thumb kr kiallitas 1Kevesen tudják, de az Ifjúsági park békegalambját is neki köszönhetjük, bár ezt még könnyű elképzelni. Azt viszont már nehezebb, hogy Ficzere János, a Tiszai Erőmű egykori termelési igazgatója, a TVK Erőmű ügyvezető igazgatója egész életében rajzolt.

Első gyermekkori emléke is a rajzolással kapcsolatos.
thumb kr kiallitas 3- Állok egy hokedlin - mondta Ficzere János -, hogy felérjem az ablakpárkányt a borsodivánkai szülői házunk meleg szobájában, kezemben apuka ácsceruzája és apuka repülős könyvének minden oldalára rávések egy „török basát” (pont-pont-vesszőcske). Aztán általános iskolás koromban több füzetet telerajzoltam, de sajnos azok mind eltűntek. Nagyon sajnálom, mert sok mindent lerajzoltam, közte dédnagyszüleimet, vagy kirándulásokon látott épületeket, mindent, ami megtetszett. Bár sokat rajzoltam, soha nem gondoltam, hogy a rajz fő foglalkozásom legyen. Ezért is mentem a gépipari technikumba Miskolcra, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára. A technikusi és egyetemi években rengeteget rajzoltam, de azok nem szabadkézi rajzok voltak, hanem ábrázoló geometriai szerkesztések és műszaki rajzok.
Az egyetem elvégzése után 1973-ban került ide, pályáját a Tiszapalkonyai erőműben kezdte, sorra kapta a komoly megbízásokat, a Tiszai Erőmű termelési igazgatója, majd a TVK Erőmű ügyvezető igazgatója lett. A művészet azonban, ha csak egy kicsit is, de ekkor is felszínre tört.
- A hetvenes évek derekán dübörgött a brigádmozgalom az erőműben is és Timkó főnök egyszer azt monda nekünk, fiatal mérnököknek, hogy van itt ez a kiselejtezett turbina járókerék, csináljatok már belőle valami látványosat. Szabó Jóska kitalálta, hogy lehetne belőle egy madár alak, nekem pedig azonnal beugrott a szárnyait széttáró galamb ötlete. Krétával rárajzoltam a járókerékre a galamb körvonalát, a hegesztők kivágták a felesleget, acéllemezből csőrt, abba leveles olajágat, a járókerék agyra pajzsot és arra rozsdamentes acélból a palkonyai erőmű sziluettjét hegeszttettem rá. Lefesttettük és kész volt a „Békegalamb”. Hocsák Robi egyszerű, de ízléses talapzatot tervezett hozzá és az Ifjúsági parkban fel is állították.
A török basák és a békegalamb után hosszú évek teltek el, a rajz háttérbe szorult, de mindig ott maradt János szívében. Hét éve tört benne újra utat az alkotás vágya.
- Hét éve vagyok együtt a drágámmal, a kedvesemmel, az ő ötlete volt ez a kiállítás, és ő szervezte meg. Ahogy látják, sok képemnek ő a modellje is. Az első róla készült képem meglepetés volt a számára, ma pedig minden képemnek ő az első kritikusa is. Azon kívül, hogy egy párt alkotunk, ő a modellem és a múzsám is egyben. A rajzaimmal ez az első nyilvános megjelenésem a nagyközönség előtt. Számomra a rajzolás mindig nagy izgalommal kezdődik, hogy sikerül-e visszaadni az üres rajzlapon azt a szépséget, amilyen maga a valóság.
A kiállítás nem csak a nézőknek, az alkotónak is egy ajándék. Tervezésekor a mérnökembernek megmaradt János az oly sokszor használt excel táblázatkezelő programot is elővette, ebben tervezte meg, hogy az egyes képek hol kapjanak helyet. A kiállítás február 25-ig látogatható a Derkó Minigalériában.
Fodor Petra

thumb kr nagyzoltan 1Megnyílt az idei első kiállítás a Tiszaszederkényi Művelődési Ház Óvárosi KULT Galériájában. Szembetűnő. Ez a tárlat címe, és valóban szembetűnik sok minden, ahogy a galériába lépünk. Főleg, ha magával a fotóssal is találkozunk.

