thumb molnar laszlo2023. január elsejétől 16 százalékkal emelkedett a minimálbér, ami bruttó 232 ezer forintot jelent. A garantált bérminimum is több lett 14 százalékkal, ami így bruttó 296 400 forint. Arról, hogy mindez hogyan hat a munkaerőpiacra, mit jelent a magyar vállalkozások számára és hol helyezkedünk el az európai minimálbér-ranglistán, Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

- Tavaly decemberben több mint 20 éves rekordot döntött az infláció a maga 24,5%-ával. A szakszervezetek bíztak abban, hogy a béremelés követi az inflációt. Miért ekkora mégis a különbség?
- Ha csak a hónap/hónap indexet nézzük, tehát mondjuk a december/decembert, akkor nyilván elmarad az emelés, ha azonban az éves átlagos ütemet nézzük, tehát például a tavalyi 14,5%-ot, akkor a tavalyi 19,5%-os béremelés azt jelenti, hogy ezen a szinten még reálkereset növekedés volt a minimálbéren foglalkoztatottak esetében is. Idén az emelés 14% és 16%, miközben a nemzeti bank 15% és 19% között várja az inflációt. Ha az alsó határát nézzük, akkor ez még reálkeresetben nullát jelent, ha a tetejét nézzük, akkor nyilván reálkeresetben ez már csökkenést jelent majd, de ezt egyelőre még nem tudjuk.
- Magyarország most hol helyezkedik el az európai minimálbár-ranglistán?
- Eddig is az utolsó 3-4 között volt, valószínűleg ez továbbra is így lesz. Mindig attól függ, hogy ezt hogy hasonlítjuk össze. Ha euróban hasonlítjuk össze, akkor biztos, hogy marad körülbelül ugyanott, hiszen ne felejtsük el, az unióban is volt egy közel 10%-os áremelkedés, valószínűleg ezt előbb-utóbb a bérek is lekövetik, a minimálbérek mindenképpen. Ha pedig a vásárlóerő paritás alapján nézzük, akkor esetleg egy kicsit előrébb kerülhetünk, de nem sokkal.
- Hogyan hat ez a béremelés a munkaerőpiacra?
- Hogy a bérminimumnak milyen hatása van, azt nehéz megmondani. Az biztos, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor az energiaárak a vállalkozások számára rendkívüli mértékben megdrágultak, és extra adókat kaptak a nyakukba bizonyos ágazatok, nyilvánvalóan ez egy újabb csapás a gazdálkodó szervezeteknek, főleg azoknak, akik a hazai piacra termelnek, és emiatt a megnövekedett költségeket nem tudják áthárítani az árakba.
- Sokan szeretnének gyorsabb béremelést, ehhez mire lenne szükség?
- Azt kell látni, hogy a vállalkozások túl vannak adóztatva, főleg a magyar vállalkozások, nem pedig a multik. Mivel a magyar vállalkozások adóterhelése rendkívül magas, gyorsabb emelésre akkor nyílna lehetőség, ha ezek az adóterhek mérséklődnének. Ahogy eddig is történt, hogy csökkentették a TB járulék kulcsát, vagy a szociális hozzájárulási adónak a kulcsát, és részben ez kompenzálta a drasztikus béremelést. Ez idén nem történik meg, tehát úgy emelik 14-16 %-kal a minimálbért és a garantált bérminimumot, hogy közben semmilyen kompenzációt nem kapnak a vállalkozások. Ez azt jelenti, hogy a bérköltségük effektíve ennyivel nő, ami nagyon erősen beszűkíti a lehetőségeiket, hiszen a minimálbéren és a garantált bérminimumom foglalkoztatottak jelentős köre a hazai KKV körben van, akik eleve nehéz helyzetben vannak. Az a kérdés, hogy hogyan tudják majd megemelni az e fölött levő béreket, mivel nem mindenki kap minimálbért, valaki ennél többet keres, de ha ilyen magas lesz a minimálbér-emelés, akkor nagy kérdés, hogy marad-e annyi forrás, hogy a fölötte levő béreket is megemelje ekkora mértékben, vagy pedig tovább csúszik össze a bértábla. Magyarul ismét közelebb kerül egy pályakezdő minimálbéres egy 60 éves szakmunkáshoz, aki már vélhetően minimálbér fölött keres. Tehát egyre jobban összetolódik a bértábla, ami egy súlyos probléma, mert a vállalkozások nem tudják megfizetni a tapasztalatot, a hozzáértést, mert muszáj a minimálbéren dolgozó, kevésbé tapasztaltak bérét gyorsabban emelni, mint amennyivel emelni tudná az ennél fontosabb, értékesebb munkavállalóknak a bérét.
- Lesz olyan munkáltató, aki ezzel már nem lesz képes lépést tartani?
- Már az energia-áremelkedés is kiváltott egy bezárási hullámot, ezt látjuk például a turizmus szektorban, de ugyanez lesz majd a kisebb kereskedelmi egységekben is, tehát például a kiskereskedelemben. Ott is a megemelkedett költségeket, főleg a kis alapterületű boltok nehezen tudják kigazdálkodni, és az alacsonyabb bérek ezekre a kisebb egységekre jellemzőek, a falusi boltokra, a kisvárosi boltokra. Ők egyszerűen nem versenyképesek egy ilyen drasztikus áremelkedés mellett. Eleve magasabb volt az árszintjük, és ehhez képest a bevételeik relatíve alacsonyabbak, mint mondjuk egy láncba tartozónál, ennélfogva a lehetőségeik, akár a béremelésre, akár az egyéb költségek növekedésének ellensúlyozására, nagyon korlátozottak. Ebből következően sokan fel is fogják adni a harcot és bezárnak, ami pedig elbocsátással jár.
venna


Content of popup