thumb kr eromu1Újraindul a Tisza II Erőmű tízéves szüneteltetés után. Örülni kell, hogy valami megmozdult. De ugyanolyan az üröm! Késedelmes és rossz döntések sorozata terheli, nem csak a hajdani Tiszai Erőmű Rt. erőművet, az egész magyar energetikát. Miért csak most született a döntés?

Több mint tíz éve áll rendelkezésre az erőmű rekonstrukciójának terve a bejelentett gáztüzelésű technológiával (CCGT). És huszonöt éve áll rendelkezésre az erőmű rekonstrukciójának terve CFB technológiával.
Tíz éve áll az erőmű, tíz évig nem történt semmi. Kiforratlan kapkodás a Mátrai Erőművel, miközben a Tiszapalkonyai és Borsodi Hőerőmű ócskavas teleppé alakult.
Így szól a hír: „Új, korszerű, magas hatásfokú, széles szabályozási tartománnyal rendelkező, kombinált ciklusú gázturbinás blokkokat (CCGT) kell építenünk a villamosenergia-rendszer stabilitása érdekében”
Ez az állítás nem fedi a valóságot! Meggyőződésem, hogy a döntés nem megfontolt elemzésen alapul, inkább a sorozatos pánikszerű döntések következménye. Ki kell hangsúlyozni: a földgáz is fosszilis tüzelőanyag, annak felhasználása nem oldja meg a karbon-mentességet!
Kormányunk 2011-ben („Nemzeti Energiastratégia 2030”) világosan megfogalmazta a jövő villamosenergia ellátásának feltételeit:
• „versenyképesség,
• fenntartható fejlődés,
• energia szempontjából biztonságos,
a) a nemzet túlélése,
b) a jólét védelme,
c) az ellátásból és használatból eredő kockázatok minimalizálása biztosítva legyen.”
A CCGT technológia nem teljesíti a kitűzött célok egyikét sem. Érezhető, hogy a döntés hátterében az EU karbon-mentességre irányuló politikája szerepel. Ez ellen határozottan fel kellene lépni közösen a csehekkel és lengyelekkel. A valóságban a CFB technológia karbon-mentesség szempontjából is kedvezőbb, mint a CCGT technológia. És nem veszélyezteti a jövőnket.
A Tisza II Erőmű sorsát az döntötte el, hogy a Kádár-rendszer a Szovjetunióval örök kapcsolatra számított. Ezért az egyébként ragyogóan működő hazai tervezésű erőmű szénhidrogén tüzelésére készült, döntően importált földgázzal működött. A leállítás oka az importált földgáz elviselhetetlen ára volt. Huszonöt év után ugyanezt a hibát kívánjuk elkövetni?
A CCGT technológia ugyan jobb hatásfokú, de a földgázból jelenleg sem lehet biztosítani versenyképes energiatermelést.
A CFB technológiát lignit és biomassza vegyes tüzelésre terveztük.
A CFB technológia minden szempontból felülmúlja a földgáztüzelési CCGT technológiát:
• Szabályozási tartománya 30-100% hatásfok romlása nélkül. Ezt a tartományt nem valószínű, hogy a CCGT technológia tudja felülmúlni.
• A működés hatásfokát kompenzálja a tüzelőanyag ára, ami akár 4-5-ször olcsóbb a földgáz áránál.
• A földgáz ára a piacnak megfelelően ingadozik, a lignit ára évtizedekre becsülhető.
• Beruházási költsége töredéke a CCGT költségének.
• A termelési költségek éves szinten tízmilliárd forinttal kisebbek, mint azonos CCGT termelésnél.
• A széndioxid kibocsátás megfelelő biomassza bekeverési arány esetén lehet kevesebb, mint a CCGT földgáztüzelésnél. Szélső esetben akár tisztán biomassza tüzelésére állítható át.
• A teljes technológia lehet hazai kivitelű, míg a CCGT technológia a multinacionális cégek monopóliuma.
• A CFB technológia nyereséges termelést garantál, hozama növeli a költségvetést, míg a CCGT technológia veszteségét a költségvetésből kell pótolni.
A politika döntéseinél a fennálló klímaváltozásból indul ki, okát nagy részben a meglévő energetikára igyekszik hárítani. A politika által megrendelt stratégiai tervek véletlenszerűen sem igazolták a bekövetkezett eseményeket. Nem valószínű, hogy a szén-dioxid növekedés ütemében fognak bekövetkezni a vizionált események. Azok - a pillangó szárnycsapásainak elve szerint - váratlanul, felkészületlenül következnek be. Lásd COVID 19 veszélyt: nem tudtuk időben felmérni, az előre jósolható következményeire sem tudtunk felkészülni. Számos várható, prognosztizálható esemény bekövetkezését vizionálják a tudósok, csak éppen jelenleg még azokat a politika nem karolta fel. Nem veszélyeztetik a jelenlegi hatalmat.