Amikor megérkeztünk a kiállítás megnyitójára, nyugalom, család, harmónia, humor, egyensúly. Ezek a szavak jártak a fejemben, ahogy néztem Nagy Zoltán fotóst, és a körülötte egyre több családtagot, ismerősöket, barátokat. Mindenki kíváncsi volt a tiszaújvárosi fotós műveire.
- Hogyan kezdődött ?
thumb kr nagyzoltan 2- Már gyerekkoromban is szívesen kattogtattam az akkori Zenit típusú gépemet - meséli a kezdeteket Zoltán. - De igazából 2000-hez szoktam kapcsolni a fotózásom kezdetét. Mégpedig azért, mert 2000-ben egy csapattal részt vettem a Bécs-Budapest szupermaraton futóversenyen. Oda még az ominózus Zenit gépemmel érkeztem és próbáltam volna emléket készíteni magamnak, azonban a fényképezőgép hozta a szokásos hibáját és sokadszorra sikerült beleszakítanom a filmet a gépbe. Na, ekkor jött el a pillanat, elhatároztam, hogy egy modernebb gépre cserélem. Így lett az első komolyabb fényképezőgépem egy Canon 300-as. Az időszámítás innen indult.
- A fotózás mennyire a mindennapok része?
- Természetesen beleivódik ez az ember agyába, rááll a szeme, de azért nem úgy kell engem elképzelni, hogy folyamatosan nálam van a gép és kattogtatom. A témáim mindig változnak. Kezdetben természetfotókat készítettem, aztán megszülettek a gyermekeim, akkor már a család lett az első, abban az időben ők voltak a legtöbb képen. Ennek már 15 éve, és azt vettem észre magamon, hogy megfognak a karakterek, az arcok és szeretek gyerekeket, embereket fotózni. Természetesen minden képnek megvan a saját története, kapcsolódik hozzá egy kellemes élmény. Ezért azok a fotók a kedvenceim, amik azokon a helyeken készültek, ahová a családdal rendszeresen járunk, egy-egy kép feleleveníti az emlékeket. Ilyen például Márianosztra, vagy Mátraverebély. Mi szeretjük az olyan helyeket, ahol el lehet kicsit bújni, távol van a nyüzsgéstől, de van történelmük, és egy kis pluszt ad nekünk.
- Ilyen Nagybörzsöny is?
- Igen, nagy kedvencünk ez a település. Tíz éve járunk oda rendszeresen nyaralni. Mivel egy kis faluról van szó, egy idő után már megismertek minket, sőt mára már mondhatjuk, hogy barátaink élnek ott, szívesen megyünk oda. Mivel szeretünk barangolni, rengeteg fotót készítettem a faluban és a környékén is, jött egy ötlet, hogy Nagybörzsöny honlapján az én képeim szerepeljenek a faluról. Ennek a kérésnek örömmel eleget tettem, így tudok segíteni ezeknek a kedves embereknek, ebben a kedves faluban.
- Pályázatokon is részt vesznek a fotók. Melyikre a legbüszkébb?
- Igen, szoktam pályáztatni a fotóimat. Néhány éve a Sony World Photography Awards nemzetközi pályázaton dicséretben részesült az egyik fotóm, a „ Smile” kategóriában, így a pályázati anyagba is bekerült és a világ több nagyvárosában is látható volt. Tavaly pedig az egyik anyagom a Magyar Református Egység Napjának a kampányfotója lett.
ema

thumb kr bakteriumLehet szép a hasmenést és a tüdőgyulladást okozó baktérium? Vagy az a bélrendszerben tenyésző, ami gyomorpanaszokat okoz sokaknak? Bizony lehet, ha testen kívüli élményként találkozunk velük, például a kémiaórákról ismert Petri-csészében. Kitenyésztve ugyanis színpompásak, zöldek, sárgák, kékek, pirosak. Ugye, így már el tudják képzelni, hogy akár festeni is lehet velük, hisz oly sokfélék.

