thumb kr z 1Húsz évvel ezelőtt, 1999-ben hunyt el Zabos Géza, a Tisza szerelmese. Az ő emlékére szerveztek vízitúrát a Tiszán. Balázs Tibor, Borbély Zoltán és Bagoly László a Tiszabecstől Szegedig tartó túra egészén részt vett, a folyó felső szakaszán Badonics Sándorral, míg az alsó szakaszon Mártha Lászlóval kiegészülve keltek útra.
- Borbély Zoltán barátom ötlete volt, hogy Zabos Géza bácsi halálának 20. évfordulójára szervezzünk egy emléktúrát - mondta Balázs Tibor -, ő egy debreceni horgász. Amikor a Tisza-filmet csináltuk Géza bácsival, akkor ő is ott volt, meglátogatott bennünket. Nagyon szerette Géza bácsit, olvasta a könyveit, jó barátságban voltak.
A csapat június első felében indult útnak, voltak, akik hosszabb-rövidebb időre csatlakoztak, de a túrán végig négyen vettek részt.
- Tiszabecs a 740-es folyamkilométernél van, onnan indultunk lefelé - folytatta Tibor -, sajnos csak Tiszalökig érkeztünk, hiszen a zsilip nem üzemelt. Itt abba is hagytuk a túra első részét, hisz Tiszalökön közölték, hogy nem tudnak bennünket átzsilipelni, és bár annak idején azt vállalták, hogy azért gátolják el a Tiszát, hogy villamosenergiát szolgáltassanak, és zsilippel vagy sólyapályával biztosítsák az úti forgalom áthaladását, ez nem történt meg, így itt be kellett fejeznünk. Amiért emlékezetes maradt a túra, az az, hogy június elején voltunk, a nagy árvíz apadó vizén haladtunk lefelé. Mindenhol sár, iszap, mocsár, horgászni alig lehetett, olyan zavaros volt a víz. És ami még érdekes, hogy Tiszalökig egy darab szúnyogot sem láttunk, ott viszont nagyon sok szúnyog volt. Régóta járom már a Tiszát, de ilyen mennyiségű szúnyogot ritkán tapasztaltam.
thumb kr z 2- Mikor indult a második szakasz? Hol sikerült vízre tenni a csónakokat?
- Augusztus első felében négyen mentünk szintén, Badonics Sándor helyét Mártha László vette át. Nem tudtunk innen indulni, mivel Kiskörénél nem működött a zsilip, úgyhogy alatta, Tiszaroffnál tudtuk vízre tenni a csónakokat. Az út nagyon kellemes volt, egy hétig mentünk, egészen Szegedig. Jó volt a víz, sok halat fogtunk, jól éreztük magunkat.
- Hogy teltek a napok?
- Reggel általában nyolc órára már indulásra készen álltunk, és napi 50 km-t haladtunk. Motoros csónakokkal mentünk, de nem akartunk végigszáguldani a Tiszán. Kora délutánig haladtunk a vízen, aztán kikötöttünk, főztünk, horgásztunk. Volt, hogy 70 km-t mentünk, aztán egy napot eltöltöttünk egy szép parton. Ahol jó volt a hely, ott kikötöttünk, tábort vertünk. Én a csónakban aludtam, nem vertem sátrat, de volt, aki sátorban töltötte az éjszakát. Olyan jókat lehet a vízen aludni, aki nem fél a víztől, az jókat tud aludni a csónakban. Miután leértünk Szegedig, ketten visszajöttek autóval, mi pedig Bagoly Lacival csónakkal jöttünk vissza Tiszaroffig.
- Sokan voltak a vízen?
thumb kr z 3- Találkoztunk ugyan túrázókkal, horgászokkal, de nekem még eszemben vannak a ’80-as, ’90-es évek, ahhoz képest most nagyon kevesen vannak. Útközben összebarátkoztunk a halőrökkel, rendőrökkel, az adott szakaszokon területi jegyeket kaptunk, tiszteletjegyeket, odahozták nekünk a partra. Sokan segítettek, támogattak bennünket. Benzint hoztak, lejöttek a partra autóval, elvittek bennünket vásárolni. A Zabos Géza Horgász Egyesület pólót is csináltatott nekünk erre az alkalomra, és Géza bácsi rokonai is megajándékoztak bennünket direkt erre az alkalomra palackozott borral és olyan konyakkal, ami Géza bácsi kedvence volt.
- Géza bácsi emléke él a Tiszán?
- Amikor megálltunk beszélgetni ismerősökkel, régi horgászokkal, mindig szóba került. Az idősebbek igen, tudják, hogy ki volt ő, sajnos a fiatalok már nem annyira.
- Szép volt a Tisza?
- A Tisza mindig szép annak, aki szereti. Teljesen más Kisköre alatt, ott minden kanyarban homokpadok vannak. El se tudjuk képzelni, hisz mifelénk duzzasztott víz van, egyedül a Hejő-torkolatnál van egy kis homokbucka. A víz tiszta, gyönyörű, arrafelé nincs szemét.
Zabos Géza emlékét máig őrzi a Tisza. És nem csak itt, ahol horgászegyesület és sétány is viseli a nevét.
Fodor Petra

 

