thumb kr tabor 1Július 12-től 19-ig Balatonszemesen nyaralt a Hunyadi Mátyás Iskola szabadidős tábora. Az 50 főből álló népes csapatot az idén is a már jól összeszokott tanári csapat: Bianka néni, Ildi néni, Márti néni, Zsuzsa néni, Tamás bácsi, és vendégként besegítve a tesis Ildi néni vezette.
Sikerült egy napsütéssel teli hetet kifognunk, így naponta élvezhettük a Balaton kellemes, csillogó, bársonyos vizét.
thumb kr tabor 2Egész héten remekül teltek a táborozók napjai. A mindennapos fürdőzés mellett kisebb-nagyobb kirándulásokat is tettünk. Átutaztunk például az északi partra, jártunk a tapolcai Tavasbarlangban, mely csodás élmény volt mindenkinek. Megismertük a karsztvidékek káprázatos világát, és a „kőtapogatón” túl kipróbáltuk a kúszóbarlangot is. Az őskarszt, a denevér- és cseppkőtermek varázsa után a fő szenzációt a szűk, hangulatosan kivilágított, vízzel megtelt barlang járataiban való csónakázás nyújtotta. Élmény volt az evezés, nagyon élvezték a gyerekek, hiszen a több helyen beszűkülő járatok miatt sokszor csak kézzel tudtuk magunkat előre lökni. A sportos programot az idén is a kedvenc gyenesdiási játékstrandon folytattuk, ahol kicsit mediterrán hangulatban élvezhettük a 35 fokos meleget, víziaerobikkal, homokvárépítéssel vagy csúszdázással kedvére mókázhatott mindenki a vízben és a parton is. Ellátogattunk a Cadillac múzeumba is Keszthelyre, ahol az értékálló veterán autókat csodáltuk meg. A Cadillac mindig a pompa, a fényűzés jelképe volt, a luxusautók között átélhettük a régi idők amerikai életérzését. A kupén át a limuzinig gyönyörködhettünk az 1900-as évekből való járgányokban, felidézve Elvis Presley emlékét is.
Keszthelyen jártunk még a Festetics kastélyban is. A barokk stílusú épületkomplexumban visszautazhattunk az időben a 18. századba. A kastélypark a közelmúltban befejezett rekonstrukciót követően újra a Henry Ernest Milner angol kerttervező által az 1880-as években tervezett látványt nyújtja a felújított tóval, az Oroszlános kúttal és a szökőkutakkal, valamint a hercegnői kamarakerttel. Itt lehettünk részesei I. Ricsi és Vilma tábori hercegi pár rögtönzött esküvőjének is.
Az idén sem hagytuk ki a balatonboglári bobozást, ahol a kisebbek közül többen először jutottak a száguldás élményéhez. Ezután a Várdomb tetejéről csodáltuk meg a ragyogó zöld vizű Balatont, és a Káli-medence páratlan szépségét.
thumb kr tabor 3A siófoki hajókikötőből sétahajóztunk a Talizmán fedélzetén, melyen Füstös Fred kapitány vezetésével szuper hangulatban volt részünk. Ellátogattunk Szántódpusztára is lovas kocsikázni, és mindenkinek lehetősége volt a nyeregbe is felpattanni.
Balatonlelle szintén kedvenc hely lett, hiszen nem csak strandoltak, jót bazároztak is a gyerekek, megvásárolva a családnak a balcsis meglepiket.
Lehetőségünk volt szurkolni a Fradi öregfiúk és a Balaton FC baráti mérkőzésén is, melyet közös fotóval örökítettünk meg.
Jó volt továbbá a sok nem alvás, az esti beszélgetések, a felhőtlen jókedv, a nevetések, a sok medencézés, a strandröpizés, kártyapartik, pingpong versenyek, az esti bátorságpróba, a záróbuli, de jól szórakoztunk a vicces tábori ki-mit tud-on is. Mindent egybevéve, szuper csapat nyaralt együtt, fantasztikus nyolcadikosokkal, akik már bejelentkeztek jövőre, mondván: „ha kell, duplát fizetünk a helyünkért, csak biztos legyen”. Természetesen értetek jövőre is, Gyerekek!
Czár Judit Bianka
táborvezető

Több mint négy évtizedes, sikerekkel teli óvodai pályafutását zárja idén Micskiné Bodó Erzsébet, a Tiszaújvárosi Napközi Otthonos Óvoda vezetője. A szolgálat lejárt, eljött a nyugdíjazás ideje. Ez alkalomból beszélgettünk vele és utódjával Kalmár Zsoltné, Emesével a Tisza TV adásában. Az ott elhangzott „páros” riport szerkesztett változatát olvashatják.

