thumb borsodi vegyesz 1970 1974 102Április 22-én nagy napra ébredt a város. Büszkeség töltötte el az embereket, hogy Tiszaszederkény a nagy forradalmár: Lenin nevét vette fel. Felemelő érzés volt a névadó díszünnepségen részt venni, s tudni azt, hogy fiatal szocialista városunk beírta nevét a történelembe. A városi-üzemi pártbizottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Tiszai Vegyikombinát vezetői az évfordulón és abból az alkalomból, hogy Tiszaszederkény Lenin nevét vette fel, köszöntik a város és az üzemek dolgozóit. Lenin neve és eszméje elválaszthatatlanul összeforrt a város, az itt élő emberek életével, mindennapos munkájával. S hogy a lenini eszme termő talajra talált, azt Leninváros múltja, jelene, és még inkább jövője bizonyítja majd.

A Borsodi Vegyész 1970. április 24-én megjelent számában a fenti sorokkal indította tudósításait a nagy eseményről. A Lenin-centenárium alkalmából rendezett megyei központi ünnepséget, valamint a város névadóünnepségét április 22-én délután a Derkovits Gyula Művelődési Ház zsúfolásig megtelt színháztermében tartották. Az elnökségben helyet foglalt Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Méhes Lajos, a Központi Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a terület országgyűlési képviselője, Sz. Sz. Szatucsin, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa, dr. Papp Lajos miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője, a meghívott városok, járások párt és tanácsi vezetői, kitüntetett munkások, szocialista brigádvezetők és a társadalmi szervezetek képviselői.
Az ünnepség „vezérszónoka” Cseterki Lajos és Bodnár Ferenc volt. Utóbbi a köszöntő szavak után így kezdte beszédét:
„Az emberiség haladó százmilliói, az egész világ haladó erői nagy tisztelettel emlékeznek meg a világ első proletárállamának megteremtője, az emberiség nagy tanítója és vezére, Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójáról. Ünnepel ma az egész haladó világ, hiszen a földkerekség legtávolabbi pontján sincs már olyan hely, ahol ne ismernék ezt a nevet: Lenin. Ez a név a világ dolgozóinak fáklyája, vezércsillaga lett: Lenin élt, Lenin él és élni fog az emberiség szívében és agyában örökké, s élni fog a leninizmus - korunknak, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakának a marxizmusa. A leninizmusról azt mondhatjuk ma, amit Lenin mondott a marxizmusról annak idején: ez a tanítás mindenható, mert igaz.”
Cseterki Lajos pedig így fejezte be - a tudósítás szerint nagyhatású - beszédét:
„A Lenin-centenárium ebben a városban igazi örömünnep. Az egykori Tiszaszederkényt az a megtiszteltetés érte, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján ma felveszi a Leninváros nevet. Több ez, mint egyszerű névváltoztatás - elismerés, bátorítás is. Lenin egyszer azt mondta: Mi a jövő pártja vagyunk, a jövő pedig az ifjúságé. Mi újító párt vagyunk, az ifjúság pedig mindig szívósan követi az újítókat. Leninváros hármas értelemben is ifjú. Ifjú, mint város, hiszen alig több, mint négyesztendős. Ifjú úgy is, hogy lakosságának átlagkora alig haladja meg a KISZ-korhatárt, s végül ifjú úgy is, hogy szívesen alkalmazza és követi az újat, pártolja a tudományos-műszaki haladást.”
Cseterki Lajos, mielőtt átadta a Leninváros nevet adományozó okmányt, Budapest XX. kerülete, az egykori 1919-es Leninváros forró kívánságait és testvéri üdvözletét tolmácsolta.
„Ha méltóak akarnak lenni Lenin nevéhez - mondotta végül - építsék fel ezt a várost, tegyék a szocialista magyar vegyipar szilárd bázisává, teremtsenek az itt dolgozó embereknek boldog
életet!”
Az Elnöki Tanács titkára ezt követően átnyújtotta dr. Kovács Albertnek, a városi tanács vb-elnökének a díszes kiállítású oklevelet.
A beszédek sora ezzel nem ért véget, szólásra emelkedett Kovács Albert és Sz. Sz. Szatucsin is, az immáron leninvárosi munkások képviseletében Vincze Bertalan, a fiatalok nevében pedig Varga László mondott beszédet.
A díszünnepség Kovács Miklósnak, a városi-üzemi pártbizottság első titkárának zárszavával ért véget, aki a város kommunistái és dolgozói nevében jelentette a párt és a kormány jelenlevő képviselőinek, hogy éppen úgy, mint eddig, fáradtságot nem kímélve, kemény munkával úgy dolgoznak, ahogy ezt megköveteli tőlük Lenin nagysága. Ezután a városi tanács és a városi pártbizottság nevében bejelentette, hogy Vincze Bertalan javaslata és kérése alapján a város új központjának kialakításával emlékművet állítanak Leninnek.
Ez 13 év múlva valósult meg. Az ünnepségnek helyet adó művelődési ház előtt azonban felállítottak egy monumentális Lenin mellszobrot, melynél a fegyveres testületek, illetve az Ifjúgárda tagjai adtak díszőrséget.
F.L.

