kronika

Látod, már február 14-e van. Valentin-nap. Bálint-nap, a szerelmesek ünnepe, vagy csak egy egyszerű csütörtök. Kinek mi. Lehet hadakozni kereskedelmi jellege ellen, lehet vitatkozni létjogosultságával, lehet utálni, lehet szeretni, mindegy is, hiszen létezik. Azt már az óvodások is tudják, hogy mi az, az iskolában pedig ilyen-olyan módon üzenhetnek egymásnak a lányok,fiúk.

Az üzletekben már hetek óta csak szív alakú, rózsaszín, csillogó, plüss, bolyhos holmik néznek ránk hívogatón. Van, akit hidegen hagy, van, akit bosszant, sokan pedig mégis vesznek egy-egy apróságot párjuknak, mert hát mégiscsak Valentin-nap van. Csak ne legyen nyálas, amit írsz - mondja kollégám, majd hozzáteszi:  Mi ezt már megbeszéltük otthon, egy puszi lesz az ajándék. (Bár úgy sejtem, egy marcipán szívecske biztosan jár majd hozzá.) Igazából mégis ez a legszebb ajándék. Egy puszi, egy ölelés, egy pillantás, egy közös kávézás, egy megfoghatatlan érzés, ami nem csak az év egy napján ölel körbe, hanem az élet minden zegzugában helyet foglal. Ahogy Fodor Ákos költő fogalmaz: Szerelem, ahogy a szél meglebbenti a függönyt. Nem a függöny, nem a szél. A lebbenés. 

Fodor Petra