thumb kr ovi 2- Számolod, hogy mennyi van még hátra, Erzsike?
MBE: - Hát, már nem olyan sok, csak pár nap, július 31-ig szól a vezetői megbízásom, augusztus elsejétől a szabadságomat töltöm, aztán a felmentési időt, és december 30-án fog megszűnni a jogviszonyom.
- Már most nehéz?
MBE: - Vegyesek az érzések. Vannak olyan dolgok, amelyeket természetesen sajnálok, és biztos vagyok benne, hogy hiányozni fognak, viszont vannak azért a vezetői munkának olyan területei is, amelyek megterhelők minden szempontból, azt azért annyira nem sajnálom már most.
thumb kr ovi 1- Emese, te már érzed, hogy más lesz, nehezebb lesz?
KZS: - Nem csak érzem, tudom is, hogy nehéz lesz, hiszen sokat beszélgetünk Erzsikével, meg hát van az embernek rálátása a dolgokra, szóval nem lesz egyszerű, de sok segítségem van, és igénybe is fogom venni. Erzsike is azt mondta, hogy hozzá is bármikor nyugodtan fordulhatok, segíteni fog nekem. Nem akarom túlzásba vinni, hogy nagyon fárasztó legyen számára, de biztos, hogy az elején keresni fogom.
- Neked mennyire új ez a feladat, hiszen a Tündérkert óvodában vagy évek óta helyettes.
KZS: - Igen, van rálátásom, de azért ez teljesen más, az óvodában helyettesként vagyok, de csoportban is dolgoztam, óvodavezetőként viszont már nem fogok csoportban dolgozni, így a gyerekektől egy kicsit távolabb kerülök. Az én feladatom inkább a menedzselés, az óvoda, illetve a dolgozók irányítása lesz. Sok új dolog van ebben, amit még helyettesként nem csináltam.
- Most együtt dolgoztok ezekben a napokban egymás mellett, vagy ugyanúgy mindenki a saját megszokott helyén, csak többet beszéltek, egyeztettek telefonon?
MBE: - Az elmúlt hetet végig együtt töltöttük délutánonként, hiszen át kell adni a feladatokat, természetesen lesz ennek egy protokolláris része, amikor hivatalosan is megtörténik az átadás-átvétel, de azért a feladatok attól sokkal sokrétűbbek, hogy egy óra hossza alatt letudjuk. Délutáni találkozásainkon folyamatosan adtam át Emesének az iratokat, dokumentumokat és megbeszéltem vele azokat a folyó ügyeket, amelyeket én a nyáron elkezdek, de már neki kell majd befejeznie.
- Erzsike, milyen óvodát adsz át az utódodnak?
MBE: - Azt gondolom, hogy több oldalról tudjuk ezt megközelíteni. Ha a tárgyi felszereltségét tekintjük, akkor nagyon jól felszerelt, igényesen berendezett, sok lehetőséget nyújtó óvodai épületeket, udvarokat hagyok magam után. Szakmai tekintetben azt gondolom, hogy egy igényes nevelői közösséget, bár most megint egy nagyobb fluktuáció várható az óvodában, hiszen most heten megyünk nyugdíjba, tehát megint lesznek új kolléganők az intézményben. Ez majd nagy feladata lesz az utódomnak, mert én is mindig éreztem a súlyát, hogy a jelentkezők közül a legmegfelelőbbet válasszam az alkalmazotti közösségbe, mert azért a távolabbi jövő sikerességét jelentősen tudja befolyásolni a kiválasztott emberek személye. Azt gondolom, hogy szakmailag is igényes nevelőtestület a miénk, és bízom a fiatalokban is, hiszen, akik 3-4 éve bekerültek közénk, látom bennük a lehetőséget, a felkészültséget, az ambíciót, úgyhogy én nyugodt szívvel adom át a nevelőtestületet Emesének.
- Heten nyugdíjba mennek. Van utánpótlás, vannak pályakezdő fiatalok, akikre számíthattok?
KZS: - Igen, azt gondolom, hogy szerencsénk volt abból a szempontból, hogy volt például olyan végzős óvodapedagógus, aki nálunk töltötte a szakmai gyakorlatát és az őt mentoráló óvónők azt mondták, hogy nagyon ügyes, rátermett, szóval szerintem ő is az egyik olyan pályakezdő, aki akár el is kezdheti majd nálunk az óvónői munkáját.
- Vannak, lesznek kihívások, máris itt az első.
