Zöld szám

A polgármesteri hivatal tájékoztatja a Tisztelt Lakosságot, hogy a 06-80/ 200-839-es telefonszámon lehetőség van közérdekű problémák bejelentésére. A hívás ingyenes. A telefon üzenetrögzítős, a nap 24 órájában hívható. A rögzített bejelentések alapján a Polgármesteri Hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket.

Közterületi SOS hívószám

A Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. a közterületeken történt, azonnali beavatkozást igénylő, rendkívüli események bejelentésére szolgáló telefonszámot működtet. A 49/540-508-as „Közterületi SOS” hívószámra beérkező hívásokat, amennyiben a diszpécser hibaelhárítást végez üzenetrögzítő rögzíti.

Orvosi ügyelet

Az orvosi ügyelet hívószáma hétköznap délután 17 órától másnap reggel 8 óráig, illetve pénteken 17 órától
hétfő reggel 8 óráig, valamint az ünnepek alatt:


06-46/477-104.

A Tiszapalkonyai Erőmű telephely-dokumentációja

Miután az Államgazdasági Bizottság a tiszapalkonyai telepítés javaslatát változtatás nélkül hagyta jóvá, az Országos Város- és Helykijelölő Bizottság (OVHB) 1951. november 13-i, erőműtelephely-kijelölési ülése gyakorlatilag formálissá vált. Az ülésen több mint húsz érintett szerv, hivatal, tervezővállalat képviselője vett részt. Mivel csak Tiszapalkonya maradt talonban, így a tárgyaláson inkább az ár- és belvízhelyzetre, a feltöltésre, a szúnyogkérdésre, a vasút nyomvonalára, a salaktérre és a készültségi (készenléti) lakótelepre fókuszáltak. Utóbbi elhelyezésének ügyében végül azért nem hoztak határozatot, mert nem tudták eldönteni, hogy egybe vagy külön építsék-e meg a vegyi kombinát és az erőmű készenléti lakótelepét. A vegyi kombinát az ülésen többször is szóba került, amelynek palkonyai telepítését a delegáltak - szűk egy évvel a hivatalos határozat előtt - gyakorlatilag tényként kezelték. A pontos elhelyezés volt ismeretlen, és ez az oka annak, hogy az erőmű készültségi lakótelepét egyelőre ideiglenesen jelölték ki és önállóan tervezték, noha kikötötték, hogy a kombinát telepítésénél erre még visszatérnek. A jegyzőkönyv alapján a hozzászólásokat így lehet összegezni:
1/a. A kijelölt terület a Tisza domború kanyarulata mellett van, így a hűtővizet a sodorvonalban, vagyis a meder mélypontjáról lehet kivenni, ahol a víz a leghidegebb és legkevésbé melegedhet fel alacsony vízállás idején.
1/b. A tervezett Sajó-csatorna, amelynek alsó, kb. 3 km-es szakaszát már kiemelték, közvetlenül a területtől délre halad el és torkollik a Tiszába. A csatorna kiépítésének időpontja bizonytalan, de a vízi szénszállítás költsége csak 1/7-ét teszi ki a vasúti szállításnak, ezért a vízi úton történő szállítás lehetőségét figyelembe kell venni.
1/c. A terület kb. 300 m-re van a Tiszától, így csak egy rövid, friss- és meleg vizet szállító vasbeton-ikercsatornára van szükség, melynek létesítési költsége - tekintettel a nagy vízmennyiségre - jelentős. A Tisza közelsége következtében a csatorna esése mindössze pár centiméter, így az erőmű tervezett 95.80 m tengerszint feletti magassága esetén az eddig előforduló legmagasabb tiszai vízállás mellett is biztosítható a meleg víz visszavezetése. Az erőmű csak addig tud üzemben lenni, amíg a meleg víz a Tiszába vissza tud folyni vagy más módon elvezethető.
1/d. A terület magassági fekvése lehetővé teszi, hogy kevés földmunkával az erőmű az e helyen eddig észlelt legmagasabb árvízszint magasságában épüljön meg. A Sajó-csatorna déli oldala alacsonyabb fekvésű terület.
1/e. Tiszakisfalud települést 7 fő lakja, így a település megszüntetése vagy áttelepítése nem okozna nagy költséget.
1/f. A végzett talajfúrások szerint 3-7 m mélységben 2,5 kg/cm2-es, megfelelő teherbírású, kavicsos homokréteg van, a talajvíz pedig nem agresszív.
1/g. Tiszapalkonya község a kijelölt telephelytől minimálisan 1 km távolságra van, és bár az uralkodó szél irányába esik, a tervezett 120 m magas kémény és pernyeleválasztó berendezések a szennyeződésektől részben megóvják. A község és az erőmű közötti fásítás is tervbe van véve.
2. A készültségi lakótelep javasolt területe az erőmű környezetében a legmagasabb fekvésű, így a talajvíz a magas tiszai vízállások mellett sem éri el az épületek alapjait, ami az alapozásnál és szigetelésnél költségmegtakarítást jelent.
3. Az eddig kialakult álláspont szerint a tervezett vegyi kombinát készültségi lakásai nem telepíthetők össze az erőmű készültségi lakótelepével, mert a kombinát minimális távolságának az erőműtől biztonsági okokból legalább 1,5 km kell, hogy legyen, vagyis a két lakótelep centrális elhelyezése az üzemektől legkevesebb 750 m-re volna. Ez a távolság - különösen vegyi üzemeknél - nem felel meg a készültség rendeltetése szempontjából.
4. A vasútvonalra az UVATERV két alternatívát dolgozott ki. Az északi, ún. „A” nyomvonal a Nyékládháza-mezőcsáti vonal elsőrendűsítését követelte meg. Ezt, továbbá az állomások vágányszükségletét figyelembe véve az „A” nyomvonal 2 km-rel rövidebb, anyagszükséglete kevesebb, üzemeltetési költsége pedig olcsóbb volt, mint a „B” alternatíváé. Az „A” nyomvonal olyan községeket kapcsol be a vasúti forgalomba, melyek eddig attól távol estek, míg a „B” változat közvetlenebb kapcsolatot létesített volna a Mezőcsát és Hejőbába közötti helységek és az ipartelep között. Bár a „B” nyomvonalnál lényeges előnyként jelentkezett, hogy 1952-ben kevesebb sínanyagra lenne szükség, a bizottság az üzemeltetési költségeknél előálló különbséget fogadta el döntő érvként.
(folyt. köv.)
Kákóczki Balázs


3Z 36Y 5P4<3R M0Z1LL4 3S 13 BU6 M1477