Magyarországon először 1869-ben volt népszámlálás, az idei lesz a tizenhatodik a cenzusaink történelmében. Mindenkit összeírnak, aki Magyarországon él, vagy 12 hónapnál rövidebb ideig tartózkodik külföldön. A kérdőívet azoknak a külföldi állampolgároknak is ki kell tölteniük, akik több mint 3 hónapja tartózkodnak Magyarországon.

A legutóbbi, 2011-es összeíráshoz hasonlóan lehetőségünk lesz interneten keresztül is kitölteni a kérdőívet. Ezt az október 1. és 16-a közötti két hétben, levélben kapott belépőkód segítségével tehetjük meg. Ha ezt elmulasztjuk, akkor úgy, mint régen, kopogtatni fognak ajtónkon a kérdezőbiztosok.
- Október 17-étől kezdődik a számlálóbiztosoknak a terepmunka - mondja dr. Kardos András aljegyző -, és a kérdésekre kötelező válaszolni. Vannak bizonyos kérdések, melyek különleges személyi adatokra vonatkoznak, mint például vallásra, nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdések, amelyekre nem kötelező válaszolni, de ezeken kívül egyébként minden másra igen.
A kérdőíven a korábbiakhoz képest egy új kérdés is megjelent. Míg régebben, például a száz évvel ezelőtti kérdőíveken arról érdeklődtek, tudnak-e az emberek írni és olvasni, mostantól már a digitális jártasságunk felől fognak érdeklődni.
- Az új kérdés arra vonatkozik, hogy mire használják az emberek az internetet - mondja Tóth Péter, a KSH statisztikai tanácsadója -, végeznek-e például online ügyintézést, vagy vásárolnak-e interneten keresztül. A másik érdekessége az idei népszámlálásnak, és ami nagyon aktuális, az energiahatékonyságra vonatkozó kérdések. Ebből majd nagyon fontos információkat fogunk megtudni arra vonatkozóan, hogy milyen lakáskörülmények között élnek például a kisgyermeket nevelő háztartások, vagy az egyedül élő idős emberek. Mindezek a kérdések, és a kérdésre adott válaszok segítik majd a döntéshozók munkáját például a lakásfejlesztési támogatások terén, illetve az energetikai, lakásfejlesztési korszerűsítési pályázatok kiírásához is egy megbízható támpontot fognak nyújtani.
A népszámlálásról szóló törvény szerint mindenki számára kötelező az adatszolgáltatás. Aki nem válaszol a kérdésekre, azt 200.000 forintig terjedő bírsággal sújthatja a kormányhivatal.