Április 18-án, kommunista szombat keretében mintegy 300 dolgozó - nagyobbrészt fiatalok - vett részt a Lenin-centenárium és a város névadása tiszteletére kezdeményezett társadalmi munkában. A társadalmi munkások között voltak a nitrogénműtrágya-gyár, a műanyagfeldolgozó-gyár, az energetikai főosztály, a polietiléngyár, az irodaház és több más üzem dolgozói. A fiatalok a műanyagfeldolgozó-gyár 2. sz. üzemének bővítésében, a kombinát rendjének, tisztaságának megóvásában, valamint a tömegsporttelepen folyó munkálatokban segédkeztek.

thumb lenin emlekbelyegA Magyar Posta Lenin születésének évfordulójára és abból az alkalomból, hogy Tiszaszederkény Lenin nevét vette fel, április 22-én Lenin-emlékbélyeget bocsátott ki. Az egy- és kétforintos címletű bélyeg árusítását az évforduló napján kezdték meg.

Nagy volt a forgalom ezen a napon a leninvárosi postahivatalban, ahol több százan - köztük igen sok bélyeggyűjtő - megfordultak, hogy a ritkaságszámba menő bélyeghez hozzájussanak. Külön érdekesség volt, hogy a posta az új bélyegzőn kívül alkalmi bélyegzőt is használt április 22-én.

thumb tablacsere1970. április 22., szerda. A városnak két neve van. A régi: Tiszaszederkény, és az új: Leninváros. A város ezen a napon, és csak ezen az egyetlen napon, két néven él, s ugyanígy a szerdai napnak a kettőssége megvan abban is, hogy munkanap és ünnepnap egyszerre.

*
9 óra 47 perc. A Béke út elején egy kék munkásruhás fiatalember leszereli a régi helységnév-táblát és az újat erősíti az oszlopra: Leninváros.
Még két emlékezetes pillanata a városnak.
1966. április 1., 11 óra 43 perc. Itt Tiszaszederkényben jelenti be az Elnöki Tanács titkára, hogy az új község járási jogú város lett. 1970. április 22., 16 óra 10 perc. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára átnyújtja a város vezetőinek a Leninváros nevet adományozó okmányt.
A zászlódíszbe öltözött városban már a reggeli órákban azt tapasztalhatta a vendég, hogy nagy ünnepre készülnek, 63 több emeletes épület homlokzatát díszítették teljes magasságban nemzetiszínű, vörös és a békeharcot kifejező kék színű zászlók és hatalmas transzparensek.
*
A Tiszai Vegyikombinát jellegzetes és híres kéménye azonban ontotta a sárga füstöt.
A gyáróriásban a megszokott tempóban dolgozott ezen a napon is a gyár közel 4 és fél ezres kollektívája.
Erről győződhetett meg Nyers Rezső elvtárs is, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, aki délelőtt ellátogatott a TVK néhány gyárába, üzemeibe.
A gyáróriás ezen az emlékezetes napon 720 tonna cseppfolyós ammóniát; 1400 tonna ammonnitrátot és 36 tonna karbamid műtrágyát gyártott, összesen 25 tonna polietilén műanyag zsákot, zacskót, tasakot, fóliát, 50 tonna műgyantát és lakkot, 70 tonna különféle festéket és 5 tonna ragasztóanyagot állított elő.
Az öntödében megszokott munkáját végezte a Lenin nevét viselő, szocialista címért küzdő brigád is.
*
Az ünnepségre nem fért be mindenki. Nem csoda. A város apraján-nagyján kívül sok vendég is ellátogatott ide. Klimin Alekszej főmérnököt is a meghívottak között találtam. Az őshonos leningrádi szakember a következőket mondotta:
- Három éve jöttem ide Leningrádból, ahol születtem, s ahol éltem, örülök, hogy ettől a naptól kezdve itt is leninvárosi vagyok. Az, hogy Tiszaszederkény Lenin nevét veszi fel, azt jelenti, hogy ez a szép város és a jól működő TVK nagy jövő előtt áll. Azt kívánom, fejlődjenek még gyorsabb ütemben, mert ennek a városnak és gyárnak a virágzása az egész magyar nép boldogulását segíti elő.
A csehszlovák tv kassai stúdiójának hattagú forgatócsoportja is ellátogatott Leninvárosba. Anion Grega szerkesztő ezt mondta kérdésünkre:
- Nagyon tetszik nekünk ez a korszerű gyár, és ez a modern város, amely azonban kedves és otthonos is. Szép ez a vidék, ez az igazi ipari táj.
*
Az ünnepnapját tartó Leninvárosban sok embertől hallottam, hogy milyen nagy megtiszteltetésnek veszik a Lenin szülővárosától, a távoli Uljanovszkból kapott táviratot.
(Forrás: Borsodi Vegyész 1970. április 24.)

