thumb lenner madarA vörös vércsék általában más madarak fészkét foglalják el. Ám néhányan közülük nem olvasnak biológia tankönyvet, és máshová is beköltöznek. Folytatjuk múlt héten megkezdett beszélgetésünket Lenner Ádám tájgazdálkodási és természetvédelmi mérnökkel.

thumb lenner kecske- Valami egészen ritka dolog történt itt nálatok a Szamárhát tanyán.
- Négy-öt éve kihelyeztünk néhány gyöngybagoly költőládát, és idén egy vörös vércse pár úgy döntött, hogy beköltözik az egyik láda előterébe. Azt nem mondom, hogy ez teljesen unikális, de nagyon ritka, amikor a gyöngybagolynak kihelyezett egyméteres ládába belefészkel a vörös vércse. A vörös vércsék hasznos, védett madarak, és bonyolult kapcsolatban állnak a varjakkal. Hat-hétezer pár vörös vércse él Magyarországon. Azt kell róluk tudni, hogy amikor a vetési varjakat tévesen elkezdték támadni - azt mondták, hogy az agráriumban kárt okoznak, meg egyéb dolgokat aggattak rájuk, ami nem volt teljesen jogos -, rájöttek, azzal, hogy pusztítják a vetési varjút, pusztítják a vörös vércsét, a kék vércsét, és a macska baglyot. Ugyanis ők nem építenek fészket, hanem elfoglalják a varjú fészkét, nekik az egy ideális szaporodó közeg. Csak azt látták, hogy pusztítják a varjakat, és megy le a ragadozó madárállomány szám is, amivel öngólt lőttek, ugyanis a rágcsálók száma meg elindult felfelé. A vörös vércsék iszonyatos mennyiségű rágcsálót hordanak össze. Amit itt a tanyán a gyöngybagoly és a kuvik este csinál, azt csinálja a vörös vércse nappal. Van nálunk egy pár kuvik, egy pár gyöngybagoly, és most már egy pár vörös vércse is. Fecskéből szerencsére több mint száz pár, és denevérodúkat is tettünk ki, hogy belőlük is minél több legyen, így a rágcsálók, illetve a legyek, szúnyogok gyönyörűen kordában vannak tartva. Tehát a vércse itt egy hiányzó láncszem volt a tanya közvetlen közelében.
- A vörös vércse fiókákat meggyűrűztétek. Miért kell meggyűrűzni egy madarat?
- Fajvédelmi szempontból a madarak gyűrűzése azért fontos, mert így tudunk pontos információhoz jutni például az életkorukról. Amikor visszafogjuk, akkor tudjuk azt, hogy hol született, mikor született, mekkora területet járt be, milyen állapotban van, akár izommennyiségileg, zsírmennyiségileg. Tehát maga a gyűrűzés még önmagában semmi, visszafogáskor jutunk rengeteg információhoz, amivel sokkal jobban tudjuk segíteni a fajt. Nekünk a fő profilunk a füsti fecske fiókák gyűrűzése. Általában négyszázat szoktunk gyűrűzni, most százharminchat környékén járunk. A füsti fecskék fészke egy negyed gömb, a fiókát ki tudom szépen venni, meg tudom gyűrűzni, vissza tudom rakni. Országosan ez is egyedülálló, ilyen létszámban fészekben nem gyűrűznek sehol füsti fecskét. Hat éve csináljuk, úgyhogy most már azt mondhatom, hogy látunk egyfajta dinamikát, látjuk azokat, akiket meggyűrűztünk. Idén fogtunk vissza olyat, amit 2017-ben, öt évvel ezelőtt gyűrűztünk. A gólyákat már azért nem nagyon szeretik gyűrűzni, mert egyes afrikai országokban istenküldött madárnak gondolják, ha gyűrű van a lábán, és azt vadásszák kifejezetten, ami gyűrűs. Hiába vittek nekik oda egy zsák gyűrűt megmutatni, azt mondták, hogy ez nem ugyanaz.
- Nemrégiben kiskecskék születtek a tanyán.
- Parlagi kecskéink vannak, ami tipikus magyar tájfajta. Másfél hónapon belül nyolc kiskecske született, majdnem mind ikrek. Mi is meglepődtünk, hogy ennyi kiskecskénél járunk, mert ezt azért nem terveztük. Nagyon aranyosak, pattognak, szerintem rugó van a lábukon, mert nem is nagyon látom őket sétálni, ugrálnak ide-oda folyamatosan. Érdeklődőek és mindenféle színben pompáznak. A hátukon pedig ott a csík, ami a parlagi kecskére jellemző. De kis szamarunk is született, bő hónapja, egy kis csődör szamár, neki is nagyon örülünk. Ha már Szamárhát tanyán vagyunk, akkor azért legyen valamennyi szamár is. Van hatszáz marhánk, a bivalyokkal és szürkékkel együtt, ezért van vércsénk, kuvikunk, gyöngybaglyunk, fecskék, rókák a tanya körül. A faluban ezek kivesztek, a fecskék ötven százaléka eltűnt, a kuvik, a gyöngybagoly száma drasztikusan csökken, mert nincs táplálkozó közeg. Tehát a kertes házakat, falvakat arra kellene használni, amire valók, kertészkedésre. Mert a városi is megérzi, hogyha nincs jószág falun, mert akkor nincsen ragadozó, ami a rágcsálókat elfogyasztja, nincs ragadozó, ami elmenne a városba, hogy ott is megegye a dolgokat.
Surányi P. Balázs


Content of popup