thumb kr psziUgyanúgy, mint mi felnőttek, a gyerekek is pletykálnak, és a saját világukban kialakítanak egy képet arról, hogy mi történik körülöttük. Kortól függően ezek egészen vad dolgok is lehetnek, ahogy a mesék és a valóság keveredik a fejükben. Gyarmati Rita okleveles pszichológust, pszichológia szakos tanárt kérdeztem arról, hogy mondjuk el a gyerekeknek, miért zárt be az óvoda, az iskola, a játszótér, miért kell otthon maradni.

- Mielőtt a gyerekekről beszélünk, látom, hogy van egy szerveződés, ahol pszichológusok önkéntesen segítséget vállalnak a mostani nehéz helyzetben.
- Igen, a pszi.hu oldalon van egy lista, azokről a pszichológusokról, akik önként vállalták, hogy segítenek, ha valaki olyan helyzetbe kerül. Három-öt alkalomról van szó, ingyenesen. Én is benne vagyok, mert szerintem nagyon jó ötlet. Mi így tudunk segíteni ebben a helyzetben, és nagyon érdekes, hogy milyen sok kolléga jelentkezett.
- Azt hittem, hogy csak én vagyok ilyen pánikolós, meg teljesen kész idegileg, de akkor, úgy látom nem vagyok egyedül.
- Nem. Ez egy nagyon nehéz helyzet, mert az történt, hogy kihúzták a szőnyeget a lábunk alól. Minden, ami eddig biztos pont volt, mondjuk a munkád, az most hirtelen fejreállt. Arra kényszeríti most az élet az embereket, hogy otthon maradjanak, és nagyon érdekes lesz, hogy azokkal az emberekkel, akikkel együtt élsz, azokat lehet, hogy nem is ismered annyira, és most itt egy lehetőség, hogy megismerd őket. Ez egy nagyon nehéz dolog. Most nem az van, hogy hazaesünk, és van két óránk a párunkkal, vagy van egy félóránk a gyerekre, hanem most huszonnégy óra van. Ott vagyunk bezárva együtt, és most olyan dolgok fognak előjönni, amik eddig nem voltak.
- Éppen ezen gondolkodtam, hogy itt Magyarországon a büntetést úgy hívják, hogy szabadságvesztés. Ez most tulajdonképpen egy szabadságvesztés, tehát olyan, mint egy büntetés.
- Igen. Most az a feladat, hogy átkeretezzük a dolgot, és megpróbáljuk úgy nézni, hogy tulajdonképpen most vagyunk szabadok. Eddig az volt a bajunk, hogy a munkahelyünk miatt nem tudtunk otthon lenni, meg hogy megszabták mit csináljunk, most pedig itt van a lehetőség arra, hogy úgy alakítsuk a napirendünket, ahogy szeretnénk. Ez egy nagyon nehéz dolog, mert ha valakinek mindig megmondják, hogy mit csináljon, akkor nincs meg a rutinja abban, hogy kialakítsa ezt. Azok az emberek, akik vállalkozók, nem egy cégnél dolgoznak, tehát nekik nincs az, hogy nyolctól négyig ott van az üzemben vagy irodában, nekik most ebben a helyzetben sokkal könnyebb dolguk van, mint azoknak az embereknek, akiknek megvolt az, hogy bent kell lenni a munkahelyükön. Nekik ezt a nyolctól négyig tartó időszakot most fel kell tudniuk úgy dolgozni, hogy hatékony legyen, de közben mindenre maradjon idejük. Nehéz dolgok ezek, most elég sok mindenből vizsgázunk.
thumb kr pszich 2- Kezdjük a kisgyerekekkel. Hogyan mondjuk el nekik azt, ami most történik, hogy lehet velük egy veszélyhelyzetről beszélni?