thumb boldogsagterkep2021 megyek 1024x758Ha a boldogságra gondolunk, a legtöbbször az egészség, a szeretet, szerelem, az anyagi jólét jut eszünkbe. Valamennyien a boldogság nyomába eredünk, keressük, kutatjuk, hogy is lehetnénk boldogok.

A boldogság nyomában - az amerikai életrajzi dráma főhőse egy férfi, aki mindent elkövet, hogy a családja boldogan, biztonságban éljen, de a szerencse nem szegődik mellé, egyre szegényebb lesz, felesége elhagyja, és magára marad ötéves kisfiával. A történet happy enddel zárul, a kitartás és a hit meghozza gyümölcsét. Sokakkal beszélgettem az elmúlt napokban a boldogságról, jó érzés hallani, ha valaki boldog. Akkor is, ha éppen egyedül vannak, ha éppen nem teljesen egészségesek és a pénztárcájuk sem dagad a bankóktól. Hogy is van ez?
Professzor Oláh Attila a boldogságot kutatja, ő vezette az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány és a Pozitív Pedagógia és Nevelés Program támogatásával végzett átfogó kutatást. Nemrég elkészült hazánk legújabb boldogságtérképe. A kutatásban résztvevőket arra kérték, hogy egy 1-től 10-ig tartó skálán jelöljék be, hogy mennyire érzik magukat boldognak.
- Míg a nemzetközi kutatások ebben az egy adatban fejezik ki, hogy egy adott ország lakosainak milyen a boldogságszintje, mi ezen az egyszerű kérdésen belül részletesebben vizsgálódunk - mondta prof. Oláh Attila –, az érzelmi, fizikai, pszichológiai, szociális és spirituális jólétet is vizsgáljuk, valamint azt is, hogy milyen elvárásai vannak az embereknek a jövővel kapcsolatban. Ez az úgynevezett teljes jólét, melynek alakulását évről évre vizsgáljuk, ebből lehet következtetni arra, hogy egy adott országban milyen léptékű a fejlődés. Egy ország fejlődését nem kifejezetten az mutatja, hogy milyen a gazdasági gyarapodás, fontosabb az, hogy hogyan alakul a lakosság jólétszintje, mennyire érzik boldognak az életüket, mennyivel jobbak a jövőbeni kilátásaik. Az eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon 2016 óta folyamatosan növekszik a jólét szintje.
- A koronavírus-járvány milyen hatással volt a boldogságra?
- Mindenki azt várta, hogy a covid hatására csökken a mentális egészség szintje, de ez nem következett be. Azt látjuk, hogy a lakosság bizonyos csoportjaiban jelentősen csökkent, de más csoportokban viszont nőtt. Összességében ez egy olyan átlagot produkált, hogy a szint nem csökkent és nem is emelkedett. A szóródás viszont azt mutatja, hogy az emberek eltérő módon viszonyultak ehhez a fenyegető helyzethez. A kevésbé iskolázottaknál, a magányos embereknél, az időseknél csökkent a jólét szintje. Ez várható volt, arra viszont, hogy Budapesten átlagosan boldogabbak lettek az emberek, nem számítottunk, elég csak belegondolni, hogy a fertőzés szintje ott volt a legmagasabb. Az eredményeink azt mutatták, hogy a járvánnyal való küzdelemben azoknak a személyeknek van előnyük, akik a pszichológiai immunitás magasabb szintjén állnak. Tehát azt mondhatjuk, hogy a pszichológiai immunitás a legjobb lelki vakcina a járvánnyal szembeni küzdelemben.
- Vannak-e a vírustól független tendenciák, általánosságok?
