thumb kr mag1Sárga paradicsomot már biztosan sokan láttak, de olyanról, hogy fekete, lila, vagy csíkos paradicsom hallottak már? Vagy emlékeznek arra, amikor még nagypapa lopótökkel szívta a bort a hordóból? Tudja még valaki, milyen jó ízű a cecei paprika? Igen, szerencsére egyre többen vannak, akik még termesztenek ilyen növényeket, és most Tiszaújvárosban nem csak előadást, hanem vetőmagbörzét is tartottak.

thumb kr mag 1Az Ökológiai Intézet Alapítványt 1992-ben alapították Miskolcon, és a fenntartható fejlődésért dolgoznak. Van egy irodájuk is, ahová több zöld szervezetet befogadtak, melyek ott tevékenykedhetnek. Most a Zöld Kapcsolat Egyesülettel a Kocsonyafesztivál zöld sátrát szervezik, de iskolákban is tartanak szemléletformáló programokat. Olyanokat, mint a minapi Ökokalauz, melynek igen egyszerű címe volt: Magok bemutatása. Először azonban nem erről érdeklődtem F. Nagy Zsuzsannától, az intézet munkatársától.
- Érdeklődnek a miskolciak a fenntartható fejlődés iránt?
- Egyre inkább. A Zöld Kapcsolat Egyesülettel visszük a komposztálási programot, bár tény, hogy az előző városvezetés leállította, de tizenkét év alatt több mint négyezer komposztáló keretet osztottunk ki.
- Miért állították le?
- Nem voltunk kompatibilisek az elképzeléseikkel. Keresztbe feküdtünk a cementgyár újraindításának, és ezt nem bocsátották meg nekünk. Bár a szemléletformálás a fő célkitűzésünk, de ha környezetkárosító tevékenységet tapasztalunk, vagy erről értesítenek a lakosok, akkor az ellen is fellépünk.
- Ezt a szemléletformálást hogyan lehet elterjeszteni az emberek között? Gondolom, a fiatalokhoz könnyebb elvinni az iskolába, de az én korosztályomat, a negyveneseket is érdekli? Nem mondják azt, hogy ez valami hippi faölelgető dolog?
thumb kr mag 2- Nem hippi faölelgetők vagyunk, komoly kiadványaink vannak. Filmeket készítünk, rendezvényeket, konferenciákat szervezünk. Igen, van érdeklődés, és egyre nagyobb, hiszen mindenki látja, hogy szemetet kap a boltban, megbízhatatlan minőséget. Azok a civilizációs betegségek, amelyekben szenvedünk, azok jó része az élelemmel kerül be. Ehhez még hozzájön a konyhai vegyi anyag használata, a tisztítószerek, hozzájön a környezetből a szálló por terhelés, főleg a mi vidékünkön. Tiszaújvárosban a kémiai szennyezők is itt lebegnek az orrunk előtt. Miskolcon van egy öko kertészklubunk több mint hatszáz fővel.
- Sokan termelik maguknak a zöldségeket?
- Egyre többen, de még nagyon kevesen. Miskolc kertjeit tönkretették. Még tíz évvel a rendszerváltás után is huszonhét kertbarát szövetkezet volt, ez teljesen leépült, most van talán kettő. Lyukóvölgy és Pingyom társadalmilag leépült, Magyarország legnagyobb szegregátuma a Lyukóvölgy, ezeket a folyamatokat megállítani egy szép kihívás. Az öko kertészklubbal most például ott leszünk a Kocsonyafesztivál zöld sátrában, és a vasárnap a kertről fog szólni. A gyümölcstermesztők, a talajosok, a magbörze is ott lesz, szó lesz a komposztálásról, lesznek gombászok, gyógynövényesek, szóval nagyon nagy az érdeklődés.
- Gyerekeket hogyan lehetne ebbe belevonni, gondolom ők nem akarnak ásni?
- Nagyon sok tábort, napközit szervezünk, és érdekli őket. Akarnak ásni, csak rá kell vezetni őket. Eljönnek a gyerekek egy öko napközibe, bevisszük őket a kertbe, és úgy örülnek az ásónak, kapának, hogy látnak ilyet, illetve nem hogy látnak, hanem hogy kézbe foghatják. Vagy a talicskának. Óriási élmény nekik talicskázni. Komposztot forgatnak, viszik haza a gilisztákat a saját komposztjukba. Aszalni is szoktunk. Érdekli őket, csak úgy kell előadni.
