A tiszaújvárosi önkormányzati szektor energiafogyasztása 2021-ben mintegy 400 millió Ft volt, mely mára 1 milliárd Ft fölé emelkedett. A számok jól mutatják, hogy feltétlenül foglalkozni kell a kérdéskörrel, ezért a polgármesteri hivatal munkatársai készítettek egy energetikai útitervet a 2022-2030 közötti időszakra. Első lépésként ezt mutatták be a múlt héten az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és intézmények vezetőinek. Ezzel egyidejűleg Molnár István alpolgármester vezetésével létrehozták az Energia Menedzsment Munkacsoportot, amely a jövőben koordinálja a stratégia megvalósítását.
A mögöttünk lévő hetekben, hónapokban a város és intézményi vezetése azon dolgozott, hogy felmérje az energiaválság hatásait, megoldásokat dolgozott ki hatásainak mérséklésére. Az elmúlt években jelentős energetikai korszerűsítések és fejlesztések történtek Tiszaújvárosban, de az energiahordozók drasztikus áremelkedése eddig nem tapasztalt lépésekre kényszerítette az önkormányzati szektor vezetőit. Azonnali intézkedéseket rendeltek el, beltéri hőmérsékletkorlátozást, funkciók működésének optimalizálását, szolgáltatások szűkítését, egyes esetekben ezek ideiglenes szüneteltetését. A válságkezelésből adódó feladatok végrehajtása megtörtént, a város működőképessége biztosított. Ugyanakkor a munka még korántsem lett elvégezve.
- Az elmúlt év végén szembesültünk az úgynevezett energiakrízissel, az energiaárak elszabadultak, és azt gondoltuk, hogy nem tűzoltómunkát kell végezni - azt már elvégeztük - hanem tudatosan gondolkodva egy útitervet, stratégiát készítve és azt megvalósítva kell a város energiaellátási biztonságát megszervezni - mondta ezzel kapcsolatban az ominózus prezentáción Dr. Fülöp György polgármester.
Az energia útitervet Czene András, a polgármesteri hívatal városfejlesztési munkatársa ismertette.
Az útiterv célja
Az energia útiterv célja az önkormányzati szektorra 2030-ig kitűzött intézkedések megfogalmazása és rendszerbe integrálása, mely kiterjed az önkormányzat minden intézményére és gazdasági társaságára. E szektor kiválasztásának legfőbb oka, hogy Tiszaújváros önkormányzata a saját üzemeltetésében lévő objektumokra közvetlen hatással tud lenni, míg az állami szektor és a magánszektor, illetve a városi közlekedés esetében csak közvetetten tud hatni a résztvevők energetikai szokásaira.
Alapfeladat az önkormányzati szektor energiafogyasztási, energiahatékonysági és megújuló energiafelhasználás szempontú felmérésének elvégzése. Rendkívül fontos, hogy az önkormányzat és az intézmények is rendszeresen kísérjék figyelemmel az energiafogyasztási adatok alakulását. Az energia útiterv elfogadását követően cselekvési terv kidolgozása szükséges, melynek célja a konkrét tennivalók részletes meghatározása.
Helyzetértékelés
Az önkormányzati szektor költségvetésében jelentős szerepet tölt be az energiafelhasználás. A város energetikai rendszere centralizált, melyben a megújuló energiaforrások felhasználása jelenleg elhanyagolható. Tiszaújváros energetikai rendszerének kikerülhetetlen eleme a távhőszolgáltatás. A távhő az egyik legkorszerűbb fűtési megoldások egyike, ha megfelelően szabályozható. Kiválóan szolgálja a klímavédelmi célok elérését és a fenntartható fejlődést. Versenyképességének biztosításához elengedhetetlen egy önálló távhő fejlesztési cselekvési terv kidolgozása. Hosszú távú célként decentralizált, fokozatosan összekapcsolható „távhőszigetek” létrehozása; egyedi szabályozhatóság és mérés, a megújuló energiaforrások bevonása fogalmazható meg.
A decentralizált megújuló energiatermelési modell elterjesztése érdekében kiemelt fontosságú, hogy a jövőben a jogi környezet (engedélyezés, hálózatra csatlakozás) egyszerűsödjön, és befektetőbaráttá váljon, valamint a megfelelő technológiai keretek (hálózatra csatlakozás, hálózatfejlesztés) rendelkezésre álljanak. A rendszerszintű hatékonyság érdekében a decentralizált modellt integrálni, szervesen illeszteni kell a jelenleg működő nagyobb rendszerhez.
Vége az „olcsó energia” korszakának. Azoknak az önkormányzatoknak, akiknek időközben lejárt az energiaszerződésük, a villamos energia ára a háromszorosára, a földgáz ára a hatszorosára emelkedett. Felértékelődött az energiaellátás biztonsága, elkerülhetetlen az energiahatékonysági intézkedések bevezetése, és központi kérdés, hogy miként csökkenthető a rezsiszámla.
A fejlesztés célkitűzései
A jelen helyzetben energiastratégiát alkotva energetikai fejlesztéseket kell végrehajtani, és ezzel párhuzamosan növelni kell a megújuló energiatermelés részarányát. Az energiastratégiának alapvetően három elválaszthatatlan pillére van: energiatakarékosság; energiahatékonyság; a megújuló energiaforrások anyagi lehetőségek szerinti intenzív bevonása/alkalmazása.
Energiatakarékosság: az ellátásbiztonság növelésének legeredményesebb és leghatékonyabb, rövid távon is megvalósítható módja. Energiahatékonyság: kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. A felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk fel, az épületállomány 70%-a nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek. Megújuló energiaforrások: a fenntartható energiaellátás érdekében részarányukat növelni szükséges. Tiszaújvárosban elsősorban a geotermikus energia (hőtermelési célok), emellett a napenergia alapú villamos (napelemek) és hőenergia hasznosítási (kollektorok) formák említhetők.
Energiamérleg,
költségarányok
Az intézményfenntartás és működtetés Tiszaújvárosban alapvetően két különböző formában történik.
Az intézmények első típusát az önkormányzati fenntartású intézmények jelentik, ezek esetében a szakmai tevékenység irányítása, valamint ellenőrzése és az adott intézmény működtetése is az önkormányzat feladata. Ebbe a csoportba tartoznak többek között nevelési (óvodák), kulturális (művelődési központ) és egészségügyi intézmények.
Az intézmények második csoportja esetében a működtetés céljaira az önkormányzat külön-külön hozott létre 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat, nonprofit kft-ket (Városgazda, Sport- Park, TiszaSzolg 2004, Tisza Média). Az érintett cégek esetében az önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
Az önkormányzati szektor energiafogyasztása 2021-ben megközelítőleg 11.693 MWh/év volt. Az intézmények adatszolgáltatása szerint az energiafelhasználás nagy részéért az épületek a felelősek. A végső energiafogyasztás 48%-át teszi ki a villamos energia, ezt követi a földgáz (37%), majd a távhő (15%). Az energiaköltségek közel felét a villamos energia teszi ki (198 316 228 Ft), mivel ez a legsokoldalúbban használható energiahordozó. További 38% a fűtési földgáz és távhő, valamint 14% a közvilágítás részaránya. (Folytatjuk)
F. L.
