Még csak másfél hónapja foglalta el posztját Tiszaújváros új rendőrkapitánya, de nekem már kétszer sikerült tévesen leírnom a nevét. Az alezredes úr miskolci ugyan, de a neve helyesen így írandó: Miskolczi István. Elnézést kérek tőle.

Pedig, ha van ember a szerkesztőségben, akinek illett volna utánanéznie a helyes írásmódnak, az én vagyok. Nem pusztán olvasószerkesztői mivoltomból eredően, hanem, mert egy cipőben járok a kapitány úrral. Én Ferenczi vagyok.
Vannak így sokan, hogy másképp írjuk, másképp ejtjük. Számtalan Kist ismerek, aki Kiss, Hegedűst is, aki Hegedüs, s van Kovács is, aki Kováts. Meg Konc, Kuruc, Labanc, aki Koncz, Kurucz, Labancz. Hosszasan lehetne sorolni.
A nevekkel azonban nem csak grammatikai gondok akadhatnak. Jack Lemmon, Gene Hackman, Jack Nickolson - ismerős? Franco Nero, Robert De Niro, Al Pacino - dereng ugye? Dustin Hoffman, Anthony Hopkins. Úgy van! Őket keverem keresztbe-kasba. És akkor ott van még Cameron Diaz, Jennifer Lopez és Whietney Houston is. Pedig ők nem akárkik.
Ahogy ő, meg ő, meg ő sem, akiket jól ismerek. Arcról. A nevük azonban - bár már a nyelvemen van - az istennek se’ jut eszembe. Egyelőre.
Olvastam ugyanis egy cikket, melyben három dolgot ajánlottak ellenszerként. Az első a gyakorlás. Memorizáljuk gyakran a dolgokat, neveket, hogy rögzüljenek.
A második... a második most nem jut eszembe.
Ez már a demencia lenne?
Vagy demenczia?
-efel-


Content of popup