- Egyértelműen mondhatjuk, hogy a lakosság boldogságszintje nő. Elsősorban a nők körében, akik minden életkori és demográfiai csoportban boldogabbak, mint a férfiak. Erre többféle magyarázat is van, egyrészt a nők az érzelmeiket sokkal intenzívebben élik meg, és ez a pozitív érzelmekre is vonatkozik. A nők sokkal büszkébbek a környezetük teljesítményére, szívesebben osztják meg pozitív érzelmeiket másokkal, sőt, még az interneten is gyakrabban lájkolnak. De van genetikai magyarázata is. A nők központi idegrendszerében a pozitív állapotokat fenntartó biokémiai anyagok, a pozitív állapotok fenntartásában szerepet játszó úgynevezett neurotranszmitterek koncentráltsága magasabb, mint a férfiakéban. Azok az enzimek, melyek lebontják ezeket a neurotranszmittereket, a férfiak idegrendszerében agresszívebben működnek, a férfiaknál a pozitív élményállapotok rövidebb ideig állnak fenn.
- Milyen tényezők játszanak szerepet a boldogságban?
- Azok, akik magukat jobb anyagi helyzetben lévőnek vallják, boldogabbak, mint az önmagukat szegénynek vallók, de itt nem csak két szélsőséges pólusról van szó, hanem egy skáláról. Valószínűsíthető, hogy nem a gazdagság tesz boldoggá, sőt, inkább azt lehet látni, hogy a boldog emberek azok, akik gazdagságot teremtenek maguk körül, hisz lelkesebben dolgoznak, sokkal nyitottabbak a világra, több jövőt építő elképzelésük van.
- A boldogságnak milyen „hozzávalói” vannak?
- Ez egy pszichológiai kutatás, tehát alapvetően ilyen tényezőket vizsgáltunk. Azt tapasztaltuk, hogy azok az emberek boldogabbak, akiknek jó a megküzdő képességük, hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket, pozitív orientációjuk van, a világban, önmagukban és másokban is a jót keresik. Boldogabbak azok, akik pozitívan tekintenek a jövőre.
- A térképen megyénként és régiónként is láthatjuk, hogy ki mennyire boldog. Borsod megye hogyan „teljesített”.
- A lakosság beszámolói szerint Borsod megyében nem túl magas a boldogság szintje, ennek a gazdasági mutatókon és a külső körülményeken túl több oka is lehet. A lakosságot vizsgálva azt látjuk, hogy Borsodban a férfiak átlagosan öt, míg a nők három évvel élnek rövidebb ideig, mint Budapesten. Ezért lenne fontos nagyobb figyelmet fordítani a lakosság egészségének megőrzésére és fejlesztésére.
- Ezen felüli általánosságokat látnak-e?
- Földrajzilag az látszik, hogy a vidéken élők boldogabban, mint a nagyvárosokban élők, és különösen a kistelepüléseken élők boldogok. Erre is van evolúciós magyarázat, az emberi faj leginkább százötven fő körüli csoportokban érzi jól magát. Ez a méret az, amit a kapcsolatrendszerében át tud látni. Elődeinknél, ha ennél nagyobb csoportok alakultak ki, akkor a közösség szétvált és újabbak alakultak.
- Hazánk nemzetközi viszonylatban hol áll?
- 2012 óta vannak ilyen felmérések világszerte, azt látjuk, hogy Magyarországon folyamatosan nő a jólét szintje. Pillanatnyilag a 149 ország közül az 53. helyen áll, ami a tendenciát nézve elég látványos növekedés, ugyanakkor a régióban, az Unióban, meg ha közvetlenül a szomszédainkat nézzük, azért a többiek mind előttünk járnak. Ausztria a 12., Csehország a 20., de előttünk van Szlovákia és Románia is. Nagyon szép ez a folyamatos fejlődés, ami nagymértékben összefügg azzal, hogy Magyarországon a GDP (bruttó hazai termék) is látványosan nőtt az elmúlt tíz évben. Korábban mindig ez volt a mérőszám, amivel próbálták az országok fejlődését elemezni, de Robert Kennedy is megmondta, hogy a GDP sok mindent mér, csak azt nem, amiért élni érdemes. Tehát ma már fontosabbnak tartjuk az össznemzeti boldogságot. Fontosabb ezeket a jólét mutatókat használni, mert akkor az ország vezetőinek a figyelmét is azokra a célokra lehet fordítani, melyek növelésével, fókuszba hozásával az ország lakosai boldogabbak lesznek. A GDP akkor igazán jó mérőszám, ha a felhasználása az emberek jólétének növelését szolgálja.
Fodor Petra


Content of popup