Egy mikrobiológus, a tiszaújvárosi Pöstényi Zita is így festett. A vászna a Petri-csésze volt, festékei baktériumok. 43 ország 415 alkotója tette ugyanezt, így 347 műalkotás született, s került a zsűri elé.
A különleges, tudományt és művészetet ötvöző nemzetközi versenyt az Amerikai Mikrobiológiai Társaság rendezte meg, melyen Zita magyar népművészeti motívumokkal „festett képe” különdíjas lett. A fiatal mikrobiológussal elemeztünk a baktériumokat.
thumb kr postenyi zita- Három Petri-csészében „mostad össze” a művészetet és a mikrobiológiát. Lám, milyen csodálatos a világ, két távolinak tűnő dolog egy helyen. Nem is akármilyenen, egy nemzetközi verseny élmezőnyében.
- Igen, elég közel állnak egymáshoz. Ezen a Petri-csészén baktériumokat látunk, szép színeseket. Igazából mi a napi rutinmunkában használjuk ezeket a táptalajokat, és ezek a színek, segítenek eldönteni, hogy milyen baktérium az, ami azon a táptalajon kinőtt. Nyilván, ha valakiben van egy kis művészi hajlam, akkor ha látja a szép színeket, kedvet kap ahhoz, hogy fessen velük.
- Különleges az alkotásod, olyannyira, hogy egy világversenyen különdíjat értél el.
- Igen. Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság - azt hiszem - 2015-ben írta ki először ezt a versenyt, mi tavaly ősszel neveztünk be. Kérdeztem a kollégáimat, hogy lenne-e kedvük ehhez, hiszen egyébként is próbálkoztunk már korábban mindenféle rajzokkal, aztán igent mondtak, és egy pár lelkes munkatársammal eldöntöttük, hogy rajzolgatunk, aztán a legszebben sikerülteket majd beküldjük a pályázatra.
- Te lettél a verseny különdíjasa a magyar népi motívumokkal, sőt a harmadik helyezett is a ti cégetek, a Synlab Hungary Kft. mikrobiológusának alkotása, aki Munch híres, Sikoly című festményét „tenyésztette ki”.
- Nem gondoltuk, hogy így végzünk a versenyben, de reménykedtünk, hogy beválogatják a műveinket az élmezőnybe. Nem számítottunk erre a hatalmas sikerre. A munkahelyünk egy világcég, gyakorlatilag az egész laborhálózat világszerte szavazott a képeinkre. Nagyon jó volt ezt az összefogást látni, hogy milyen sikereket érhetünk el.
- Hányféle baktérium van egy képen, hogy ilyen színes tud lenni?
- Ezeken körülbelül hatféle baktérium van. Különböző bélbaktériumok, amik természetesen is előfordulnak az emberi szervezetben. Magukat a műveket nem tudtam most magammal hozni, mert azért veszélyesek. Illetve ezeket ki kell tenyészteni egy táptalajon, és csak rövid ideig élnek, így maga a megfestett kép is.
- Meddig kép egy ilyen kép?
- Ha hűtőszekrényben tároljuk őket, egy-két hónapig még élvezhető valamilyen szinten. A színek megváltoznak, a táptalaj veszít a víztartalmából, ezért egy kicsit elkezd összeszáradni, ami már nem olyan szép. Körülbelül egy-két hétig nagyjából úgy néz ki, mint eredeti állapotában.
- Egy-egy ilyen Petri-csészében született műalkotás milyen betegségeket okozhat?
- Amiket most látunk, azokat az enterális laborunkban használjuk, ha mondjuk hasmenése van valakinek, akkor ezen a táptalajon többek között a Salmonella baktériumot tudjuk azonosítani.
- Ebben a közönségdíjas alkotásodban milyen baktériumok vannak?
- Ami kék színnel jelenik meg, az az Enterococcus faecalis, húgyúti fertőzéseket okozó baktérium, ami elég gyakori. A rózsaszín az Escherichia coli, ami egy bélbaktérium, bizonyos típusai hasmenéses kórképekben merülnek fel. A virág kék színe a Klebsiella pneumoniae, ez például akár a tüdőgyulladásban is szerepet játszhat, illetve van egy Acinetobacter típus, ami a sárga szín ebben a kompozícióban, sebfertőzéseket okozhat.
- A messze híres magyar motívum olyan direkt ütőkártyád volt a versenyalkotások között?
- Igen, volt bennünk egy kicsit ilyen szándék is. Több mindent terveztünk, hogy mit fogunk rajzolni, nyilván a rutinmunka mellett nehéz volt beilleszteni a napirendbe, hogy pluszban még ezt a hobbit is űzzük. Amit én rajzoltam, azzal eltöltöttem egy-másfél órát legalább, hogy ilyen szépen meg lehessen rajzolni. A nehézsége az, hogy bár most szép színes, de rajzolás közben én nem látok semmit ebből, várni kell arra, hogy ez kép megjelenjen.
- Akkor gyakorlatilag vakon rajzolsz?
- Igen, hiszen nem látok, csak annyit, hogy a táptalaj felszínét megkarcolja a rajzeszköz, tehát a kontúrokat látom, de a színeket csak másnap.
- Egy festő többször is korrigálhat. És egy mikrobiológus?
- Hát, ha nem jó, akkor lehet újat rajzolni. Utólag belenyúlni már egy kicsit nehezebb, azt már nem szoktunk, szóval ha nem tetszik, akkor inkább újrakezdjük.
- A Petri-csészében a táptalaj a vászon, és mi az ecset?
- Igen, a „festővászon”, maga a steril táptalaj, a rajzeszközök pedig az úgynevezett kacsok, ilyen kis műanyag pálcikák. Ezzel visszük fel a napi munka során a baktériumokat a táptalajokra.
- Hány ezer, millió, milliárd baktérium van, ami körülvesz minket, ami része az életünknek, rajtunk, körülöttünk van?
- Nagyon sok. A bőrfelszínen is, a bélflóránkban is milliárdnyi baktérium van, szóval nagyon sokan vannak, ami nekünk ugye jó is, de bizonyos esetekben azért bajokat is okozhatnak.
- Érdekes, izgalmas munkád van, erre készültél gimis korodban is? Tudtad, hogy egyszer mikrobiológus leszel vagy ezt a biológia és a kémia tantárgy szeretete hozta?
- Tudatosan nem mikrobiológusnak készültem, de a biológiát mindig szerettem. Először egy laboranalitikus szakkal indultam, és közben megszerettem a mikrobiológiát, akkor már tudatosan indultam a pálya felé.
- És olyan, mint művészet, legyen az zene, vagy kézművesség, ami kikapcsol, és erre a versenyre is elindított?
- Rajzolni csak a Petri-csészébe rajzolok, de kézműves alkotásokat szoktam ajándékba is adni. A népi motívumokhoz, feltételezem, hogy a néptáncos múltamból merítettem ihletet.
- Lesz folytatás? Már ami a baktériumfestészetet illeti.
- Ezt a versenyt korábban csak a tengeren túli kutatóknak, mikrobiológusoknak hirdették meg, most azonban az egész világnak kinyitották a lehetőséget, így mi magyarok is próbálkozhattunk. Első nekifutásra is szép eredményeket érünk el, szerintem biztosan próbálkozunk, hiszen már most vannak ötleteink.
berta

