a kanapén remekül basszusgitározom, van is egy tök jó hangszerem. Poénból volt már olyan, hogy meghívott egyik-másik zenekar, és akkor felléptem velük, mondjuk egy szám erejéig. A Tankcsapdával is volt ez talán háromszor, amikor az Örökké tart című dalt játszottuk el közösen. Volt, hogy Ganxsta Zolee hívott rendszeresen koncertre, akkor ott a Boom a fejbe dalukat játszottam velük. Régen a Republickal is játszottam, énekeltem. Tudod ez egy olyan dolog, hogy három percig popsztár vagy, és ez egy tök jó érzés. Ebben inkább a haveri meg a baráti dolog a fontos, nem az, hogy most egy nagyon nagy zenész lennék.
- Egy bő éve kerültél vissza országos frekvenciára. Milyen érzés ez számodra?
- Nézd, eleve egy nagyon rossz érzés az, amikor az ember alól megszűnnek rádiók. Nekem ebben már háromszor volt tapasztalatom, és sose jó. Nem mi tehetünk erről, hanem valamilyen üzleti konstrukció miatt így alakul. Ez egy nagyon rossz dolog, mert ez az, amit imádok, szeretek, és szerintem ebben baromi jó is vagyok. Amikor ezt szüneteltetni kell, akkor ez a fajta kreatív energia eltűnik, és ez nagyon tud hiányozni. Maga az érzés, amikor egy évvel ezelőtt úgymond visszatértünk, az nagyon euforikus volt. Imádtuk, ugyanakkor nagy nyomás is van rajtunk, mert azt ne felejtsük el, hogy itt a versenyszférában dolgozunk. Az elvárás az, hogy hallgatókat hozzunk, növeljük a hallgatottságot. Persze az emberben ott van ez a nyomás, hogy ezt teljesíteni kell, a sporthoz hasonlítva eredményeket kell hozni. Egy új helyen voltunk, megint egy új zenei formátumba csöppentünk bele. Illetve megint csak egy új partnerrel, a Lovász Lacival kezdtünk el egy műsort. Fontos az, hogy mi jól tudjunk együtt működni. Ti is láttátok, hogy nagyon sok múlik azon, hogy milyen a kémia közöttünk, hogy jól működjenek a párbeszédek. Minden párbeszédnek, ha több szereplős egy rádióműsor, van egy ritmusa, azt mind a két félnek baromi jól kell éreznie. Illetve egy sajátos humora is kell, hogy legyen a másik félnek, ezek mind nagyon szépen összejöttek, összeértek. A legfontosabb az, hogy egy év alatt nagyon sikerült megdobni a hallgatottságot. Azt hiszem, hogy valami plusz három-négyszázezer hallgatót hoztunk, ami eszméletlen szám, és erre nagyon büszkék vagyunk.
- Ha leszűkítjük a reggeli stábot 3 főre, te, Laci és Gyuri, akkor azt figyelhetjük meg, hogy három generációt képviseltek. Ez kinek volt az ötlete?
- Ez szerintem nem ötlet kérdése volt, hanem ez teljesen természetesen így alakult. Én egyébként tök jónak tartom, hogy három generáció képviselteti magát a mikrofon előtt. Egyszerűen azért jó ez így, mert három nézőpont van, három különböző tapasztalás, életút, mondhatjuk azt is, hogy bölcsesség, ha ezt egy témára vetíted ki, akkor az nagyon érdekes tud lenni. A Gyuri például egy teljesen más zenei ízléssel meg múlttal rendelkezik, mint mondjuk én vagy a Laci. A Gyurival mi úgy akadtunk össze, hogy amikor a Music FM-nél én lehetőséget kaptam, akkor őt örököltem mint szerkesztőt. Annyira jól összejöttünk, stimmelt a kémia, ahogy gondolkozunk egy műsorról, ahogy mi együtt tudunk a kulisszák mögött is dolgozni. Ez fantasztikus volt, egyértelművé vált, hogy a Gyuri meg én, ha lesz újra lehetőség rádiózni, akkor mi együtt maradunk. A Lacit nem a korosztálya alapján választottuk magunk mellé, hanem egyszerűen, mert úgy éreztük, hogy beleillik ebbe a képbe. Sokkal jobb, ha különbözik valaki tőlem, mint ha hasonlít rám. Egy olyan figura kellett, akiről tudtuk, hogy nagyon alázatos a munkával, van egy sajátos humora, egy tök kreatív manus, és egy teljesen új látásmóddal kiegészít bennünket. Ez így állt össze, és szerencsés módon ez három generációt képvisel.
- El tudod azt képzelni, hogy egy diákrádiós csapat rovatot készít a Bochkor Rádió Showban?