- Nagyon nagy divat volt még nem olyan régen búzacsírát növeszteni és meginni a levét.
- Ezt még csináljuk most is. Ez nem volt, hanem egyre inkább lesz. A tavaszi időszakban különösen, mert hiába esszük marokszámra a vitaminokat drága pénzért, az az igazság, hogy azt a teljes spektrumot, amit a természet tud adni, azt nem tudja utánozni. Tehát attól függetlenül, hogy valaki szedi az általános vitaminokat, még kialakulhatnak mikroelem hiányok. A természet választ tud adni mindenre, ha kellően változatosan táplálkozunk. Például ilyenkor hagymát hagymával kellene enni, vöröshagymát, fokhagymát, lilahagymát.
A Magház Hálózat vezetője, Kiss Dorottya az Ökokalauzon tartott előadásában elmondta, szeretnék, ha Tiszaújvárosban is kialakulna egy csapat, egy rendszeres gyakorlati klub, ahol nem csak magokat, hanem tapasztalatot is cserélhetnének a kertészkedők.
- Jelenleg több mint háromezer vetőnövény fajról tudunk, de ebből csak tizenkét fajt használunk - mondta Kiss Dorottya. - Kukorica, búza, krumpli, rizs. Ezek adják az emberiség élelmiszerellátásának nyolcvan százalékát. Ez nagyon nagy arány, és rámutat arra, hogy milyen sérülékeny ez a rendszer. Ha egy olyan betegség ütné fel a fejét, amire az összes kukoricafaj érzékeny, akkor nagy bajban lennénk, mert a kukoricát az étkezéstől kezdve a takarmányon keresztül az üzemanyagig mindenhol használjuk. Ehhez jön még a mai életmód, egyre kevesebben kertészkednek, egyre kevesebben termelnek maguknak élelmiszert, így a hibrid ipari fajták terjednek el a nagy gazdaságokban, ennek köszönhetjük azt, hogy a termesztett
növényfajoknak a hetvenöt százalékát már elvesztettük. Kipusztultak, vagy nem használjuk. Ha ilyen minimális számú fajt fogyasztunk, az nagyon veszélyes. Ezért fontos az - az egészségünk szempontjából is -, hogy sokféle növényt termesszünk és fogyasszunk, ne csak két-három félét. El lehet élni krumplin, de az egyoldalú táplálkozás, nem egészséges. Bár azt látjuk, hogy beszűkült a biodiverzitás, szerencsére vannak olyan helyek, mint a tápiószelei génbank, a Növényi Diverzitás Központ, ahol 1959 óta gyűjtik a tájfajta és helyi fajta növényeket. A mintakeres.hu weboldalon egy minimális adminisztrációs díjért lehet kérni ezekből a fajtákból. Ha valaki érdeklődik, és azt mondja, hogy Tiszaújváros környéki fajtákat szeretne kikérni, ki fogják adni, amit ők régen begyűjtöttek itt a környéken. De arra is gondoltuk, hogy jó lenne, ha létrejönne egy közösségi mag bankhálózat is - vagyunk egy páran az országban, akit ez érdekel -, és ezeket szeretnénk egy hálózatba összekötni. Így jött létre a Magház Hálózat. A maghaz.hu oldalon mindig vannak információk a magbörzékről, ahol egymás között cseréljük a vetőmagokat. Célunk az, hogy megtartsuk a termesztett növények sokféleségét, hogy ezek a fajták és fajok ott legyenek a kertünkben. Rengeteg érdekes változata van minden növénynek, babból például ötven fajta is bekeveredik a börzéken. Azt is mindenki tudja, hogy paradicsomból vagy paprikából sem csak egyféle piros paradicsom van, már divatosak a sárgák, a kicsi piros, a nagy piros, vannak a koktél- paradicsomok, paprikából is mindenki ismeri a cseresznyepaprikát, az almapaprikát, a paradicsompaprikát. Sima, hosszú, mindenféle fajta van. Legutóbb valaki lopótök magot kért, mert azon nosztalgiázott, hogy a nagypapája régen azt használta a borkóstoláshoz.
Surányi P. Balázs


Content of popup