Példaként: A globális klímavédelmi forgatókönyvek összeállításánál eddig nem igazán számoltak a metánnal. Boríthatja a szén-dioxidra figyelő klímastratégiákat.
A metán a szén-dioxidnál 26-szor erősebb üvegházgáz, jobban segíti elő a globális felmelegedést, mint a szén-dioxid egy adott időszak alatt. A tengerfenéken fagyott metán (más néven jégmetán, metán-hidrát) becslések szerint a Föld valaha volt földgázkészletének 200-szorosa. Döntő része mélyen a tengerben található, ahová a felszíni hőmérsékletváltozás csak nagyon lassan jut el, így a metán légköri növekedését emberi időléptékben mérve a klímaváltozás nem okozhatja. Nagymértékű légköri növekedését a tektonikus lemezek mozgása, mélytengeri földrengések okozzák. Óriási nagyságú helyi kibocsátások következhetnek be anélkül, hogy azok helyét, mértékét tudnánk követni.
Ez a felismerés a klímaváltozás ok-okozati összefüggést megfordíthatja: nem a szén-dioxidnövekedés okozza a klímaváltozást, hanem a nagy mennyiségű metánkitörések mélytengeri forrásokból okozhatják a légkör hőmérsékletnövekedését.
A politikusokat meg kellene győzni arról, hogy az energetikai döntéseket nem a felkapott tények alapján kellene megvalósítani. A vizionált jövőkép helyet célszerűbb lenne elemezni a társadalom fejlődésének folyamatában bekövetkezett összefüggéseket, figyelembe venni a társadalom összetételét, demográfiai változásait, munkavégző képességért. Azokból lehet következtetni az energetika szerepére. Fel kellene mérni az energia befolyását az egyes történelmi időszakokra, hatását és veszélyeit.
Tudomásul kellene venni, hogy az ipari forradalom kezdetéig a társadalom mindössze 1 milliárd ember (1800. év) eltartására volt képes - döntően emberi energia felhasználásával. Nem többre. Az ipari forradalom után következett be a népesség szaporodásának robbanása. A következő 130 év alatt a népesség elérte a 2 milliárd főt (1930. év). Ez azt jelenti, hogy az emberiség történelmének 1,2 százalék időtartama alatt bekövetkezett tizenkét ezer évnek megfelelő létszámnövekedése!
A népességnövekedés felgyorsulásában a demográfia szabályozásának volt döntő szerepe. Hans Rosling svéd orvos és statisztikus látványosan bemutatja a demográfia szabályozásának mechanizmusát. Abból a feltételezésből indul ki, hogy minden nő az őskortól kezdve átlagosan hat gyermeket szült. Hans Rosling szerint a szabályozási mechanizmus egyértelmű: Az ipari forradalom előtt 6 gyerek közül 4 meghalt, nem érte el az ivarérett kort. Születéskori halálozás, betegségek, járványok, háborúk. Így lehetett tartani a fejlődés ütemét és a népesség egyensúlyát! Megállapítható, hogy az ipari forradalom előtti időszakban a demográfia szabályozásában a halál jelentette a meghatározó szerepet.
A demográfiai változások kísérték a társadalom összetételét. Az 1910. évi hazai népszámlálás adataiból kiderül, hogy 1910-ben a szellemi foglalkozásúak aránya mindössze 4,2% volt. Az önálló iparosok és kereskedők aránya a népesség 8,5%-át tette ki. A többiek (68% parasztság, 13,6% munkások, 5% cselédek) nehéz fizikai munkát végeztek.
Tehát hazánk társadalmi fejlődése a társadalom 90 %-át kitevő fizikai munkavégzők képességéttől függött, még az ipai forradalom kezdete után 150 évvel is. Manapság a 8 általános iskolát végzettek aránya 78,1% (1990. év).
Érdemes megbecsülni, milyen volt a társadalom munkavégző képessége az ipari forradalom előtt, és mennyi manapság. Az átlagos felnőtt embernek szükséges kb. 8100 kJ/nap az alapanyagcseréhez (megfelel 0,2 liter benzin energiatartalmának), plusz az egyén munkateljesítményétől függő energiaigényre. Manapság a teljes napi energiaforgalom nem több mint 14 000–20 000 kJ/nap. Egy ember energiaforgalma, levezetve a fenti adatokból, évente 170 liter benzin energiatartalmának felel meg, 85 liter az alapanyagcseréhez, 85 liter munkavégzéshez, amit élelmiszer formában fogyasztunk el.
Manapság a mechanikai munkának döntő részét fosszilis energiából termelt energiával pótoljuk. Hazánk jelenlegi primerenergia felhasználása olyan mennyiség, mint ha az éves energiaigényünket kipótolnánk személyenként 33 „rabszolga” munkájával (Pompeji működéséhez minden családhoz átlagosan 6 rabszolga tartozott, Róma 30%-át rabszolgák szolgálták). Ebből adódik, hogy 1 100 PJ/év (27,5 millió tonna benzin energiatartalmának felel meg) primer energia nélkülözhetetlen a mai társadalom összetételéhez, fizikai létezéséhez, fejlődéséhez, életkorfenntartásához.