- Én bármit el tudok képzelni, a kérdés az, hogy mi a tematika, és főleg, milyen a kidolgozás? Itt nyilván a kreatív energia a fontos, hogy tényleg ez olyan tudjon lenni, ami nemcsak a diákrádiósokat szórakoztatja, hanem azt a bácsit is, aki otthon ül, azt a fuvarozót, aki 30 éves, és éppen járja az országot, vagy azt az anyukát, aki ebédfőzés közben hallgat bennünket, hogy tényleg annak olyannak kell lennie. Ezek a rovat dolgok tudod azért nehézkes dolgok, mert nálunk három rovatszereplő van. Az egyik Voga, aki teljesen univerzális. Az ő személyisége, a stílusa, tök mindegy, miről beszél, az egyszerűen szórakoztató. Ott van a Vályi Pisti, akinek egy autós rovata van. Azzal az ízes dumájával, a humorával, egyszerűen zseniális. És ott van Horti Gábor, aki sportkommentátor volt a fényesebb időszakában, amikor kapott lehetőséget.
- A legendás Horti Gábor…
- A legendás Horti Gábor, és ő például azért került a radarunkra, mert annyira szokatlan módon vezetett futballmérkőzéseket, mint senki más. Nem is annyira a rovat tematikája a lényeg, hanem az előadásmód. A mi rádiónk személyiségekre épül, illetve a reggeli műsor személyiségekre épül. Sokszor maga a személyiség az, ami elad egy témát, és nem fordítva. Tehát ha most sulirádiósokról beszéltél, és ott van egy olyan karakter, aki olyan szinten egyedi valamiben, mint senki más, akkor bármi elképzelhető. Az, hogy most földolgozunk témákat, az nekem uncsi, az egy picit ilyen közszolgálati „izé”. Nagyjából ezt tudom válaszként mondani erre. Ezt nagyon nehéz így látatlanban megmondani.
- Tudjuk, hogy elég merészen választasz témákat reggelente, van olyan dolog, ami neked már nem fér bele egy reggeli műsorba?
- Ó, nekem rengeteg dolog beleférne egy reggeli műsorba, de azért ne felejtsük el, hogy szabályokhoz azért kell, hogy tartsuk magunkat. Van egy médiafelügyelet, akik például meghatároztak dolgokat a korosztályokkal kapcsolatosan a reggeli műsorsávban. Tehát például a szexet már kihúzhatod. Mi eleve nem szoktunk politikai témákhoz nyúlni, mert az sose jó, az mindig megosztja az embereket. És innentől gyakorlatilag bármiről beszélhetsz, ha jól tudom. A normákhoz igazodnunk kell, nyilván nem beszélhetünk bármiről rasszista módon, sértő módon, vallást sértő módon. Ezeket a szabályokat kell betartani. Amúgy én minden témát szeretek érinteni.
- Mi az, ami a legjobban foglalkoztat napjainkban?
- Engem, mint apukát, igazából a lányom foglalkoztat. Nemcsak úgy, hogy egészséges legyen, szép legyen és okos legyen. Tudod, teljesen másképp gondolkozol a világról, amikor van egy gyereked. Arra is gondolsz, hogy milyen lesz a világ, majd akkor, amikor te nem leszel. Milyen lesz a világ, amikor ő felnőtt lesz? Ilyen dolgok nagyon elgondolkoztatnak valakit, aki szülővé válik. Most egészen mehetünk akár a környezettudatosságig is. Tehát amikor ő lesz 50-60-70 éves, akkor hol tart a Földünk? Nekem van-e dolgom azzal, hogy neki még egy egészséges bolygója legyen? Tehát ilyen dolgok elgondolkoztatnak, elméleti szinten. Nyilván nemcsak elméleti szinten, mert próbálom őt is úgy nevelni, és olyan témákról beszélgetni vele, ami őt gazdagítja, és ebbe az irányba viszi. Ez nagyon foglalkoztat. Amúgy egyébként baromira érdekel a világ, engem nagyon érdekel a külpolitika, azt nézem a televízióban, és egyébként foglalkoztat a saját szórakozásom is. Egyszerűen szeretem jól érezni magam, nemcsak a munkával törődni. Nagyon fontosak a barátságok, azokat ápolni, hogy lelki egyensúlyban maradjak.
- Gábor, meddig tervezed még a médiában tevékenykedést?
- Nézd, amikor én elkezdtem rádiózni, akkor nem gondoltam volna, hogy még öt évvel később is rádiózni fogok. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy rádiózom pár évtizede, és azért kiderült, hogy ebben a műfajban a legjobb vagyok. Ezt most szerénytelenség nélkül mondhatom, mert szinte minden rádiónál piacvezetők voltunk. Tehát valamit csak tudok ebben a műfajban, és ami a legfontosabb, hogy tökre élvezem. Nem nagyon tűztem ki magamnak olyan célt, hogy ezt öt év múlva szeretném befejezni, vagy két év múlva. Egyszerűen, amíg visz a flow, amíg sikeresek vagyunk, amíg nekünk is örömet okoz, addig akarom csinálni. Ez egy munka is, ez nemcsak szórakozás, nemcsak kreatív energia, én ebből is élek. Nem gondoltam azt, hogy most ki kell tűznöm egy időpontot, hogy mikor fejezem be. A kedvem, az biztos, hogy töretlen.
Török Márton
Rádió Aktív Sulirádió
Tiszaújvárosi Széchenyi István
Általános Iskola
Fotók: Herczeg Olivér
(Marci ezzel az interjúval nyerte el az „Év diákújságírója” díjat.)


Content of popup