Mi, a Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola felsős tanulói a Kazinczy Gyermekei Alapítvány pályázatának köszönhetően kémia és természetismeret órákon az elmúlt hetekben játszóházban voltunk. Nem is akármilyen játszóház volt az iskolában! Kémiai kísérletek folytak, hiszen a kémiában a legizgalmasabb dolog a kísérletezés. A vegyész virágoskertje nevű kísérletben vízüvegoldatba kristályokat dobtunk és korallszerű vegyületnövények nőttek ki belőlük. A lávalámpás kísérletben otthon is megtalálható kellékekkel, étolajjal, szódabikarbónával és színezett ecetsavval dolgoztunk, a végeredmény egy színes, magától működő „lámpa” lett. Kipróbálhattuk a titkosírás különböző formáit: kálium-nitrát oldattal szűrőpapírra izzó betűket varázsoltunk, és nagyon elcsodálkoztunk, amikor a láthatatlan titkosírással készült rajzok a nátrium-karbonát oldattól lila színűek lettek. A legveszélyesebb kísérlet a vulkánkitörés volt az iskola udvarán, aminek csak szemtanúi lehettünk. A játékos kísérletezés közben észrevétlenül sokat tanultunk a kémiáról. Köszönjük Simon Valéria tanárnőnek, hogy részt vehettünk vele a MOLekula játszóház iskolai programban és a Tiszafa Alapítványnak, hogy mindezt lehetővé tették. 