Számos valósítható veszély okozhat valóban apokaliptikus következményeket. Ha a jelenlegi energiaellátásunk veszélybe kerül, ha a villamosenergia ellátásunk hosszabb időre megszűnik.
A korszerű energetikai rendszerek katasztrófa veszélyét vizionálja Marc Elsberg „BLACKOUT” című regénye, amikor tragikus kimenetelű katasztrófasorozatot okozhat a korszerű hálózati rendszerben egy egyszerű kíbertámadás. Döbbenetes! Érdemes elolvasni.
De figyelmeztetők az ismert, már bekövetkezett események sorozatai is. Ezek villamos energia kimaradást csak azért nem okoztak, mert a villamos energia még abban az időben nem létezett.
Egy óriási geomágneses vihar vissza küldhet bennünket a „sötét középkorba”. Egyes tudósok véleménye szerint nem az a kérdés, hogy egy ilyen jelenség bekövetkezik-e, csak az, hogy mikor?
Következményei:
- 100 millió hidrogénbomba kapacitásával egyezik a naprobbanás ereje.
- Áramkimaradások.
- A transzformátorházakban a napvihar megsemmisíti a transzformátorokat, erőművek leállnak, tönkremehetnek.
- Menteni kell az alagutakban, liftekben, járművekben akadt embereket
- Egymás után állnának le a közszolgáltatások, boltok, kórházak.
- Leálló banki szolgáltatások, víz, fűtés, élelmiszerellátás, hőszolgáltatás, GPS-navigáció, rádió-kommunikáció és légiközlekedés.
- Leálló gyárak, üzemek, élelmiszeripari hűtőrendszerek, minden üzemi és háztartási villamos működtetés.
- Üzemi katasztrófák, főleg vegyipar, atomerőművek.
- Uralhatatlanná válik a bűnözés, terrorizmus…
Jelentős globális klímaváltozást, lehűlést, éhínséget okozó, történelmileg jegyzett vulkánkitörést ismerünk. (Az 1783-84-ben bekövetkezett Laki vulkánkitörés (Laki/Grímsvötn, (Izland), az első globális klímakatasztrófa, amiről hiteles források maradtak: Izland lakosságának negyede elpusztult, a sziget állatállományának 50-80%-a is áldozatául esett. Európát és Észak-Amerikát július elejére teljesen beborította a mérgező, ködszerű gázfelhő, amely a Napot is elhomályosította Európában. Tapasztalt nagy szárazságok, amelyek során 30-50 millió ember halt éhen világszerte.)
Ilyen események következtében mi fog történni a naperőművekre koncentráló megújuló energiarendszerekkel? Milyen hatása lesz a világra?
Számos jelenkori áramkimaradás is figyelmeztető lehet.
Példaként kiemelhetjük az USA északkeleti áramkimaradását 2003. augusztus 14-én. Majdnem egy hétig tartott.
„… több mint háromezer fosztogatót vettek őrizetbe….,
Vagy Dél Brazília, 1999. március 11-én. Az áramkimaradás érintett 75-97 millió embert. Rendőrséggel kellet a fosztogatásokat megakadályozni. Csak a Rio-i metróban több mint hatvanezer ember rekedt a föld alatt.
Biztonságos energiaellátást csak az a rendszer garantálhat, amelyik minden krízishelyzetben működőképes marad. Hazánk az ellátás biztonságát a külföldről történő importra alapozza. Nem lenne célszerűbb önellátásra törekedni, a valóban fenyegető katasztrófákra felkészülni, a világ monopol érdekeit szolgáló, politikusok által felkarolt riogatás helyett?
A karbon-mentes energiaellátás ésszerűtlen sürgetése növeli az összes felsorolt veszélyt, biztonságos ellátást.
Egy rémisztő kép: Magyarország villamosenergia-ellátását döntően mindössze egy atomerőműre és néhány régi nagyerőműre, meg a külföldi behozatalra alapozza. Mi történik, ha az egyik nagyerőmű kiesik, vagy a közel 30%-os import lehetősége megszűnik?
Előfordultak már olyan állapotok is, amikor országunkba minden irányból csak befelé áramlott az áram.
Prof.Dr.Aszódi Attila megfogalmazása szerint (2018.03.02): „…szembetűnő és egyben aggasztó, hogy a hazai fogyasztást az idei csúcsok idején több mint 3000 MW (kb. 6 000 MW csúcsból) mértékben importból fedeztük, és valódi fekete lyukként viselkedtünk: minden létező környékbeli forrást a magyar hálózat igényeinek fedezésére használtunk, exportra, tranzitra ezúttal nem futotta.”
Egy „karbonmentes szép új világ” jövőkép a COVID 19 pandémiát egy jelentéktelen eseményé zsugoríthatja!
Marc Elsberg:
„….holnap talán már túl késő lesz.”
Schwardy Miklós
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Content of popup