KZS: - Valóban óriási kihívás ez nekem, úgyhogy azért nem vagyok annyira nyugodt. Érzem a súlyát, de azt is tudom, mint ahogy Erzsike is elmondta, hogy akár szakmai, akár tárgyi feltételekben az óvoda magas színvonalon tud működni, legalábbis eddig úgy működött. Szándékomban áll továbbra is így működtetni. Erzsike vezetőként nagyon magasra tette a mércét, ezt nem lesz olyan könnyű megugranom, de azért megpróbálom.
- A gyerekek közelsége, csicsergése most egy kicsit távolabb lesz tőled, Erzsike. Nem fog hiányozni minden, amit most magad mögött hagysz?
MBE: - De bizony! Már a reggeleim is úgy telnek mostanság, hogy fölkelek, elkezdek kávézni, és azon gondolkodom, hogy egy hónap múlva vajon milyen céllal kelek fel. Mi lesz az, ami feladatot ad nekem egy-egy napra, de aztán megnyugtatom magam, hogy itt van a családom, akik biztos, hogy számítani fognak a jelenlétemre. Ismerem magam, nem vagyok olyan ember, aki nem találja meg a mindennapokban a feladatát. Természetesen gondolkodom azon, hogy hogyan teljenek majd ezek a nyugodtabb napok. Vannak terveim, rengeteg könyvet vásároltam az elmúlt évek alatt, mindig arra gondolva, ha majd egyszer nyugdíjas leszek, akkor lesz időm ezeket kiolvasni. A ház körüli teendőket is szívesen ellátom majd, meg egy kicsit a sorsra is bízom magam, hátha az lesz a célom vagy az utam, hogy nekem még ezután is kell valamit tennem, nyilván nem olyan feszített tempóban, mint ahogyan eddig, de valamit kell csinálnom, akkor biztos meg fog engem találni ez a feladat.
- És be-besétálsz majd az óvodába?
MBE: - Hát persze, bár azt is tudom, hogy annyira elfoglaltak a kollégák, hogy nagyon nehéz időt szakítani, hiszen ott van a sok gyerek, az ő ellátásuk leköti a mindennapjaikat, de természetesen nagyon szívesen jövök, és ha szükség van a segítségemre, akkor is.
- Hány óvodai év van a hátatok mögött, azon a 3-4 esztendőn kívül, amit kisgyerekként valahol egy másik óvodában töltöttetek?
MBE: - Én 1980. július 17-én léptem be a Tündérkert, az egykori ötös óvoda kapuján, éppen negyvenegy éve, úgyhogy mire a nyugdíjas koromat elérem, vagyis a jogviszonyom megszűnik, akkor negyvenegy és fél év óvodai jogviszonnyal rendelkezem majd, és mindezt egy helyen, itt, a tiszaújvárosi óvodában töltöttem.
- Ennyit bizony nem könnyű letenni.
MBE: - Hát nem! Mégis úgy érzem most, így visszagondolva, hogy nagyon gyorsan elteltek az évek. A kollégáim olyan kedvesek voltak, hogy készítettek egy összeállítás nekem a pályafutásomról, és amikor ezt végignéztem, akkor döbbentem rá, hogy egy ember életébe mennyi munka belefér, és mennyi mindent le tud tenni az asztalra, ha valóban nagyon akarja és szereti a hivatását. Én elmondhatom, hogy engem a jóisten a tenyerén hordozott, amikor ezt a pályát szánta nekem.
- Emese, előtted még van sok-sok óvodai esztendő, de mi van mögötted?
KZS: Sok-sok esztendő. Én 1993-ban végeztem, tehát korántsem vagyok már pályakezdő, csak én beleesek abba, hogy a nyugdíjkorhatár maximumáig dolgoznom kell, szóval nem is merem kiszámolni, hogy mennyi van még hátra. Dolgoztam a Tündérkert óvodában pályakezdőként is, visszakerültem vezetőként ugyanide, és most a Szivárvány óvodában fogom folytatni, de korábban vidéki óvodákban is dolgoztam.
- Feladatod van és lesz bőven. Terveid?
KZS: - Vannak terveim, igen, de még annyira nem kristályosodott ki előttem pontosan, mindig rövid távra gondolkodik az ember. Most ott tartok, hogy a pályázatot elkészítettem, azután megtörtént a pályáztatás, szóval mindig volt rövid távú terv, amit végre kellett hajtani. A hosszú távú tervek azok majd szépen jönnek az évek alatt, és remélem, hogy sikerül megvalósítanom. A pályázatírásom közben találkoztam Erzsike előző pályázatával és konstatáltam, hogy a betervezett céljait szinte maradéktalanul sikerült megvalósítania, úgyhogy egy nagyon sikeres óvodavezetői pályát zár most le ezzel Erzsike.
berta


Content of popup