Dr. Zabos Géza munkássága
1924. december 29-én született Albertirsán. Cegléden járt gimnáziumba, ahol 1943-ban érettségizett. 1948-ban abszolvált az Állatorvosi Egyetemen, ahonnan osztályellenes volta miatt eltiltották. Ezt követően 1949-1952-ig betanított munkásként dolgozott a martfűi cipőgyárban. 1952-ben visszavették az egyetemre, még ugyanebben az évben állatorvossá avatták.
1952 júliusában került a mezőcsáti járásba, ahol 35 évig volt körzeti állatorvos. 1961-től volt tiszaszederkényi lakos. 1970-ben tette le a szakorvosi vizsgát. Az 1971-ben megalakult TVK Horgász Egyesület alapító tagja, majd elnöke, leköszönése után tiszteletbeli elnöknek választották. 1990-1994 között önkormányzati képviselő az SZDSZ színeiben, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke, a Kulturális Bizottság tagja, környezetvédelmi tanácsnok. Elhivatott környezetvédőként járta az ifjúsági- és horgásztáborokat, hogy írásaival, előadásaival felkeltse a fiatalok érdeklődését a környezetvédelem iránt. Rendszeresen jelentek meg publicisztikái, írásai a Krónikában és a Magyar Horgászban, ez utóbbi folyóirat szerkesztőségi szakbizottságának tagja volt. Hetente folytatásokban közölte a Krónika Tiszahát, korábban pedig Csátország illetőleg Abaújország című írását, később ez egy kötetben jelent meg. Hosszú évekig volt a MOHOSZ Országos Választmányának tagja. A tiszaújvárosi horgászegyesület 2000. január 8-án döntött úgy, hogy felveszi az egykori nagy horgász, a Tisza szerelmesének nevét. 1999. május 28-án hunyt el.

thumb kr horgBenépesült a sajószögedi Tolnai tó szombaton. Évadzáró horgászversenyt rendezett a Zabos Géza Horgász Egyesület, melyre 59-en neveztek. Bár az idő kissé szeles volt és a kapás sem volt az igazi, ez senki kedvét nem szegte. Jó hangulatban, jó eredményekkel zárult a nap.
- Eddig három törpeharcsát fogtam csak - mutatja Pintér László -, elég kicsik. Nem is gyakran jövök ide, inkább az Örösi tóra járok horgászni, meg néha a Tiszára. Az idei év elég gyenge volt, nem sok halat fogtam, igaz, időm se sok volt horgászni.
Dobos Károly - ahogy a legtöbb horgász - nem igazán a halért lógatja a botot, inkább az élményért. Azért ezen a napon az ő haltartója sem maradt üresen.
- Két törpeharcsát fogtam, szép nagyok, pucolnivalók - mondja Károly. - Nem panaszkodom az évadra, szép halakat fogtam idén és elég sokat is. Igaz, a család nem nagyon szereti a halat, de amit megfogok, azt megesszük, azért mindig elfogy. Ötven éve horgászok már, a csendet és a természetet nagyon szeretem. Ez a lényeg az egészben, hogy kikapcsolódjak.
Kozma József már nyugdíjas, ő is gyakran ül a vízparton, heti kétszer is elmegy horgászni, ha ideje úgy engedi.
- Most úszós technikával próbálkozom - mondja -, de nagyon nehezen indult be. Nagy a szél, és még csak most fogtam az első halat. Másfél óra van még a versenyből, megpróbálok hajrázni. Valószínűleg ez a nap nem az én napom lesz, tudja, olyan ez, mint Murphy törvénye. Jó ez a horgászhely, amikor nincs verseny, de amikor verseny van, akkor valami oknál fogva nem akar működni.
A versenyzők közt ott van Kiss Béla, az egyesület elnöke is. Van, miről beszélgeti vele, az idén ugyanis tisztújítás volt az egyesületnél, sok új tag került az elnökségbe, a változások éve volt az idei.
- Van, ami még kicsit döcögősen megy - mondja az elnök -, de azt gondolom, hogy jövőre már minden a lehető legjobban fog működni. A tavak egy részébe süllőfészkeket fog majd elhelyezni az új horgászmesterünk, ami az előnevelésben segít, ezt érdemes lesz majd figyelni. Horgászni van hol, hisz kijelölés útján elnyertük a Tisza és a Sajó korábbi szakaszainak kezelését, a MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség) hozzájárulásával olyan együttműködést kötöttünk az Észak-Magyarországi Horgászegyesülettel, hogy a Sajó teljes hosszán horgászhatnak az „északosok” és mi, a Zabos Géza egyesület tagjai. Sajnos a Nyugati főcsatorna elkerült tőlünk, de itt a Hejőkürti-, a Nagycsécsi-, a Tolnai-, az Erdészeti- és az Örösi tó, ez olyan négyszáz hektár körül van, éves szinten pedig 250-260 mázsa halat telepítünk 21-22 millió forint értékben.
- Minderre mennyi horgász jut?
- Túlléptük a kétezret, ami nagyon jó eredmény. Az is, hogy négyszáz gyerekhorgász tagunk van. A gyermeknapi horgászversenyen is 100-120-an indulnak, több iskolában működtetjük a pecasulit, jó erre nevelni a gyerekeket. A gyereknapi versenyeken is látom, hogy sokszor a lányok ügyesebbek mint a fiúk, ennek mi nagyon örülünk. A gyerekek így megszeretik a természetet, védik a környezetüket, nem szemetelnek, megszokják a rendet. És nem utolsó sorban itt vannak a szabadban és nem otthon a telefonjaikat nyomkodják.
Fodor Petra

Eredmények
Női kategória: Bán Szilvia (420 g)
Ifjúsági kategória: Jónás Dorina (1140 g)
Férfi úszós kategória: 1. Csengeri László (2920 g), 2. Gál Péter (1980 g), 3. Horváth Sándor (1600 g).
Férfi fenekezős kategória: 1. Czaga Tibor (11220 g), 2. Bacsó József (5440 g), 3. Szabó Sándor (4160 g), 4. Klein Zoltán (3820 g), 5. Bartók József 3100 g).
Legnagyobb hal: Czaga Tibor (3480 g)

 


Content of popup