- A XIX. század elején indult egy szemléletváltás a gyermekekkel kapcsolatban. Elindult a Waldorf és a Montessori vonal, ami arról szól, hogy a gyerekek nem kis felnőttek, hanem minőségileg máshogy működnek, és az a feladat, hogy megtaláljuk az ő szintjüket. Ami a legfontosabb dolog az, hogy nem szabad őket túlterhelni. Mi, felnőttek túl vagyunk terhelve, iszonyatos mennyiségű információt kapunk. Ezt még mi is nehezen emésztjük meg, a gyerekek még nehezebben, nem tudják, hogy mi történik körülöttük. Azok a megoldások, amik a felnőttek számára jók - hogy ne olvassunk híreket - egy picit leegyszerűsítve a gyerekeknek is jók lehetnek. Meg kell szűrni az információt, mert a gyerekeknek nincs annyi tapasztalatuk, hogy mindent fel tudjanak dolgozni, tehát nekem, felnőttnek kell szűrnöm azt, hogy mennyi információhoz jut a gyerek.
- De valamennyi információ csak eljut a gyerekhez, akkor hogyan nyugtassam meg?
- Ami nagyon fontos, hogy milyen mintát mutatok. Egy gyerek gyakran úgy működik, ahogy a szülő működik. Például, ha a szülő szétesik, akkor a gyerek is szétesik. Amit leginkább tudunk kommunikálni a gyereknek, az az, hogy meg lehet oldani ezeket a problémákat, hogy vannak biztonsági óvintézkedések, amiket ha betartunk, akkor könnyebben megoldódik ez a helyzet. Például, most nem megyünk a játszótérre, megtanultunk együtt helyesen kezet mosni, a barátokkal telefonon beszélünk. Ami még nagyon fontos, hogy ha a gyerekkel beszélünk, nem mindegy, hogy hány éves a gyerek. Kisgyereknek sem kell hazudni, de nem biztos, hogy erről tudnia kell. Kérdezzük meg a gyereket, hogy mit gondol, mi van vele, hogy érzi magát. Mutassunk mintát arra, hogy igen, valóban van ez a helyzet, de nézd, itt a fertőtlenítő, ezzel lefertőtlenítjük a korlátot, a kaputelefont, a kilincseket, meg a villanykapcsoló gombot. Tehát, azt lássa, hogy a megoldáson dolgozom, nem pánikolok.
- Beszéljünk az idősebb, a tizenéves gyerekekről is. Egy 14-15 éves kislány már megérti, hogy vészhelyzetről van szó, de ő úgy éli meg ezt a bezártságot, hogy már éppen három hete jár az Ádámmal, és most elválasztották őket, és ezzel itt a világvége.
- Na, nálunk most pont ez van. Egy 14 évesnek már meg kell értenie, hogy most azzal tesz jót a másiknak, ha nem találkoznak. Itt jön be az a kérdés, hogy hogyan szeretjük a másikat. Tehát azért szeretem a másikat, mert az nekem jó, vagy azért szeretem, mert őt szeretem. Ha őt szeretem, akkor most nem találkozok vele, mert nem akarom megfertőzni. Manapság ezekkel az online rendszerekkel bármikor láthatják egymást. Igen, most nem lesz testi kontaktus, de egy kapcsolatot fent lehet így tartani. Ezekre kell helyezni a hangsúlyt. Ha ez nem működik, akkor pedig, mint szülő, aki felelős a gyerekért, meg kell húzni egy vonalat. Próbáljuk megértetni velük, hogy mi az aktuális helyzet, de ha ez nem megy, akkor komolyabb intézkedéseket kell hozni. Például be lehet zárni a lakásajtót. Én egy viszonylag demokratikus nevelési módszert választottam a gyerekeim nevelése során, mindent megbeszélek velük, de most fegyelem van, és ez az én dolgom, hogy betartassam. Ha ez nem érthető, akkor drasztikus módszerekhez nyúlok. Most nincs lazaság. Ezzel nem lehet játszani.
Surányi P. Balázs


Content of popup