Kísérletező kazinczysok

thumb kr enekszo 1A barát veled marad - e címmel rendezte meg újévi koncertjét az idén 45 éves Énekszó Baráti Kör. A koncertnek már nagy hagyományai vannak a kórus életében, lelkesen és sokat készülnek egy-egy ilyen alkalomra, a közönség pedig évről-évre meghálálja a befektetett energiát.

A nézőtér üres, a Derkovits folyosóján még nagy a nyüzsgés. A hölgyek sminket igazítanak, pezsegnek, pörögnek, az urak figyelnek, gondolkodnak, készülnek. Hamarosan kezdődik az újévi koncert. Baranya Sándorné Rozikának ez már a 35. lesz, 1985-ben csatlakozott kórushoz.
thumb kr enekszo 2- A zene szeretete és a közösség miatt jöttem ide - mondja Rozika -, az éneklés egyébként is mindig melengette a lelkemet, és ez egy fantasztikus csapat. Nagyon szerettem és szeretek énekelni, többször is voltunk fellépni Finnországban, és egyszer Németországban is. Pár éve létrejött a kóruson belül a Csöppöröm formáció is, amiben hárman vagyunk, gitározunk, énekelünk, egy csöpp örömöt hozva magunkkal.
Rozika az egyik tag, akit a koncert végén oklevéllel ajándékoztak meg. Hagyomány, hogy ilyenkor köszöntik a jubiláló tagokat. Rozika 35 éve, Bakosné Karai Tímea tíz éve csatlakozott a kórushoz, ezt is megköszönték a koncert végén.
- Több, mint háromszáz tagunk volt már az elmúlt negyvenöt évben - mondta Vörös Béla, az Énekszó Baráti Kör elnöke -, én ugyan ebből a 45-ből csak 12-őt töltöttem a kórusban, de mindig csodálom, amikor a történelmüket tanulmányozom, hogy ez a csapat nem csak együtt maradt, hanem tovább fejlődött, élt. Remélem, hogy a következő öt évet is túléli és az ötvenedik évfordulón is tudunk majd ilyen koncertet adni.
A baráti kör karnagya Cseh Katalin, ő tanítgatja, terelgeti a kórustagokat, akik hetente egyszer próbálnak, s most, a koncert előtt egy háromnapos „edzőtáborban” is részt vettek Tiszafüreden.
- Nagyon lelkesen dolgoznak - mondta a karnagy -, szívvel-lélekkel, mindent beleadva a munkába. Egy-egy ilyen alkalomra olyan műveket érdemes választani, aminek van súlya, ezzel pedig dolgozni kell. A csapat pedig nagyon akar dolgozni, és mindent megtesznek, amit csak kérek, erőn felül is akár. Profikat megszégyenítő módon készültek erre a koncertre, nagyon lelkesek és ez nekem is külön feltöltődést jelent.
A közönség is feltöltődött a mintegy másfél órás koncerten, vastapssal köszönve meg az Énekszó Baráti Kör műsorát. Nem csak a kórustagok léptek fel, vendégek is színesítették a programot. Fróna Lilla, Molnár Csenge, Molnár Csongor és Sztefanyuk Gabriella közreműködését a koncert végén köszönte meg az egyesület elnöke.
Fodor Petra

 

Barátság, önzetlenség

thumb kr enekszo 3Az újévi koncert végén Pap Zsolt alpolgármester köszöntötte a jubiláló kórust, aki szólt arról, hogy ez volt az első amatőr művészeti csoport a városban.
- A barát veled marad, ez megütötte a fülemet - mondta Pap Zsolt -, a barátságról pedig mindenki beszél, és mindenkinek megvan a véleménye. Egyvalami azonban nagyon fontos a barátságban: az önzetlenség. Ez a műsor, az erre való felkészülés pedig az önzetlenségről szólt.


Content of popup